Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Istorie
Erdei János beszéde közbe megzavarni bekiabálással vagy más módon, első alkalommal az elnök névleges megszólítással rója meg a zavaró személyeket, azonban ha ezek tovább akadályozzák a felszólalást, akkor az elnöknek jogában áll kivezettetni a rendetlenkedőt. Ha az elnök valamilyen oknál fogva nem tudja a rendet fenntartani, akkor félbeszakíthatja az ülést, de ha ez sem hoz eredményt, akkor aznapra fel is függesztheti az ülést, ami másnap onnan kell, folytatódjon, ahol félbeszakadt. A szavazás általában közfelkiáltással történt, ha nem lehetett a közfelkiáltás által meghatározni a szavazás eredményét, vagy ha legalább 10 személy kérvényezi, akkor a tagok felállva vagy ülve maradva szavaznak. Névszerinti szavazásnál, ha egyenlőség van, az elnök dönti el, hogy melyik oldal nyeri a szavazást. Titkos szavazás személyi kérdések eldöntésére, fegyelmi eljárásoknál, illetve választásokkor szavazati lapokkal történtek. A szavazásra bocsájtott kérdést mindig úgy kellett megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni2. A bizottsági ülésen azok a tagok nem vehetnek részt, akik valamilyen módon érdekeltek a bizottság által tárgyalt témában. A közgyűlés határozatait a polgármester, a tanács, rendőrkapitány, az iskolaszék vagy valamelyik állandó vagy szakbizottság hajtja végre. A közgyűlés köteles különböző szakosztályokat felállítani, melyek ellenőrzik a szabályok betartását. A szakosztályok feladata a törvényhatósági bizottság által hozott törvények betartatása, illetve új rendeletek tervezetének benyújtása. A szakosztályok munkájában azok vehetnek részt, akik tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Egy személy egyszerre több, szakosztályban is tevékenykedhet. A háztartási és gazdasági szakosztály elnöke a polgármester, ez a szakosztály felel azért, hogy a város önfenntartó lehessen, költségvetése pozitív mérlegű legyen, illetve foglalkozik minden olyan gazdasági problémával, melyet a közgyűlés rendel ki neki, ezekben pedig véleményezési kötelezettségük van. A politikai és jogi szakosztály feladata segíteni a városi ügyész munkáját, különösen azokban a perekben melyben a város érintett (nem számít, hogy felperesként vagy alperesként), ennek a szakosztálynak a közigazgatási tanácsos a vezetője. A főkapitány vezeti a rendezési szakosztályt, melynek az a feladata, hogy tanácsaival a város szépítését, rendezettségét illetve élhetőségét segítse. A közművelődési szakosztály elnöke a főjegyző, ők tanácsaikkal a közoktatás és a közművelődés ügyében segítik a város munkáját. A szakosztályok mellett működtek különböző szakbizottságok is. Ide tartozott a választmányi bizottság, mely a parlamenti és a helyhatósági választásokat szervezte meg és felügyelte ezek törvényes lebonyolítását. Ugyancsak ide tartozott az igazoló választmány, a bíráló választmány, illetve a statisztikai bizottság, mely a polgármesteri hivatal által kért kimutatásokat és statisztikai adatokat állította össze. Meg kell említenünk a színügyi bizottságot is, mely a városi színház működését felügyelte és vezette. Az építkezési bizottság vezetője ugyancsak a polgármester volt, ez a bizottság tárgyalta a fontosabb városi építkezéseinek terveit, illetve költségvetését, felügyelték az építkezések lebonyolítását. A közösségi iskolaszék foglalkozik a város oktatásával, ennek a bizottságnak az elnökét a törvényhatósági bizottságból válasszák, ezenkívül öt személyt a város lakosai közül akik „az oktatási ügyhöz értő, de mindenesetre írni, olvasni tudó egyénekből kell, álljon, kiket a törvényhatóság testületé választ ki”3, rajtuk kívül tagságot nyert az összes felekezet lelkésze, illetve a tanító testület elnöke és a pedagógus. Az 2 I.m. 14. 3 I.m. 25. 91
