Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 35/2. Volum aniversar 1969-2019 (2019)
Etnografie
Szilágyi Levente azokat a tematikákat, amelyekben a feltenni szándékolt kérdések releváns válaszokat eredményezhettek. Ilyenek voltak: a görögkatolikus vagy/és ortodox kötődés, avagy a vallási identitás, a már említett hétköznapi etnicitás, illetve a román és magyar nemzetpolitikák lokális hatásai és következményei. A kutatás alapvetően a jelenre összpontosít, de elengedhetetlen volt az asszimilációs és disszimilációs folyamatok, valamint a közösségek identitását befolyásoló globális és lokális politikai, társadalmi és kulturális kontextusok történeti vizsgálata. A magyar ajkú görögkatolikusok körében végzett identitásvizsgálatok13 egyik fő megállapítása, hogy ezek a közösségek az esetek többségében bizonytalan etnikai identitással, de nagyon erős vallási identitással rendelkeznek. Az etnikai és vallási identitás összefonódása és funkcionális felcserélődése is ismert jelenség14. A hétköznapi etnicitás vizsgálatában fontos szerep jut az aszimmetrikus kategóriáknak, mert ebben a kontextusban a magyar és a román bizonyosan nem párhuzamos, egyenértékű kategóriák. A jelölt/jelöletlen megkülönböztetése a kategóriáknak segíthet a tapasztalati aszimmetriák megértésében. A teljes romániai társadalomra vetítve a „román” egy jelöletlen kategória, hiszen a többségi nemzet számára ez teljesen magától értetődő, a kisebbségként értelmezett „magyar” pedig jelölt, hiszen eltér a „normálistól”. A vizsgált helyszíneken a jelöltségi viszony visszájára fordul, itt a „magyar” az alapértelmezett, a jelöletlen kategória és a „román” lesz a jelölt, mint például a magyarországi románok esetében15. Az alkalmazott kutatási módszer A kutatás során mindenekelőtt terepmunkára támaszkodtam: résztvevő megfigyeléssel, életút- és narratívinterjúk készítésével, filmezéssel, aprólékos terepfeltárással, kapcsolathálók feltérképezésével, kulturális jelenségek megértésével, társadalmi gyakorlatok megfigyelésével alapoztam meg a kutatást. Egyéni és közösségi, mikro- és mezo-szintű jelenségek feltárására egyaránt törekedtem, ugyanakkor kombináltam a néprajzi megfigyelést, a szakértői interjúzás és a levéltári kutatás módszereivel. Több interjúformát alkalmaztam, ezekben kerültem az etnicitásra, nemzetiségre vonatkozó konkrét kérdéseket mert bár az etnicitás a kutatás tárgya, de ennek konceptualizálása a beszélgetések során azzal a veszéllyel jár, hogy én magam járulok hozzá az etnicitás újra termelődéséhez16. A mai hibrid identitások vizsgálatában és megértésében főként néprajzi módszerekre hagyatkoztam: egyéni és csoportos interjúkat készítettem a közösséghez tartozó személyekkel, (reformátusokkal való) vegyes házasságban élőkkel, az egyház tagjaival (pappal, gyülekezeti vezetőkkel), részt vettem misén, családi, baráti összejöveteleken, illetve a lokális többséghez tartozó reformátusokkal is beszélgettem és készítettem interjúkat. Ez utóbbiak rendkívül tanulságosnak bizonyultak, mert egyrészről ők maguk is a lokális közösség részét képezik, ugyanakkor külső, sok esetben értelmező tekintettel figyelik az ortodox közösséget.- Az anyanyelv az magyar, de a nemzetiségre azt mondja román vagyok, merthogy a vallásom ortodox. De viszont itt nagyon egyszerűen úgy fogalmazzák, hogy aki református, az 13 lásd bővebben: Mihály Bazil Telenkó, Gondolatok a görögkatolikus ruszinság kultúrtörténete kapcsán. Ruszin identitáselemek a vallási hagyomány és nemzeti kultúra tükrében. In: Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 2014, pp. 276-286. Róbert Keményfi, Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Róbert Keményfi, Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004. Sándor Oláh, Magyar görögkatolikus „románok”. In: Gagyi József (szerk.) Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, pp. 113-138. Erzsébet Pilipkó, Identitás és hit II. A kárpátaljai magyar görögkatolikusok identifikációs útjai. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2009. 14 Levente Szilágyi, Etnikai és vallási identitás Hosszmezőn, In Balázs Balogh, Barna Bodó, Zoltán Ilyés (szerk.) „Regionális identitás, közösségépítés, szórványgondozás”, Lucidus Kiadó, Budapest, 2007, pp. 131-138. 15 Ambrus Miskolczy, Románok a történeti Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek. Lucidus, Budapest, 2005. 16 Thomas H. Eriksen, op. cit. 311
