Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)

Istoria culturii

A lelei néphagyományban élő monda szerint Lele régi lakosai (vagy egy részük) a tatárjá­ráskor erről az elpusztult településről menekült a faluba. A monda: A falu (Sándorháza) burájának a lánya megölte a fosztogató tatárok vezérét. A tatárok ekkor teljesen kifosztották majd felgyújtották és felégették az egész falut, lakosai mind elmenekültek. Az elmenekült lakosok Leiébe és Menyőbe telepedtek. 1/3 Törvénykezéshez, ítéletvégrehajtáshoz, emberhalálhoz kapcsolódó földrajzi nevek Törvénydomb- (Hadad, Bakk Ferenc 52, tanár, Kulcsár Piroska, 58, htb, Sípos Endre 40 fm).- A domb az ún. Nagymagyarós [’Nagy-mogyorós’] erdőben található, a néphagyomány szerint a (földbirtokos) gróf itt tartott törvénykező (bíráskodó) üléseket. Törvénydomb- (Lele, Asztalos József, 44, fm; Dobai Zsigmond, 85, fm) (Az előbb említett hely, a domb másik, Lele felőli oldaláról nézve.) Hasonlóképp magyarázzák. Akasztódomb- (Hadadnádasd, Bakk Ferenc, 49, tanár)- A falu szélén található dombon állott az akasztófa, amelyen régen a (valamiért) halálra ítélt embereket kivégezték. Boszorkánydomb- (Túrterebes, Mezei András, 70, csősz, Varga János, 68, csősz)- A falu szélén található Pástliget nevű határrészben található két-három méter magassá­gú, a 18. században már Bos^orkánydombnak nevezett mesterséges dombon, a régi néphagyomány szerint több boszorkányt is megégettek. A mesterséges dombot — a néphagyomány szerint — a falubeliek hordták össze, mégpedig a boszorkányégetés céljára. Egetőhalom- (Erendréd, Botosné Papp Erzsébet, 77, htb, Orosz Botond, 32, gépkocsivezető)- A faluban öröklődő monda szerint (évszázadokkal ezelőtt) boszorkánynak tartott sze­mélyt ezen a dombon végeztek ki, máglyán megégették. Lantos- (Hadad, Bakk Ferenc, 42, tanár, Sánta Szabolcs, 17, tanuló)- Az Alsó hegytől a Hoppja legelőig terjedő határrész neve, amely a Paulinus [pálos] barátok kolostorához tartozó mulató kert volt. A monda szerint az egyik barát esténként a kertben álló vén diófa alá járt lantozni. A fa tövében találtak rá meghalva, ezért a nép róla nevezte el a határrészt. Pusztahegy- (Túrterebeshegy, Fenyák András, 63, kerülő, Révai József, 58, fm)- Ezen a hegyen állították fel az akasztófát, amelyen egy halálra ítélt falubelit kivégeztek. A néphagyomány szerint az akasztásra ítélt cseléd halála előtt megátkozta a falut, illetőleg a helyet, ennek nyomán olyan felhőszakadás támadt, amely elpusztította a hegy termőtalaját, a földcsuszamlás pedig eltemette a hegy lábánál épült házakat. Azóta hívják Pus^tahegynck. Szentvér- (Szatmárnémeti, Félegyházi Sándor, 50, fm, Tamás József, 65, fm)- így nevezik Szatmárnémedben az egykori Hieronymi utca és az Udvari út közötti területet, amelyen a vasút raktárai helyezkednek el. A 19. század végén Szentvér utcának nevezték el az itt Helyneveink érdekességei... 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom