Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 35/2. Volum aniversar 1969-2019 (2019)
Etnografie
Szilágyi Levente román identitás térnyerése már jobbára megtörtént, addig Óváriban ez egy napjainkban zajló folyamat. Ez az egyetlen olyan település, ahol az ortodox templomban a mise részben magyarul is zajlik. A liturgiát románul, a prédikációt magyarul tartja a pap, az énekeket pedig felváltva románul és magyarul éneklik. Az itteni magyar ajkú ortodoxok esetében az identitás kérdése annyira bizonytalan, hogy az identitásvizsgálatokat szinte személyenként kell elvégezni. Érezhető az erősödő román preferencia, de ebben nagy felelőssége van a helyi református magyaroknak. Több interjúalanyom is arra vezette vissza románsághoz való közeledésének okát, hogy korábban súlyos etnikus töltetű sérelem érte a református(ok) részéről.- Tudja miért húzok én inkább a románk felé? Magyar ajkú vagyok, az uram is református, Ombodra való. Mikor én férjhez fele mentem, nekem azt mondták, hogy vátrás, meg az oláh kántor lánya, Ombodon. És én ezért úgy megharagudtam, hogy énnekem ez olyan rosszul esett, hogy... Mert ott nincs is csak református templom, és akkor, amikor elfele vett a férjem, akkor na, elébb nagyon szerettek, tetszettem, és akkor kérdezi a lesz anyósom, hogy akkor apukád hol dolgozik? Hát mondom apja most jön nyugdíjba, de mondom máskülönben kántor ott minálunk. És akkor aszongya: Hát igen, oszt milyen kántor? Mondom ortodox kántor. Még hátrafelé ment, a sajtárt majd leejtette a kezibül, és akkor attól fogva hallottam, hogy vót hogy mondta, volt egy tőlem egy évvel fiatalabb húga a férjemnek, és mondja, hogy Te vátrás. Én vátrás? Há mondom miért vagyok én vátrás? Hát azért, mert ortodox kántornak a lánya vagy, meg az oláh kántornak. Na, akkor osztán nem kellett több. Az nagyon rosszul esett nekem. Na mondom nem baj. Ha vátrás vagyok, akkor legyek inkább vátrás. De nem vagyok az (kacag). (VT) Az ehhez hasonló történetek igen gyakoriak. A közlési szituációban a történet fájdalmát a humor enyhítette, az adatközlő is nevetett mesélése közben, a következmények azonban nem maradtak el. Gyermekét románul becézi, román iskolába járatta, szavazások alkalmával soha nem szavaz a magyar jelöltekre, román médiát fogyaszt leginkább. A gyermeke román közegben szocializálódott tovább, miután kilépett az óvári közegből. Az egyházhoz való tartozás jelentősége az identitás alakulásában annak ellenére nyilvánvaló, hogy a vallásosság nem játszik központi szerepet a közösség életében. A templomba járók száma rendkívül alacsony, mégis a kötetlen beszélgetések alkalmával is állandóan visszatért a templom, mint a közösség egyetlen szimbolikus tere, főként olyan narratívumokban, amelyek valamilyen szándékos károkozásról, rongálásról emlékeznek meg (helyi reformátusok betörték a templom ablakát), amit implicite a közösség elleni agresszióként éltek meg. Egy másik jellemező narratívum a templom szépítésének, belső festésének kapcsán fogalmazódott meg. A templomba nem járó gyülekezet pénzt áldoz a templomra. Ennek a narratívumnak a központi gondolata annak az igénynek a megfogalmazása, hogy ismét közösségként léphetnek fel (persze a többségi reformátusokkal szemben). A templombelső megújulása azonban egyúttal óriási lépést jelenthet a románsághoz vezető úton. A megújuló belső stílusában, ikonográfiájában a magyar görögkatolikus hagyománytól telj esen eltérő román ortodox templomfestések mintájára készül. Az óvári ortodox templom egyedisége (római katolikus oltár is található benne - bár ez az érintettek szerint továbbra is a helyén marad) megszűnik. A közösség festést támogató tagjai természetesen a templom megszépüléseként értelmezik a változást. A pap pályájának megkoronázásaként tekint rá. A pap közösségen belüli megítélése erősen vitatott, a templomba járók alacsony számát az ő számlájára írják, azt viszont mindenki kiemelte, hogy a magyar nyelv egyházi fennmaradása neki köszönhető. A közösség már kiszemelte az utódját, a választásban fontos szempont volt a magyar nyelv ismerete és magabiztos használatának képessége. Összefoglalás Mindig nagyon nehéz egy folyamatban lévő kutatásról megjelentethető szöveg formájában beszámolni. Ilyenkor eredmények helyett még leginkább csak újabb és újabb kérdések merülnek föl. Nem is vállalkoztam többre jelen írásban annál, hogy bemutassam egy 313
