Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
Bura László kiépült utcát is.A város lakosai közt a 19. század folyamán végig olyan [sohasem bizonyított] mendemondák terjedtek, hogy a hitújítás korában itt felekezeti viszályból származó gyilkosság történt, valakit (állítólag egyházi személyt) megöltek, ennek emlékét őrzi a helynév. (Véleményünk:) A Szentvér határrészt pár száz méter választja el a Piros-berek tői. Ennek a határrésznek jellegzetes piros növénye a vérfű (Sanguisorba), szentvér néven is ismeretes, amely valamikor ezen a szomszédos területen (esetleg annak csak egy részén) is megvolt. A Piros berek kel szomszédos szatmárnémeti területrész nevének ez a valószínű eredete. Tót-mező — (Szamoskrassó, Bozsó Júlia, 75, htb, Kovács István, 45, fm) — A néphagyomány szerint a középkor egyik kolerajárványa idején itt tótok bújtak meg. A szájhagyományban valamilyen valós esemény őrződhetett meg, ugyanis a mai Szamoskrassó szomszédságában a 15. században Tótfalu nevű helység (lakóit bizonyára tótoknak nevezték/ említették) létezett. Ember-halom — (Csomaköz, Bendel István, 47, fm, Veibel Tibor,28, tanító) — A csomaközi erdőben található kis domb a néphagyomány szerint két, hajdan ezen a helyen megölt diák holttestét takarja. Ponyvást hótember — (Csomaköz, Bendel István, 47, fm, Veibel Tibor,28, tanító) — A csomaközi erdőnek az a része, amelyben felakasztva találtak rá egy, a szomszédos Ponyvás tanyától származó emberre. Hadiözvegyek tagja — (Börvely, Képíró Sándor, 79, kerülő) — Az első világháborúban a harctéren meghalt börvelyi katonák özvegyeinek kiosztott határrész. 1/ 4. Esemény: kincs elrejtése Kincsverem — (Szaniszló, Tasnádi György, 60, fm, Speth Veronika, 70, htb) — A néphagyomány szerint ezen a határrészen (több nemzedékkel ezelőtt) elásott kincseket (pénzérméket) találtak. Kőkincs — (Apahegy, Czompa Erika, 22, egyetemi hallgató) — A Kőkincs nevű domb belsejében — a néphagyomány szerint — valamikor nagyon régen bánya volt, amelyben az egykor ott dolgozók eldugott kincset találtak. Ládásföld — (Szamoskrassó, Bozsó Júlia, 75, htb, Székely Aladár, 43, fm) — A néphagyományban megőrződött monda: A tatárjáráskor (a 18. század elején) a falu lakosai kincseiket, pénzüket ládákba elhelyezve itt rejtették el. Kákony (Lele, Asztalos József, 44, fm, Pályi Kis József, 48, fm, Dobai Zsigmond, 85, fm). A helynév eredetét ma magyarázó monda szerint tatárjárás előtt (ez valószínűleg a 18. századi tatár betörés) a dombon kápolna volt, Kápolna hegynek hívták. Barátok (’szerzetesek’) laktak ott. A tatárok közeledésének hírére a barátok elástak egy kád aranyat. Ezt észrevette a szakácsné, s nehogy elárulja, kivágták a nyelvét. A szakácsné nem tudta elmondani a falubelieknek, hogy mi történt, csak mutogatott a tatárok által felégetett helyre, s dadogott: ká..kák...kákony, kákony. Ezért ragadt a Kákony név. 218
