Virag, Paula et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 28/2. (2012)
Istorie
Gálffy Kálmán - egy elfeledett embermentő a Vészkorszakban Dancu Pál A második világháború alatt, a Magyar Királyi Honvédségben felállított kiegészítő munkásszázadokról több tanulmány is meg) elent a szakirodalomban.1A holokauszt-ku tatók, illetve a had történészek is foglalkoztak a zsidó és nem-zsidó munkaszolgálatosok sanyarú sorsával.2 Az észak-erdélyi zsidóság világégés utáni életéről egy átfogó tanulmányt készített Tibori Szabó Zoltán, Árnyékos oldal, címmel.3 A kötet 93. oldalán, a szerző idézi a Kolozsváron megjelenő zsidó hetilap, az Egység 1946. évben megjelent 23. számát, Gálffy Kálmán századparancsnok emberséges magatartásáról a 110/67 kiegészítő munkásszázadban. Steinberger Miklós, volt szatmárnémeti hitközségi elnök is ebben a századba került beosztásra, és ugyanezeket mondta róla. O Budapesten megszökött a századból, és hamis iratokkal bujkált az ostrom alatt. Az idézett hivatkozás felkeltette érdeklődésemet, és kezdtem felkutatni adatait, ezért a szerző segítségével a korabeli cikk teljes tartalmát is közreadom: „Eehetettígy is...” „GÁLFFY KÁLMÁN főhadnagy, volt tanfelügyelő, szatmári lakos, mint a 110/67 munkásszázad parancsnoka, oly messzemenően használt ki minden lehetőséget, hogy segítse és támogassa a sanyargatottakat, hogy emiatt komoly kellemetlenségei voltak. Amidőn a fogdából megszökött dr. Keppich Ákos meglátogatta őt, hogy elbúcsúzzon jótevőjétől, nemsokára egy tiszti járőr kereste fel lakásán, hogy letartóztassa Gálffy Kálmánt. Másnap reggel az ügyészségen 18 rendbeli bűntény miatt emeltek ellene vádat. Ezek között szerepelt zsidók rejtegetése, azoknak kincstári pénzen való táplálása és 250 rendbeli közirathamisítás, mert ennyi zsidó személynek adott jogtalanul katonai elbocsátólevelet, hogy azt azok a nyilas időkben felhasználhassák. Gálffy Kálmán ugyanis a század körletében, egy bombázott bérházban, 700 ottlakó, illetve ott megbúvó polgári %sidó személyt táplált a parancsnoksága alatt álló munkaszolgálatos század étkezési adagjából és megtakarított élelmezési készleteiből. Úgy kerülte ki Gálffy Kálmán a súlyosabb bűnügyi következményeket, hogy egy hadbíró alezredes tanácsára, 3 napi tárgyalás után, a fontra kérte kihelyezését, ami meg is történt. A sok népbírósági tárgyalásokon védekezni kényszerülő volt munkaszolgálatos századparancsnok jól láthatja Gálffy Kálmán esetéből is, hogy lehetett meg is kerülni az embertelen parancsokat, mert csak akarni kellett, és akkor lehetett így is.”4 Steinberger Miklós 1942-ben érettségizett a nagyváradi Kecskeméti Lipót Zsidó Gimnáziumban. 1944. áprilisában került a 110/67-be Nagybányára. Nagybánya környékén és Máramarosban teljesítettek szolgálatot. Kezdetben a század Nagybányán és környékén, Szatmárnémetiben majd 1944 júliusától Budapesten működött.5 Majd a már kiürített szatmári gettót számoltatták, takaríttatták velük el. Steinberger Miklós a Pestre vezényelt századából 1944. júliusában megszökött három társával. Megmaradt egy fénykép róla és társairól, egy tehervagonon, amint Pestre indul a szerelvény.6 1 Csapody Tamás, Bori munkaszolgálatosok, 2012; Vajda Zoltán József, A lapátos hadsereg. Egy munkaszolgálatos élete a nyilas és német rémuralmon át az oroszfelszabadításig, Kispest 1945, 172 o. 2 Bencze György, Szabaduló börtön. Budapest 1945, 184 o. A munkaszolgálatosok nyugat-magyarországi táborokban (Balf, Fertőrákos és környékén) való szenvedéseire vonatkozóan lásd: György István, Fegyvertelenül a tűzyonalban. Budapest 1945, 204 o, Zsadányi Oszkár, Mindenki szolgája. Följegyzések az oroszországi és ukrajnai munkaszolgálatosok kálváriájáról, Budapest 1945, 152 o., Por Dezső - Zsadányi Oszkár, Te vagy a tanú! Ukrajnától Auschmtzjg Budapest 1947, 422 o., Bárót Endre, Rabszolgák voltunk. Napló 1942-43, Budapest 1948, 160 o., Szita Szabolcs, Halá/enőd: a munkaszolgálat és a hadimunka történetéhez, 1944-1945, 1989, 341 o., Szita Szabolcs, Összesítés a munkaszolgálatos alakulatok hadrendi számáról, mozgásáról, állomáshelyeiről (1944-1945), 1996, 323 o., Kamii Emánuel, Erdélyi sárga karszalagosok, Otthonom Szatmár megye sorozat, Szatmárnémeti, 2004, http:/ /www.emanuelkamil.home.ro/ hu vol2pag201-258.pdf. 3 Tibori Szabó Zoltán, Árnyékos oldal, Koinónia, Kolozsvár, 2007. 4 „Lehetett így is...” in Egység, I. évf., 23. sz., 1946. október 11., 5. oldal. 1 Botos László, „Önéletrajz”, in Szatmári Friss Újság, 2002, január, http://www.hhrf.org/frissujsag/02jan/fu20129t.htm http: / / www.hhrf.org/frissujsag/02jan/fu20128t.htm: http://www.hhrf.org/frissujsag/02jan/fu20123t.htm: http://ww.hhrf.org/ frissujsag/02jan/fu20119t.htm: http://www.hhrf.org/frissujsag/02jan/fu20118t.htm: http://www.hhrforg/frissujsag/02jan/ fu20117t.htm http://www.hhrforg/frissujsag/02jan/fu20114t.htm, 6 http://www.acum.tv/articol/10612. Satu Mare - Studii şi Comunicări, nr. XXVTII/II, 2012, p. 63-66
