Virag, Paula et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 28/2. (2012)
Etnografie - Antropologie
Relaţii între nobili în comitatul Ugocea... Látóhatár 3-4. 2000. 114-149. Győri Róbert, A határ két oldalán. (Városi vonzáskörzetek és a trianoni határmegvonás a Nyugat-Dunántúlon). In: Győri Róbert, Hajdú Zoltán szerk. Kárpát-medence: Települések, Tájak, régiók, térstruktúrák. 279— 292. Pécs-Bp, 2006. Ilyés Zoltán, A határfogalom változó tartalmai a geográfiától az empirikus kultúrakutatásig. Tér és terep. Tanulmányok az etniátás és a^identitás kérdéskörébőlIII. Budapest, 2004, 9—15. Jeggle, Utz, Határ és identitás. In: Regio 1994, 2. sz. 3—18. Kaplan, David H. — Häkli, Juoni, Boundaries and Place: European Borderlands in Geographical Context. Lanham, 2002. Kocsis Károly, A politikai és az etnikai földrajz határértelmezései. In: Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. Budapest, 2004, 23—28. Kovács Éva, Határmítoszok és identitásnarratívák az osztrák-magyar határ mentén. In: Replika 2002,47—48. 143-156. Kürti László, Határkutatás — a regionális tudományok új ága? In: Magyar Tudomány 2006, 1. 26. Leizaola Aitzpea, Muga: Border and Boundaries in the Basque Country. In: Europea 1996, 2(1): 91—101. Martinez, Oscar. J., Dynamics of Border Interaction: New approaches to border analysis. In: Schoefield, Clive H. (szerk.) Global Boundaries World Boundaries. New York, 1994. Martinez, Oscar. J., Human Interaction. In: The Texas—Mexico Borderlands. H.n. http://www.humanities-interactive.org/borderstudies/text/essay.htm (2007. május 25.) Maus, Heinz, Simmelin German Sociology. In: Kurt H. Wolff (szerk.) Georg Simmel, 1858—1918: A Collection of Essays. Columbus, 1959,180—200. Nemes Nagy József, A tér a társadalomkutatásban. Ember — Település — Régió, 1998. Niedermüller Péter, Transznacionalizmus: elméletek, mítoszok, valóságok. In: Kovács Nóra, Osvát Anna, Szarka László (szerk.): Etnikai identitás, politikai lojalitás. Nemzeti és állampolgári kötődések. Az MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet évkönyve 4. 52—66. Budapest, 2005. Parker, Bradley J., Toward an Understanding of Borderland Processes. In: American Antiquity. Vol: 71. Issue: 1,2006. 77-100. Sahlins, Peter, Boundaries. The Making of Trance and Spain in the Pyrenees. Oxford, 1989. Szűts István Gergely, Államhatáron innen és túl. In: Becze Szabolcs—Szűts István Gergely (szerk.) Határiét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Miskolc, 2008. 63—89. Thomassen, Bjorn, Border Studies in Europe: Symbolic and Political Boundaries, Anthropological Perspectives. In: Europaea: Journal des europeanistes 1996, 2(1): 37—48. Váradi, Mónika Mária—Wastl-Walter, Doris—Veider, Friedrich, A végek csöndje. Határ-narratívák az osztrákmagyar határvidékről. In: Regio, 2/2002. 85—107. Vereni, Piero, Boundaries, Frontiers, Persons, Individuals: Questioning “Identity” at National Borders. In: Europea 1996, 2(1): 77-89. Wallerstein, Immanuel, The modern world-system II. Mercantilism and the consolodation of the European world economy, 1600-1750. New York, 1980. White, Richard, The Middle Ground: Indians, Empires, and Republics in the Great Lakes Region, 1650-1815. h.n., 1991. Cultura graniţei. Viaţa în zona de graniţă (Rezumat) Lucrarea încearcă să prezinte cele mai importante teorii şi abordări ale problematicii zonelor de frontieră, respectiv metodologia cercetărilor focusate pe analiza modului de viaţă a locuitorilor zonelor de frontieră. Printre cele mai cunoscute teorii se numără cea lui Immanuel Wallerstein, a cărei noţiune de bază centru-periferie a reprezentat principalul discurs ştiinţific în domeniul cercetării ştiinţelor sociale. în această paradigmă ştiinţifică, zonele de frontieră erau percepute drept zone defavorizate, frontiera fiind sinonimul periferiei, cel puţin intr-un context în care centrul este categorizat pozitiv. Cercetările antropologice şi etnografice de teren au relevat însă faptul că graniţa nu reprezintă în mod necesar un mediu defavorabil, putând să constituie chiar un avantaj. 95
