Marta, Liviu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 29/1. (2013)
Tudor Soroceanu: Un sătmărean de talie internaţională: Tiberiu Bader la împlinirea vârstei de 75 de ani
Németországban folytatja, ahová később családja, felesége Enikő és két lánya Helga és Emese is követte. Az új környezet többé-kevésbé már ismerős volt számára, barátsággal fogadták és egy átmeneti régészeti feltárás-vezetői munka után állandó megbízatást kapott, a hochdorfi Kelta Múzeum vezetését. Ebben a minőségében jelentősen hozzájárult nem csak a múzeum alapkiállításának újjászervezéséhez, hanem a településen talált nevezetes halomsír, a gazdag leltárú kelta vezérsír, rekonstruálásához is. Hochdorfi évei alatt kiállítások sorát szervezte, közöttük olyan vándorkiállításokat melyek a távoli Mongóliában is bemutatásra kerültek. Ilyen kiállítás volt a Thraker und Kelten beidseits der Karpaten (2000-2001), ahol romániai múzeumokból kölcsönzött értékes leletek is bemutatásra kerültek, többek között Nagykárolyból és Szatmárnémetiből is, ezen kívül megemlíthetjük a Bernstein- und Glasschmuck aus Novo Mesto Slowenien (2003), Silber der Illyrer und Kelten im Zentralbalkan (2004-2005) vagy a Dreitausendjahre Vorgeschichte. Meisterwerke der Metallzeit im Kontinentalen Kroatien (2008-2009) című tárlatokat is. Véleményünk szerint ünnepeltünk legfőbb tevékenységi területe az őskor kutatás, e témakörben alkotta legmaradandóbb műveit is. Publikációs listája vall gazdag kutatási palettájáról. Tevékenysége magját viszont, a mi már-már önző örömünkre, az erdélyi, de az Ó-királysági Hallstatt időszak fémművességének kitűnő és igen alapos feldolgozása adja. A PBF sorozatban megjelent fabulákról szóló kötetét kiválóan egészítette ki a Romániában felfedezett kardokról írt könyve, jelenleg pedig már nyomdában van a szintén e területen fellelt lándzsa és nyílhegyek monografikus feldolgozása. Bader Tibor és a Prähistorische Bronzefunde, a bronzkor kutatás legtekintélyesebb sorozata csapatának együttműködését mindig az összhang jellemezte. Kiváló személyes kapcsolatot ápolt és ápol mind a mai napig a sorozat megalapítójával, Hermann Müller-Karpevel, de az őt követő vezetőség többi tagjával is, így Albrecht Jockenhövellel és Wolf Kubachal, ez a kapcsolat mindannyiunk számára megbízható munkaeszközt jelentő, alapos munkával megalkotott kötetekben konkretizálódik, mint a mai Románia területén felfedezett többi bronztárgy magas színvonalú feldolgozása (fejszék, balták, sarlók kar- és lábperecek). Bader Tibor szakmai előmenetelét is előnyösen befolyásolta ez az együttműködés: a fabulákról, a kardokról és a lándzsa- és nyílhegyekről szóló kötetei tudományos munkásságának egy-egy magasabb lépcsőfokát képezik. Az eredeti darabok minél komplexebb és alaposabb vizsgálata (a szerző szinte minden múzeumok által szervezett tudományos ülésszakot dokumentálódásra is használt!), a tárgyakról megjelent irodalom, a lelet megtalálásának körülményei, valamint a Románia területén talált tárgyak az adott kategóriák általános kontextusába sorolása, különleges helyezést ad ezeknek a Bader tollából született köteteknek a többi, hasonló témájú kiadvány mellett. Számomra rendkívül csábítónak tűnik az a - különben alapvető - kérdés is, hogy mi is valójában az ünnepelt kolléga fő jellemzője, a válaszom pedig, hogy ez nem más, mint az ő kisebbségi mivolta. Azt a kijelentést is megkockáztatnám, hogy ez a kisebbségi státus, a maga módján, mindig elkísérte élete során. Le kell szögezzük, már jó előre, hogy ő egy kisebbségben élő nemzethez tartozik, sőt akár kettőhöz is a német származása és magyarul megszerzett képzettségéből kifolyólag. Kollégái között egy másik kisebbséget is képvisel, mégpedig azokat, akik mind a három nyelven megjelent, Erdély ősrégészetére, főleg a bronzkorra vonatkozó, szakirodalmat ismerik. Emiatt kényelmetlen példává is vált mindazok szemében, akik úgy gondolták, hogy teljes fejezeteket mellőzhetnek vagy akár ki is zárhatnak a kutatástörténetből, anélkül, hogy ez a kutatás minőségét negatívan befolyásolná. Bader Tibor ugyanakkor annak a kisebbségnek is a tagja, amelyik képes arra, hogy hűséggel kövese céljait a maga által választott szakmai úton. Az egész léte, munkássága példázza, hogy a kutatás nem más mint egy életen át tartó egészséges szenvedély, elhivatottság, és nem csak egy munkahely, kenyérkereseti eszköz. Netalán karrierépítési lehetőség. Kollégánkat ebből a szempontból munkamódszere, azaz fegyelmezett tudományos kíváncsisága is segítette, szakmai kiteljesedése: gondolkodásmódjának eredménye. Minden nehézség vagy kitérő ellenére szembe haladt az árral, főleg a napjainkban végzett káros kutatási módszerekkel. Emiatt újra nevezhetjük őt egy kisebbség képviselőjének. Diplomáciai képességével, kollégánk, ugyancsak egy kis létszámú, tudós emberekből álló, szinte már eltűnőben lévő csoportot képvisel, azokét, akik rendelkeznek azzal a tehetséggel, hogy maguk mellé állítsák bármelyik vitapartnerüket - anélkül, hogy feladnák meggyőződésüket és alapvető életfilozófiájukat. Bader Tibor, legyen szó a legkülönbözőbb emberekről, mindig megtalálta a megfelelő, sikert garantáló hangot akár egy szatmári párttitkár volt az illető, vagy Baden-Würtemberg művelődési 18