Szőcs Péter Levente (szerk.): Călătorii peste granită de la Szabolcs la Carei (Satu Mare, 2011)
Nagykálló - Nagykálló
Europa Centrală şi de Est care, pe buna dreptate, este protejată ca monument de arhitectură. Un document al arhivei familiei Kállay din 1357 pomeneşte la Szabolcs o mănăstire dedicată Sf. Fecioare Maria, cu şase coloane de piatră şi un turn de lemn ridicat alături de edificiu, precum şi o biserică cu hramul „Sf. Mihail“. Literatura de specialitate consideră biserica cu absida semicirculară ca datând din secolul al Xl-lea. Nava originală a bisericii era împărţită în trei corpuri de cele două şiruri din câte trei coloane de piatră. Navele colaterale aveau abia un metru lăţime. Portalul iniţial se afla pe latura sudică, din acesta păstrându-se pragul, confecţionat dintr-o bucată impresionantă de piatră. Conform izvoarelor scrise, primul membru al familiei Mudrâny, comerciant de vinuri, era originar din comitatul Szepes şi s-a stabilit aici în timpul răscoalei conduse de Francisc Rákóczi al Il-lea. In secolul al XX-lea, Mudrâny András, murind fără moştenitori, a lăsat clădirea bisericii reformate. Biserica o utiliza drept casă parohială, iar din 1980, după restaurare, a devenit spaţiul expoziţional al Muzeului „Jósa András“ din Nyíregyháza, prezentând colecţia de artă plastică şi decorativă a instituţiei sub aspectul unui interior reconstituit. Conacul a fost declarat monument de arhitectură în 1987. Expoziţia din conac prezintă viaţa cotidiană şi amenajările interioare specifice curiilor aparţinând nobililor mici de altădată. Conacul Mudrâny a fost construit la sfîrşitul secolului al XVIII-lea şi urmează un plan specific curiilor nobiliare din estul Ungariei în acea perioadă. Planul clădirii e simetric: la dreapta şi la stânga axei transversale sunt înşirate încăperi asemănătoare ca mărime şi dispunere spaţială. Holul este prevăzut cu trei uşi, dintre care una asigură accesul spre sufrageria de odinioară, iar celelalte două spre dormitoare. Lângă cele două dormitoare mai exista câte un salon, unul destinat bărbaţilor, iar celălalt femeilor, ambele servind şi drept camere de oaspeţi. Cu excepţia bucătăriei şi a vestibulului, încăperiile au fost decorate cu fresce: în cele patru colţuri ale tavanelor pictate, încadrate de rame decorative, sunt reprezentate portretele celor mai mari personalităţi ale istoriei huno-maghiare, respectiv ale istoriei maghiarilor, o parte dintre ele fiind scoase la iveală în timpul lucrărilor de reabilitare a clădirii. NAGYKÁLLÓ Localitatea Nagykálló este aşezată la doar 14 km sudest de Nyíregyháza. In oraş se poate ajunge foarte uşor pe a déli oldalon helyezkedett el, ennek hatalmas egy darabból kialakított küszöbköve megmaradt. A források tanúsága szerint a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt települt át Szepes megyéből a Mudrány család első kimutatható, borkereskedéssel foglalkozó tagja. A család leszármazottja Mudrányi András - gyermektelen lévén — a kúriáját a református egyházra hagyta. Az egyház birtokában volt, 1977-ig parókiaként és szolgálati lakásként, majd a műemléki helyreállítás óta, 1980-tól a nyíregyházi Jósa András Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye egy részének enteriőrszerű bemutatására szolgál. A kúriát 1987- ben műemlék jellegű épületnek nyilvánították. Az itt bemutatott kiállítás a XIX. századi vidéki nemesi élet mindennapjait, keretét, tipikus lakáskultúráját mutatja be. Az épületet a XVIII, század végén emelték, a keletmagyarországi nemesi kúriák jellemző stílusjegyeit viseli magán. Alaprajza szimmetrikus: haránttengelyétől jobbra és balra azonos nagyságú és elrendezésű helyiségek sorakoznak. A zárt előtérből a középső ajtón az egykori fogadószobába, az „ebédlő”-be, míg a többi a hajdani hálóhelyiségekbe irányította a látogatót, s végül - ezek által közrefogva - még egy-egy férfi, illetve női nappali szoba található, amely vendégszobaként is funkcionált. A konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiséget freskóval díszítettek: a más és más kerettel övezett színes mennyezet négy sarkában a hun-magyar történet, illetve a magyar történelem kiváló személyiségeinek portréi tűnnek a szemünkbe, melyek egy részét a műemléki helyreállítás hozta a napvilágra. NAGYKÁLLÓ A település mindössze 14 km-re dél-keletre fekszik, megközelíthető a 4911-es számú úton, illetve vasúton. Nagykálló a 14. században már mezőváros és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében - mivel a nagy forgalmú Tokaj-Szatmárnémeti, Debrecen-Ungvár- Munkács-Beregszász közötti útvonalba esett - lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált. A 15. században Kálló kétségtelenül Szabolcs megye legnagyobb települése volt. 1457-ben urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére. 1556-ban a törökök felégették, ezt követően a védelmét megerősítendő várat emeltek itt. A 17. században Nagykálló fontos gazdasági központ maradt, gabonamagtárak épültek a vár környezetében, emellett fontos 10
