Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
B. Etnografie
A határ hatása Csanálos és Vállaj kapcsolatára Akkor jött egy kocsi, nem tudom, ugye gyerek voltam, hogy franciák vagy mik voltak, s akkor azok elmentek, akkor a katonaság előjött, oszt lőttek a levegőbe, csihé-puhé. Ujuj, mi volt itt akkor.- Csak a levegőbe lőttek?- Először a levegőbe. Oszt akkor beszaladtam a templomba, páran. Figyeltem ügyi, csak féltem mivel ott történt minden. Egy óvatos pillanatban kinyitottam az ajtót, oszt iszkiri, úgy szaladtam hazafele a károlyi utcába. Akkor az embereket nagyon megvertík sokat, a hadbíróság elé vitték. Hát a fúvóbanda ott vót, nagy öröm vót ott. Vót egy unokatestvérem az az iskolába tanított, nő, és a magyar himnuszt énekeltík, többet oszt nem mehetett már az iskolába, az is hadbíróság elé került, vót egy húga, óvónő, tanítóképzőt végzett oszt egyszer sem engedtík a.... Ó, hát megkezdődött akkor a cirkusz. Szomorú, azóta én mindig figyelem, mer azt gondoltam, hogy bejöttek, hamar kimennek, még most sem mentek ki. (Nevet). [...] De a vámos vót a hibás, mert nem lett volna semmi baj, csak hát ez félt, hogy nem tudom mi, hangulat van, lázadás az nem vót, a vámos csinálta az égiszét. Vót egy fényi, nem jut, most nem jut hirtelen eszembe, ... Gózner, annál vót a zászló. Azzal a vámost mellybe lökte oszt hanyatesett. Rámentek a katonák, abba belehalt, nem akkor de azután. Szóval hát nagy dolog vót huszonkettőbe. Hét éves vótam. (A. Ferenc., 1913) Ha összevetjük a csanálosi férfi visszaemlékezését az 1922 áprilisában írt jelentés szövegével, megfigyelhetjük a szövegekből megszülető történetek eltérő léptékű kontextusát, a különbséget a lokális és globális történelem szempontrendszerében. Míg utóbbiban az országos, illetőleg nemzeti11 érdekek, addig az elsőben az esemény szubjektív tapasztalata a döntő. A csanálosi eseményekben részt vett férfiakat, a román hatóságok, később összegyűjtötték, és a nagykárolyi rendőrparancsnokságra vitték, többeket megvertek, bebörtönöztek. A helyszíni szemlét követően sem zárultak le a határ módosítására szent csanálosi és vállaji kísérletek. A bizottság iratai közt számos levél található, melyet csanálosiak és vállajiak írtak.11 12 Ezek kérvények, melyekben vagy a Magyarországhoz való csatolást kérik, vagy bizonyos birtokok megtartását. A legtöbb írás Károlyi Lajos nagykárolyi gróf nevéhez fűződik, kérvényeiben kizárólag birtokainak ügyében ír.13 A Határmegállapító Bizottság meggyőzésére tett kísérlet volt az első, mely a határ megszüntetésére irányult. Ezt követően, majd csak a kilencvenes években fogalmazódik meg újra a határ(zár) alulról történő dekonstrukciója - a 4CM14-es határmódosításokat mind a csanálosiak mind a vállajiak csupán szemlélőkként élték meg. A végleges határ meghúzását követően a háború előtti kapcsolathálózat nem lehetett fenntartani. A rokoni kapcsolatok megerősítésére és további bővítésére sem volt lehetőség, sőt ez az időszak az, amely az első csapást mérte a két település szociális kapcsolatrendszerére. A gazdasági és kulturális kapcsolatok, melyekben mint említettem a római katolikus egyház játszotta a főszerepet, hasonló módon visszafejlődtek. A gazdasági kapcsolatok a kettős birtokossághoz kötődnek, melyet - mint már jeleztem - a nehézségek miatt a gazdák igyekeztek minél előbb megszüntetni. A határ az 1940-1944-es időszakban 11 Felhívnám a figyelmet a magyar biztos jelentésében megfogalmazott nemzet fogalomra, mely személyes véleményén túl, az akkori magyar nemzetpolitikát tükrözi. 12 Lásd az 1. számú mellékletet. 13 MÓL K51-B-10cs. -j dosszié. 183
