Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 33/2. (2017)

Istorie

Erdei János

Első rész Szilágysomlyó város hatósága és illetőségi jogköre:

Ebben a részben az első § kimondja, hogy ezeket a szabályokat a város „rendezett tanácsú város” minőségében hozta és gyakorolja. Ugyanitt a harmadik paragrafusban szövegezik meg, hogy a városi tanács végrehajtói és jogi testületé áll: képviseleti közgyűlésből, tanácsból, árvaszékből és tisztviselői elöljáróságból.1

A második rész beszél a képviseleti közgyűlésből:

Itt először szó esik a közgyűlés tagjairól és ezek számáról, eszerint a képviseleti közgyűlés áll a városi képviselőkből és tisztviselőkből. A képviselők száma 48, mivel a legutóbbi 1880-as népszámlálás szerint a város lakossága 4191 személy volt. A hatodik § kimondja, hogy a képviselők fele, vagyis 24 tag a város legtöbb egyenes államadót fizető nagykorú és az állam nyelvén írni és olvasni tudó lakosból, vagy birtokos honpolgárból áll, illetve a város területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nők és jogi személyek meghatalmazottjaiból, kiskorúak gyámjaiból.” A képviselők másik fele pedig a város közössége által választódik meg azon személyek közül, akik választói joggal rendelkeznek. A nyolcadik cikkely pedig kimondja, hogy mely tisztviselők tartoznak automatikusan a közgyűlés tagjai közé: polgármester, jegyző, rendőrkapitány, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök. A kilencedik cikkely szerint, a képviseleti gyűlések lehetnek rendesek, vagy rendkívüliek. Rendes közgyűlésből van évi négyet köteles tartani a tanács. Az elsőn, amit márciusban tartanak, a múlt évi elszámolást tárgyalják meg, az augusztusi közgyűlésen a jövő évi költségvetést vitatják meg, míg a májusi és novemberi gyűlésnek nincs kötött témája. Rendkívüli közgyűlést korlátlan számban lehet összehívni, ezt a polgármester teszi meg, ha a képviselő testület negyede kérvényezi, vagy valamelyik testület kérésére. Ezen kívül az alispán vagy a megyei közgyűlés kérésére is lehet rendkívüli közgyűlést összehívni.1 2 A 10-dik § leszögezi a közgyűlés tárgyait: ezek lehetnek szabályrendeletek alkotása, községi kötelékbe való felvétel és az ebbe a kötelékbe való felvételnek a díjszabása, tisztviselők és a személyzet számának megállapítása, új hivatali állomások felállítása vagy a létezőek megszüntetése. Az alkalmazottak fizetésének megállapítása, ennek emelése vagy leszállítása. A tisztviselők, illetve a kisegítő személyzet megválasztása, illetve ellenőrzése kivéve a rendőrkapitány személyét. A törzsvagyon kezelése, a város javainak kezelése, adók kivetése és behajtása, közlekedési utak és középítkezések. A városi közmunka kivetése és felügyelete illetve az itt fellépő költségek kifizetése. Bizottsági munkálatok, indítványok és kérelmek. Polgármester éves jelentése a város közállapotáról és annak megvitatása, illetve elfogadása. A hivatal személyzetének szabadság idejének engedélyezése. A tanács és minden tisztviselő által vezetett jegyzőkönyvek és elszámolások ellenőrzése. Minden olyan tárgy és ügy, melyeket a törvény vagy felsőbb rendeletek a közgyűléshez utasít, vagy a képviseleti gyűlés saját hatáskörébe bevesz. A 10-dik § kimondja, hogy a közgyűlés által meghozott rendeletek egyből „kötelező erővel” bírnak, de azok a törvények melyek a községi törvény 24-dik § alá tartoznak, először a megyei tanács kell, hogy jóváhagyja. A következő alpontban közgyűlés ügyrendje került be. Itt arról esik szó, hogy a rendes és rendkívüli ülésekre a polgármester köteles legalább 24 órával előtte meghirdetnie, illetve el kell, küldje a megtárgyalásra kerülő pontokat is. Ha a polgármester nem lehet jelen az ülésen, akkor a főjegyző köteles őt helyettesíteni. A 14-dik § kimondja, hogy az ülést a polgármester nyitja meg és addig nem zárja le, amíg az összes ügy melyek fel voltak véve nincsenek rendezve. A 15-dik § leszögezi, hogy a közgyűlés tagjai nyújthatnak be új indítványt, de csak akkor, ha egyeztettek a polgármesterrel legalább a gyűlés megnyitása előtt egy nappal és ő beleegyezik az új tétel felvételébe. Ugyanitt ki van jelentve, hogy rendkívüli közgyűlés esetén csak azok az

1 „Szilágysomlyó rendezett Tanácsú város hatósága s illetőségi jogkörét tárgyazó szabályrendelet 1887” Bölöni Sándor könyvnyomdája Szilágysomlyó 1887. 3. old.

2 Idem. 5. old.

33