Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)

Istorie

Erdei János letve a város adósságainak törlesztése.”6 A közigazgatási és adóügyi osztály a miniszteri rendeletek illetve más közigazgatási ügyek felügyeletéből áll. Ök vezették a városi levél­tárat, illetve foglalkoztak a városhoz beérkező kérelmekkel, felügyelték az adóbehajtást, illetve ők állapították meg a helyi adók mértékét is. A közművelődési és közrendészeti ügyosztály felel a városban működő iskolákért, a városi színházért, a város szegényei­ért. Ez a hivatal adja ki az építési engedélyeket, körözéseket, illetve felel a közrendért és a kereskedelmi ügyekért. Meg kell még említeni a jogügyi osztályt, ami a város peres ügyeivel foglalkozik, illetve az árvaszéket is. A város vezető személyei is bemutatásra kerülnek, mivel ők voltak azok, akik, vezették és felügyelték a különböző hivatalokat. A polgármester a város első embere, a városi törvényhatóság első tisztviselője, ezért kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a város életének minden mozzanatát, min­den határozatában és döntésében a város érdekeit kell előtérbe helyeznie. A polgármes­ter pozíciója révén rengeteg kötelezettségnek kellett, hogy eleget tegyen. Ö az elnöke a tanácsnak, a központi bizottságnak, a statisztikai bizottságnak, ha a főispán nem el­érhető, akkor ő az elnöke a törvényhatósági közgyűlésnek, a közigazgatási bizottság­nak és a bírálói választmánynak is. A közigazgatási bizottságnak is állandó tagja, illetve részt kell vegyen a törvényhatósági ügyek tárgyalásban is. A polgármester részt vehet bármely állandó vagy különleges bizottsági ülésen. Ö kell átvegye a kormányrendelete­ket és ha szerinte valamelyik törvényről úgy gondolja, hogy összeférhetetlenek a helyi törvényekkel, akkor ő az aki fellebbezéssel fordul a főispánhoz. A városi pénztárnak a főfelügyelője ezért folyamatosan ellenőrzi a város költségvetését és köteles minden a város által kiadott utalványt és kötelezvényt aláírnia. A polgármesternek kötelessége évente jelentést tennie a főispánnak, illetve a közgyűlésnek, ezen kívül pedig minden hónapban beszámol az állandó gyűlésen munkájáról és a város állapotáról. Minden év­ben köteles legalább egyszer vizsgálatot tartani a közigazgatás minden ágában, de főleg azokban, melyek fedezik a város éves költségvetését, emellett pedig a törvényhatóság alá tartozó pénztárakat negyedévente ellenőrizni köteles. A polgármester veszi fel és bocsájtja el a városi szolgákat, a napszámosokat, ő a városi pecsét őrzője. A polgár­­mester ugyanakkor felelősségre vonható abban az esetben, ha nem végzi el a teendőit, vagy hanyagságot követ el. A 132. § 29. paragrafusa pedig kimondja „Egyes tisztviselők kötelességmulasztásáért is a polgármester felelős, ha a mulasztás tudomására jutott, de ő nem és a felelősségre vonás iránt azonnal nem intézkedett.”7 A város másik fontos személye a rendőrkapitány, aki felelős azért, hogy a város­ban mindenki betartsa a törvényes rendet és ő biztosítja a köz és magánvagyon védel­mét is. A rendőrkapitány vagy főkapitány veszi számba a városba érkezőket és az onnan távozókat, köteles vizsgálni minden bejelentést, ami a rendőrségre érkezik. Ellenőrzi a kereskedőket, a kocsmákat és a zálogházakat, illetve ő ellenőrzi azt, hogy a kereskedők által használt mérőeszközök nem e hamisak. Ugyancsak ő felügyeli a városi közutak, hidak és csatornák állapotát, a tűzvédelmi előírások betartását, illetve a kóbor állatok begyűjtését is. A rendőrség a közgyűlés a tanács, illetve a polgármester végrehajtó kö­zege ezért ennek engedelmeskedik, ezáltal a város érdekében jár el. A rendőrség 1886- ban a következő személyzetből állt: főkapitány, egy kapitány (ő a főkapitány helyettese), 6 I.m. 38. 7 I.m. 44. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom