Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
A. Istorie
A görög katolikus egyházi értelmiség alakulása Szatmárban a 19. század első felében / identitású értelmiségi rétegének számot tevő formálója, alakítója volt, a munkácsi egyházmegye híveinek ugyanis többsége (63,8 %) ruszin (rutén) volt, román a hívek egyötöde (20,89 %), magyar (6,23 %), szlovák (0,94 %). Az egyházi összeírás kétnyelvűként tartotta nyilván a hívek 7,19 százalékát. A ruszin anyanyelvű (ruszin prédikációt hallgató) görög katolikus hívek aránya a legmagasabb volt Sáros (98,65 %), Bereg (96,75 %), Ung (95,14 %) és Ugocsa (91,01 %) megyében, a tíz százalékot sem érte el Szatmár (5,6 %) és Szabolcs (7,52 %) megyében. A román (román prédikációt hallgató) népesség: Szatmárban ( a megyebeli görög katolikusok 74, 61 %-a), Máramarosban (35,74 %-a), Szabolcs megyében (15,53 %-a), Ugocsában (13,42 %-a). Magyar hívek hét vármegyében éltek: Szabolcs (a vármegyebeli görög katolikus hívek számához viszonyítotva): 40,05 %; Borsod 31,10 %; Abaúj: 24,33 %; Szatmár: 8,59 %; Zemplén: 5,78 %; Ugocsa: 3,46 %5Ung: 0,51 %. A görög katolikusok 100 %-a magyar volt a hegyaljai esperességben; a dorogi, lákkói, nyíri, szántó esperességekben arányuk meghaladta az 50 %-ot. Szlovák nyelvű hívek éltek Abaúj-Toma vármegyében (a vármegyebeli gk hívek számához képest): 8,19 %; Szepes: 14,51 % Zemplén: 0,33 %. Kivétel nélkül szlovák nyelvűek voltak a Gömör megyei parókiák és filiák; magas volt arányuk az alsó-szepesi esperesi kerületben: 28,19; valamint a kassai kerületben: 20,27 %. Ruszin - magyar kétnyelvűek (a görög katolikusok 5,37 %-a) éltek Abaúj, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén megyében. Ruszin - szlovák kétnyelvűek ( a görög katolikusok 1,65 %-a) a bártfai és az alsószepesi kerületben. Ruszin - román kétnyelvűek (a görög katolikusok 0,85 %-a) Máramaros, Szatmár és Ugocsa vármegye területén. Magyar - román kétnyelvűek Szatmár és Máramaros megyében; a felsőbányái esperességben (a görög katolikusok 16,05 %-a), a nagybányaiban (17,56 %), a nagykárolyiban (14,36 %), a szigetiben (11,21 %). A csereháti esperességben magyar - szlovák (195 hívő) és három szatmári esperességben ruszin - magyar - román (1100 hívő) közöségekről is tudósít8. Az etnikai, nyelvi viszonyok fentebb érzékeltetett változatossága9 háttérül szolgálhat a térség nyelvi - etnikai viszonyai milyenségének, változásainak, valamint a görög katolikus papság értelmiségi és társadalmi szerepének és magatartásának vizsgálatához. Elemzésünk adatai ugyanakkor szemléltető adalékul szolgálhatnak a térségben végbemenő etnokulturális, akkulturációs folyamatok tanulmányozásához. Mind a gimnáziumban, mind a püspöki líceumban tanulók között jelentős réteget képeztek az értelmiségi családból származók, számuk a gimnázium humanista osztályaiban 186 (26,41 %), a püspöki líceumban 514 tanuló (48,98 %). Az értelmiségi családból származók közt magas a görög katolikus papi családból származó tanuló, a humanista osztályokban 82 (az értelmiségi csoport 43 százaléka), a püspöki líceumban 293 (az értelmiségiek 52 %-a)10. A tanulók etnikai származását kutatva meg kell állapítanunk, hogy a gimnáziumban tanulók közül elenyészően kevesen vallják magukat ruszinnak, románnak, ugyanakkor a püspöki líceumban tanuló diákok közt 172 ruszint (14,27 %) és 116 románt (9,62 %), 3-3 szlovákot, illetőleg délszlávot (0,24 - 0,24 %) találunk. 8 A statisztikai adatokra vonatkozóan vő.: Udvari 1990: 64 - 65. 9 A munkácsi görög katolikus püspökség 19. század eleji etnikai és nyelvi adatainak esperességenkénti összefoglalása In: Udvari 1990: 79 - 84, részletezve (parókiák és filiáik) Udvari 1990: 86 - 153. 10 Vö.: Bura 1999: 131, 193 - 197. 51
