Marta, Liviu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 29/1. (2013)
Gergely Bóka: Településtörténeti változások a Körös vidéken a késő bronzkorban és a vaskorban II. Paleoökológiai elemzés. Talajtípusok és településrendszer
Bóka Gergely szakaszának bal parti a Maros-hátságig húzódó települések egysége. III. A Fehér-Körös mellett-gyakorlatilag a Fekete-Körös befolyásáig tartó - kétoldalt található települési egység. A II. települési egységtől egy jól látható üres, „lakatlan” sáv választja el. IV. A Fekete-Körös egyik szakasza valamint a Fekete-, és a Gyepes-ér mentén sorakozó települések alkotják ezt a tömböt egészen a Fekete-, és a Fehér-Körös összefolyásáig. A három folyószakasz a késő bronzkorban valószínűleg összekapcsolódhatott és ebből kifolyólag egy egységnek tekinthető. V. A Fás-ér mindkét oldalán található települések alkotják ezt a tömböt. VI. A legkisebb települései egység, amely a Köles-ér és mellékágai mentén található. VII. A Sebes-Körös és mellékvizei mellett hosszan felsorakozó késő bronzkori települések tömbje. VIII/1, VIII/2. Az Óberettyó ÉK-i és DNy-i szakasza valamint mellékágai mentén szerveződött településtömbök. IX. Az egyetlen olyan lineáris településszerkezeti egység, amely a Maros-hátság területén a Kondoros-völgy mentén szerveződött. A Gáva-kultúra vízfolyások mentén létrehozott ún. szabálytalan lineáris településszerkezeti egységei (15. kép) által felépített településrendszerrel szemben a középső vaskorban egy eredendően más, eltérő környezeti, gazdasági ás társadalmi alapokon nyugvó településstruktúrával állunk szembe. Korábban már felfigyeltek a szkítakori Vekerzug-kultúra körös-vidéki településrendszerének egyediségére46. Erre a korszakra a Körös-völgy déli részén és a Maros-hátságon a vízfolyások mentén elhelyezkedő, nagy, több településből álló központi faluszerű (jelentős intenzitású) település és az azt körülvevő kisebb állandó (közepes intenzitású) települések alkotta tömbök valamint a tömbök közelében elhelyezkedő kicsi szállás jellegű (gyenge intenzitású) telepek a jellemzőek47. Ezek a tömbök eltérő mennyiségű települést foglaltak magukba48. Az 5-6 településes kisebb tömböktől egészen a 35-40 települést magába foglaló óriás településtömbökig (pl. gyulai tömb, gyomaendrődi tömb) terjed a nagyságuk (16. kép). A löszhátságon megjelenő tömbök mellett két esetben lehetett lineáris településszerkezeti egységeket elkülöníteni ebben a korszakban: I. Gyepes-, Fekete- ér, Fekete-Körös, II. Fás-ér mentén. Feltehetőleg a Ny-K-i irányú Gyepes-, Fekete-ér, Fekete-Körös összekapcsolódó vízfolyásokat fontos kereskedelmi és kommunikációs vonalként használhatták hasonlóan, mint a késő bronzkorban (15,16 kép). Ez az útvonal a késő vaskorban veszít a jelentőségéből a La-Téne-kultúra ezen vidéken azonosított településszámának csökkenése alapján (17. kép). Összesen 28 db települési tömböt sikerült elkülöníteni a kutatási területre vetített településsűrűségi mutatók elemzése alapján (13,16. kép). A tömbökön kívül található telepek nagyobb része a tájban szórtan elhelyezkedő tanyaszerű lakóhely, kisebb része közepes intenzitású állandó település volt. Összesen 3 esetben található településszerkezeti egységen kívüli jelentős intenzitású település. A tömbök a legtöbb esetben valamely ideiglenes vagy állandó vízfolyás mellett helyezkednek el. Azonban a tömbön belül található települések sok esetben-a szabálytalan tömbös forma miatt - nem vízpart mellett találhatóak49. A harmadik vizsgált időszakban, a késő vaskorban kialakult újabb - a két korábbi időszak településrendszerétől eltérő - struktúrát lehet felvázolni. Az ún. tömbös-lineáris településhálózat alapját esetünkben a Fehér-, a Kettős- és a Hármas-körös valamint a Maros hátság határvidékén húzódó terület a kelták általi intenzív annektálása jelenti. A hosszan elhúzódó széles lineáris tömb mellett a Kondoros-völgy (I), a Gyepes-, Fekete-ér (II) és az Óberettyó (III/l, III/2) mentén találhatunk még kisebb vízfolyások menti lineáris településszerkezeti egységeket valamint rendszertelenül, szórtan elhelyezkedő (közepes és főleg gyenge intenzitású) településeket mind a Körös-vidéken mind a Maros-hátságon (27. kép). A központi településterületen belül el lehet különíteni két olyan frekventált tömböt (központot), amelyek 1-2 jelentős intenzitású települést és a szkítakorban tapasztaltakhoz hasonlóan több közepes- és gyenge intenzitású települést tartalmaznak (27. kép). A fentebb már felvázolt „vaskori tanyásodási folyamat” kiteljesedése nyomon követhető Magyarország más régióiban valamint 46Gyucha 2001,2002; Bóka 2008, 2012. 47Gyucha 2001 48 A települések egyidejűségét nem lehet egyértelműen bizonyítani, ugyanis a Vekerzug-kultúrának nincsen egy elfogadott kerámiatipológián alapuló periodizációja. 49 Ezen települések vízellátását ásott kutakból oldhatták meg (Bóka 2007). 278
