Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Etnografie
Szilágyi Levente tették lehetővé. Létezik ugyan érdekképviseleti szervezete a szatmári ukránoknak, a lobbi erejük azonban nem lett volna elég a szobor felállításához, annál inkább a kapcsolatok szorosabbra fonását szándékozó szatmári és kárpátaljai politikai akaratnak. Ennek tükrében a szobor felállítása szimbolikus eseményként értelmezendő, mely ugyanakkor a helyi román politikai vezetés által erősen propagált multikulturális régióimidzs kirakósnak újabb darabja, és minthogy ukrán nyelvű beszédek is elhangzanak, ha csak időszakosan is, de legitimizálja az ukrán nyelvet Szatmárnémetiben. Felállításától kezdődően minden évben, a költő születésnapján, megemlékezési szertartást szerveznek, melyen helyi és határon túli hivatalosságok is részt vesznek. Az elhangzó beszédek szinte kivétel nélkül az Eminescu-Petőfi-Sevcsenko költőnagyságok munkássága által meghatározott diskurzus mentén fogalmazódnak, a román-magyar-ukrán közös értékek hangsúlyozásával. A Sevcsenko-szobor állításának kontextusa a lokális román-ukrán határon átívelő kapcsolatok formális, a politikum által dominált és a pillanatnyi érdekek mentén szerveződő jellegét tükrözi, melyek egyedüli célja az európai uniós források megszerzése.21 Következtetések Előadásomban a határ menti térségekre jellemző nyelvhasználati stratégiákat mutattam be néhány konkrét példán keresztül. A magyar-román-ukrán hármas határ a magyar alapnépesség okán Magyarország hármas határai között egyedülálló. A politikai határok itt nem esnek egybe etnikai határral, így a magyar nyelv használatát Romániában és Ukrajnában csak az érvényben lévő jogszabályi környezet, illetve a korábbi korszakból származó beidegződések alakítják. A nyelvhasználat nyelvi jogok szempontja szerinti vizsgálat helyett ezért főként olyan kontextusokat mutattam be, amelyek a mikrogazdasági és politikai folyamatokat kísérő határ menti nyelvi stratégiák következményeiként konstituálódnak. A magyarországi ukrán és román, a szatmári ukrán illetve a kárpátaljai román nyelvhasználat különböző regiszterei egyrészt a határon átívelő lokális migráció természetes következményeként alakulnak ki, kisebb mértékben pedig a helyi politikai hatalmi érdekek melléktermékeként. A határ- és nyelvhasználat között ok-okozati összefüggés van, minél átjárhatóbbak a határok, annál több helyszíne formálódik a soknyelvűségnek. Szilágyi Levente Muzeul judeţean Satu Mare Satu Mare, RO leventsz@gmail.com 21 Turai-Mészáros, i.m. 179. 339 Tarasz Sevcsenko szatmárnémeti szobra
