Porumbăcean, Claudiu et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 29/2. (2013)
Istoria culturii
Bura László I./l. A helynév keletkezését történeti személyekhez / eseményekhez kötődő magyarázattal értelmezik Szent László-hegy — (Hadad, Bakk Ferenc 52, tanár, Kulcsár Piroska, 58, htb, Sípos Endre 40 fm) — A monda szerint a vidéken utazó László király azon a dombon (hegyen) sátorozott. (A mondára Petri Mór 4: 4962 is utal 1900-ban). Vérvölgy — (Apa, Kónya Edit, 72, htb) — A 17. században a megyei nemesség ebben a völgyben támadta meg a szatmári vár őrségéhez tartozó német katonákat. A véres csata helye azóta Vérvölgy néven él a falubeliek emlékezetében. — Történetileg dokumentált tény, hogy a szatmári vár német őrsége rendszeresen fosztogatta a vidék falvainak lakosságát, ezért Lónyay Anna, az aranyosmeggyesi vár asszonya biztatására a megye nemesei 1671-ben összefogtak és a portyázó útjukról Nagybánya felől a sok zsákmányukkal terhelten a vár felé visszatérő németeket megtámadták és szétverték. Rákóczi-bokor — (Domahida, Biriki Imre, 40) — A népi hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege ezen a helyen tanyázott. A földrajzi név által megnevezett terület a mai domahidi állomás mellett található. Az elnevezés valóságalapja: a hely azonos az egykori nagymajtényi síkságnak nevezett terület azzal a részével, ahol 1711- ben a kuruc sereg fegyverletétele meg történt. Rákóczi-pince — (Nagykároly, Csirák Csaba, 60, gyógyszerész asszisztens, Fényi István, 39, tanár, Nagy László, 61, tanár). — A monda (néphagyomány) szerint a város szélén, a teremi út melletti területen talált hoszszú, széles pincét föld alatti alagút kötötte össze az erdődi várral. Az alagút olyan volt, hogy lóháton lehetett benne közlekedni. A császáriak által üldözött fejedelem, II. Rákóczi Ferenc Erdődről ezen a folyosón keresztül menekült el üldözői elől. — [Az alagút-monda más változata szerint a Rákóczi pincét a Károlyi grófok kastélyának kertjében talált pincével kötötte össze egy alagút; ez utóbbiról viszont a néphagyományban azt is mondták, hogy a kastélyból az ún. Bobáld dombhoz vezető alagút lejárata.] Rákóczi szállása — (Egri, Budai Etelka, 70, htb, Győri László, 70, fm). — Amikor II. Rákóczi Ferenc katonáival 1703-ban Szatmár vára felé vonult, seregével a falu szomszédságában megállt és megpihent. A kurucok sátrai ezen a mezőn álltak. Palatinus-híd — (Szatmárgörbed, Balogh Gyuláné Kocsis Katalin, 56, htb) — A hidat a Rákta folyón 1864-ben azért építették, hogy az országjáró útja alkalmából Görbédén is átutazó József nádor és kísérete átkelhessen a folyón. Erzsébet királynő emlékfái — (Domahida, Biriki Imre, 43, fm.) — A 19. század utolsó évtizedeiben (a közkedvelt) Erzsébet (magyar) királyné halálakor emlékére a falu lakosai (valószínűleg a falu vezetőinek kezdeményezésére) ezen a helyen fákat ültettek. A helynév egyre inkább elavulóban van. A fák pusztulása és a történelmi változások folyama a ma élők emlékezetében gyakorlatilag elhomályosította az eseményt. A helynév a falu 20. század eleji kataszteri térképén is szerepelt. 2 Petri Mór, Szilágy vármegye monográfiája. I-IV, Budapest, 1901-1904. 214
