Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
Helyneveink érdekességei... Mácsa — (Szaniszló, Baumli István 39, tanító, Czumbil István, 52 kertész, Poszet Istvánné Kocsis Anna, 77, htb) — Szaniszlói határrész, régen tanya volt. A néphagyomány szerint az 1660-as évek elején Nagyvárad felől érkező portyázó törökök a jártak faluban, vezérük neve Mácsa volt. A néphagyományban azonban nem őrződött meg a névvel kapcsolatos, viselőjét az egykori faluhoz kapcsoló konkrét esemény, történet. Kunhalom — (Genes, Csomay Árpád, 63, traktorista, Somogyi Sándor, 79, fm) — A faluban élő néphagyomány szerint - az adatközlők 19.-20. század fordulóján élt szüleiktől hallották — a Rákóczi szabadságharc idején a falu határában átvonuló, illetőleg megpihenő kuruc sereg ezen a területen táborozott, s a csapataival itt táborozó II. Rákóczi Ferenc sátra ezen a dombon állt. — A Kunhalom helynév nyilvánvalóan sokkal régebbi eredetű, s névadásának indítéka minden bizonnyal az országba megtelepedett kunokkal kapcsolatos, viszont keletkezésével kapcsolatos magyarázat a mai néphagyományban nem él. I / 2) A földrajzi nevek keletkezését, névadása indítékát háborúkhoz, hadi eseményhez3 kötik A) Tatárjárás, 1241-42. Tatárkát — (Magyarcsaholy, Fehér Sándor, 64, fm, Szűcsné Kővári Julianna, 72, htb, Vass Elek 67, fm) — Monda: Ezen a helyen egykor falu volt, a tatárjáráskor a falu lakói a templom harangját egy kútba dobták (rejtették). A falu pusztulásakor a kút is megsemmisült, elsüllyedt. A kútba rejtett harang azonban a mélyből minden hetedik évben megszólal. B) A török hódítás kora Törökfolyás — (Bere, Kovács Gyula, 34, lelkész) — A néphagyomány szerint a török hódítás idején a váradi várban tartózkodó, onnét portyázó utakra induló törökök eljutottak Bere határába is, ahol a patak mellett, ezen a helyen táboroztak. Ennek az emlékét őrzi a határrész akkor keletkezett, azóta is megőrzött elnevezése. Török-lapos — (Genes, Somogyi Sándor, 79, fm) — Az előző nemzedékektől, a régiektől öröklődött szóhagyomány szerint a falu határában ezen a sík területen álltak meg [valószínűleg 1661-ben] és táboroztak a Várad felől jövő, a szatmári vár ostromára menő török csapatok. Török bitó — (Egri, Gyene Károly, 68, fm) — A szatmári vár ostromára [az ostrom 1661-ben volt] vonuló törökök — valószínűleg megálltak Egri határában is — ezen a helyen állítottak fel egy akasztófát (valakinek a megbüntetésére). Azon kívül, hogy az akasztófát a törökök állították fel, elítéltre, kivégzettre vonatkozó konkrét utalás a néphagyományban nem maradt fenn. Kopasz-domb — (Iriny, Balogh Imre, 44, fm, Hajnal Ferenc, 60, fm). 3 A háborúk/hadi események: az 1241-42-es tatárjárás; a török hódítás kora - Nagyvárad vidékén tartózkodó törökök egy-egy portyázó csapata Szatmár felé is elkalandozott, 1661-ben a törökök Szatmár várát is ostrom alá vették —, a későbbi tatár betörések — 1717-ben az Erdélybe Besztercénél betörő tatárok Magyarország észak-keleti részét, Szatmár megyét is végig dúlták. 215
