Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 35/2. Volum aniversar 1969-2019 (2019)

Istorie

Lőrincz Norbert

majd magára. A kormányzó tanács elnöke Garbai Sándor lett. Ő egy kiskunhalasi eredetű szociáldemokrata kőműves volt2. Azonban kétségkívül a legnagyobb hatalomnak a Tanácsköztársaság első napjától Kun Béla külügyi népbiztos örvendhetett3. Mint, tudjuk Kun Béla jó szónoki és karizmatikus egyéniséggel rendelkezett, na de talán ettől értékesebb ismérve volt, hogy magával Leninnel állt személyes közvetlen kapcsolatban. E miatt jelentős pozíciónak örvendhettek az emberei is, mivel legtöbb esetben az övé volt az utolsó szó a dolgok igazgatásában. Nagy befolyásnak örvendtek továbbá a Szovjet Oroszországgal jó viszonyokat ápoló kommunisták is, gondolunk itt Cserny Józsefre, Karikás Frigyesre és Münnich Ferencre többek között. Ebben az időszakban országszerte a rendőrséget és a csendőrséget az úgy nevezett Vörös Őrség váltotta fel4. Ez az őrség egy paramilitáris, vagy, ha úgy tetszik egy milícia jelleget öltött magára. Összetételét alkották, volt leszerelt katonák, felfegyverzett munkások és minden féle ifjú felfegyverzet kommunista szellemiségben gondolkodó egyének. Ebből kiindulva várható volt a fegyelmezetlenség a köreikben és a profizmus hiánya, így nem minden esetben lehetett őket felhasználni a proletárdiktatúra védelmére. A Vörös Őrség viszont nem volt, az egyetlen fegyveres erő Budapest utcáin a káosz és anarchia hónapjaiban. Közismert és hírhedtté váltak a „Lenin fiuk” Cserny József vezetésével. Ez a 200 fős, többnyire tengerészekből álló alakulat rettegett nevet tudhatott a magáénak, mivel mindenhol feltűntek, ahol esetleges veszély fenyegette a forradalom eszményét5. A „Lenin fiuk” bőrkabátot és tányérsapkát viseltek, nem riadva el minden féle erőszakos megnyilvánulástól, akár terrorista cselekménytől (mai terminológiával élve), hogy a forradalmat szolgálják és védjék. Ők meggyőződött kommunisták voltak és hittek ennek a szellemiségében.

A Tanácsköztársaság másik fő célja a terror bevezetése mellet a minden féle magántulajdon megszüntetése volt, melyeket rendeletekkel sürgettek és sarkaltak. Egy újabb nagyon fontos célkitűzése volt az új kormányzásnak, hogy a régi önkormányzati testületeket és közigazgatási szerveket feloszlassák. Ezeknek helyére gyorsan létrehoztak községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszt- valamint földműves tanácsoka6. Illetve 3-5 tagú direktóriumok és intézőbizottságok vették át a fő adminisztratív teendőket7.

A Szatmári Direktórium főbb intézkedései a Tanácsköztársaság első hónapjában

Ugyanúgy, ahogy egész Magyarország településein érezhető volt a proletár diktatúra bevezetése, úgy Szatmár városában és megyéjében is végbementek az adminisztratív intézkedések és erőszakos megnyilvánulások, melyek kikiáltották Szatmáron is a Direktórium uralmát és a Munkás és Katonatanács bevezetését. A március 22-ikai általános országos rendelet a „Mindenkihez” Szatmáron is megfogalmazódott, igaz egy nappal később, 23-án.8

2 Romsics Ignác, Magyarország Története a XX. Században, Osiris, Budapest, 2004, p. 124

3 Romsics Ignác, op. cit. p. 125-126.

4 Ibidem.

5 Romsics Ignác, Magyarország Története a XX. Században, Osiris, Budapest, 2004, p. 125-128.

6 Romsics Ignác, op. cit., p. 124

7 Ibidem.

8 Szatmár Megyei Levéltár, Munkásmozgalom Szatmár megyében gyűjtemény, dokumentum kollekció, 291 dosszié, Arhivele Naţionale al Judeţului Satu Mare, Fond Mişcarea Muncitorească din judeţul Satu Mare, Colecţia de documente, Dosarul nr. 291, p. 5

şşi ~-n

unnám t

< Mt naptól kasára Ssatnár Mn«tl,ftr.nt*árvárn«*ye 4a Ugocaavâraegy« halal .'áriáinak területére alaáan köahntalnnt egvsdUl 4« kl«irita* a Ssstnár-Iáaetl Munkás 4a tatona Tanán» vett át 4a gyakorolja.

*a alábbiakat raaáall ■

I. - maian hatáaá* 4a hivatal aa egyesült tanácsok. Illat*« a Tanácsokkél alakalt "Direktériun" raaialkaaáaalt Hajtja »ágra.

?.- *■ állaal 4a k««l(a>|Btáal klaatalak aUkSááaUket tovább

folytatják,

<lf- Haft üt Binds* gyUlekasáaB eaop- rtoaolást, maian readbontáat ás” kavargást.

4.-4 aagasersett eunkáshatalaat külaé 4a halai allaaa4g faayaga ti, a tárt at tgyláajulag külön kUáott’Mesgésltásl raaáelst" árai a Tárát haistrag felállítását alranáall.

J. - tirendeli Saataár várnagya 4a Ugocaa várnagya Halali járás tartllatá* ac ájjall távlsá 4a talafaa inapeetlia aiolgálstet.

t.- 4 aal aaytál kaaáaa aiaá nneat: asaaaasltal klaáráaa 4a klasolgáltatása Mindenhol bttlltatlk.

7.- Zárira, aula ti 4a nyilvános hslyakra vonatásai aiilgi rental kőtárak árványba* sarainak.

B.- Kihirdeti a kávatkasi fibaajári bttaceeleknányekre a rögtönitál4 eljárást ogyalati

rablás,lapát, gyilkosság, batária.foastogatás.gyujto^táa.asöká* árulás,lásaiáa,tanául4n,1 ásítás, fBgg« lennért ás .nssgialtásl parancsok a Ileal el Itassa gtlláa, «Hanság alittl gyávaság, a Dlrektétlun, avagy ásnák vágrahajti kösegal / káténál parancsnokok, sülJárák/áltnl kiadott parancsnak sva taljasltása, / 4 ria. agaág aulyoahité kdrülnány/

9.-4 jeleni«* fonállé haáaarag / «sikoly ktUönlts4nyek,12-slk, neasotérség, ctondérság/ a vSrBa kaáaerogat kápesl.

Is.- Katonai 14 is oldalfegyverek ás káslgránátek osonnál besser gáltatanáik, a járási ntasetirság parancsnokságánál, Ssatnárnénoti Siácheayiutoa / Ceoll-egylet/.

11. -4 város terúlatéríl a Direktériun engedélye nélkül senki nen távskkatlk «1.

12. - 4 Dlraktorlua állanáé Működésben van, / Ssatnár-Mnetl vártakéin/.

SsntBár-*4n*tl,1919.nárelua 2Î.

Munkás - ás kstonatanáca.

191