Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Svábok határhelyzetben kapcsolatos identitásról és a kultúráról alkotott elképzelésünket.” (Kürti 2006: 26). Kürti lelkesedése véleményünk szerint éppen a komplex határkutatások megjelenésének szól, bár abban nem tudunk egyetérteni vele, hogy az „üstökösként” tűnt volna fel, hiszen a határ kutatásának tudományos és társadalomtudományos előzményei majd száz évig visszamennek, igaz ezekben a határ nem mint központi kategória, hanem mint a nacionalizmust és regionalizmust megcélzó vizsgálatok kiegészítő fogalma jelenik meg. A határtudomány fogalma Kürti fikciója, mely a határt teszi kutatásainak közepébe, és ebből a központi helyzetből reflektál annak szimbolikus, politikai, jogi, stb. aspektusaira. A híd és az ajtó metafora A határ két eltérő intézményi logikát egyesít. Egyfelől hídszerű társadalmi intézmény, amelyben az „emberiség egységet teremt” az állami szuverenitás által létrehozott szétszakítottságban. Ugyanakkor ajtó is - pontosabban: párhuzamosan és sorosan elrendezett ajtók bonyolult rendszere -, mely alapvetően arra szolgál, hogy darabokra szedje az emberiség amúgy „egyöntetű, folyamatos egységét”. A határ akadályozza is, ösztönzi is a legkülönfélébb áramlásokat. A híd és az ajtó - a kapcsolódás és a kizárás-vagy átengedés - logikája mindig együtt és egyszerre jelenik meg a határ fogalmában. A határ: ajtókkal felszerelt híd (Böröcz 2002: 135). Határzóna, határterület (Borderland) Mint a hatalom lókusza és egyben szimbóluma is (Donnan-Wilson 1999: 3), a határterület, határzóna (határ menti terület) - borderland - fogalma lényegesen bonyolultabb a határ különféle aspektusait leíró fogalmaknál. A történészek ezt olyan földterületként határozzák meg mely két ország határán, vagy e mellett helyezkedik el (White 1991). Az (kulturális) antropológiai értelmezés a határterületeket olyan régiókként vizsgálják, amelyekben újfajta közösségek jelentek/jelennek meg a határ kultúraközvetítő, vagy éppen kizáró jellege miatt, és amelyek a modern nemzetközi országhatárok mentén jelennek meg fizikai valóságban (Alvarez 1995; Rosier—Wendl 1999; Wilson- Donnan 1999). A határterületek (borderlands) tehát olyan politikai vagy kulturális entitások körül vagy között létrejövő régiók, melyekben a földrajzi, politikai, demográfiai, kulturális és gazdasági, vagy ezek együttesen, körülmények vagy folyamatok interakciója során határok jönnek létre. A kutatás földrajzi helye a magyar-román országhatár egy apró mozaikjára korlátozódik. Ennek szeretném komplex elemzését elvégezni, amihez hozzátartozik fejlődéstörténetének - ugyancsak többszempontú - vizsgálata is - keletkezésétől egészen napjainkig. Ennek értelmében szeretnénk vázolni a határ és a határrégió parkeri határhelyzetek szerinti főbb kategóriáit. A határok átjárhatóságát vizsgáló irodalom azt mutatja, hogy a teljes lezártság és nyitottság között számos átmeneti állapot van, és valós határhelyzetekre egyértelműen ezek a jellemzők. A határ önmagában azonban nem értelmezhető entitás, hiszen létrejötte két egymás mellett, vagy egymással szemben álló (föld)terület, illetőleg az ezen élők, makroszinten pedig az ezeket birtoklók, közötti folytonossági hiány, esetleg ellentét következménye. A továbbiakban a szomszédos határráégiók közötti átjárhatóság szempontjait követő kategóriákat vázolunk, melyek mögött a parkeri zárt-nyitott (kemény-képlékeny) border-frontier’ dichotómia áll. Politikai határhelyzetek Boggs nyomán Kocsis Károly a politikai határokat három szempont - morfológiai, mely a határvonalak „futását” veszi alapul; genetikai, melyet a határ megszületésének ideje és az elválasztott területek milyensége közti összefüggések határoznak meg, valamint jogi, melyben a határ felek általi elismertségi foka - alapján osztályozza (Kocsis 2004: 25). A határrégiók kapcsolatának minősége szerint Martinez négy kategóriát különít el. A különbséget a határ nyitott-zárt jelle illetve a határcsoportok (akik ebben az esetben nem csak a határlakók lehetnek, hanem akár a nemzet is) közötti konfliktus-kontaktus mértéke okozza (Martinez 1994: 2-5). 3 3 Értelmezésünkben a boundary egy határhelyzet, mely a fizikai, társadalmi vagy szimbolikus körülmények hatására válik két területet elválasztó határsávvá (border), vagy határzónákban élőket egymással - az iránytól független - kontaktusba hozó (társadalmi) határrá (frontier). 341
