Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Történetek a határról Szilágyi Levente Dolgozatomban a 20. század nagy társadalmi és politikai eseményeinek, illetőleg államhatalmi döntéseinek következtében megváltozott térszerkezetről kialakult narratívum készletet vizsgálok, a változó országhatár kontextusában, Csanálos és Vállaj sváb településeken. Az interjúk szövegei, a különböző határtörténetek, a gyűjtés során, a kérdéseimre való válaszként születtek meg. S bár a szövegek így nem a maguk természetes .közegükben, emlékezési eseményükben kerültek lejegyzésre, az interjúkészítés aktusa, a történetek (nekem való) elmesélése, véleményem szerint hasonló narratív repertóriumot és emlékezési viselkedést eredményezett. Keszeg Vilmos nyomán az emlékezést olyan narratív tevékenységnek tartom, mely „az individuális státusokat, lokális közösségek szerkezetét, a közösségek interetnikus és egyéb szociális viszonyait és kapcsolatait, átfogóan az egyénnek egy szociális térhez való viszonyulását magyarázza és legitimálja. A szociális tér egyszerre jelenti a nagyhatalmak fölötte való osztozkodásnak történetét és jelenlegi belakottságát.” (Keszeg: 2004) Az elemzés során a kialakuló, megszűnő, ismét megjelenő és a lassan ismét feloldódó1 országhatárra vonatkozó történeteket, valamint a bennük megbúvó identitástudat reflexiókat vizsgálom. A háborús és egyéb nagy horderejű politikai történések nem csak a határ meglétét, vagy hiányát okozták, hanem meghatározták, befolyásolták a két település sorsát, az itt lakók életpályáját. Igyekeztem megfigyelni, melyek azok a beszédformák, vagy narratív sémák, amelyekben a határral kapcsolatos szubjektív tapasztalatok, valamint a határról való személyes tudás megjelennek. Van-e eltérés, s ha van milyen jellegű, a két falu lakosainak határról szóló történeteiben, továbbá hogy milyen kognitív kép formálódott ki a szigorúan politikai értelemben vet határról, határvonalról - ebben az esetben megpróbálom összevetni nem csak a két falu lakóinak, hanem a különböző korosztályok narratívumainak kognitív valóságát, feltételezésem szerint ugyanis a határról alkotott kép merőben eltér mind térben* 2 mind pedig időben3. A határra vonatkozó kérdésekre a válasz ugyanakkor élettörténetekbe (is) ágyazódik, s így a határtörténetek egyéni stratégiák részeként azt is megmutatják, hogy a különböző határhelyzetek hogyan határozták meg közvetlen környezetük történéseit, saját sorsukat és nem utolsósorban identitásukat. Esetünkben nem térhetünk ki hatalmi törekvések és politikai stratégiák rövid bemutatása alól, hiszen a szatmári svábok etnicitásának kérdése nem csak, hogy nemzeti/országos szintű politikai játszmák szintjére emelkedett a 20. század folyamán, de a nemzeti-nacionalista érdekszférák ütközésének mikroszinten is döntő következményei voltak. A következőkben nagy vonalakban szeretném bemutatni a szatmári svábsághoz, és ezen belül Csanálos és Vállaj lakosságának etnicitásához fűződő nemzetközi politikai törekvéseket. A svábok kibocsátóközege német, de a hajdani származási hely az eltelt két évszázad folyamán idegenné vált. Amikor a svábok elindultak a badeni és württembergi területekről a német nemzet még alakult ki. Betelepedésük után pedig - eltekintve az első évtizedek visszaszökési esetektől4 - megszakadtak kapcsolataik. A svábok hazaképe így nem etnikai-nemzeti, hanem politikainemzeti, földrajzilag meghatározott szempontok szerint alakult, melyben az „ismerősség és az otthonosság”5 jelenti .a döntő momentumot. Hazájuknak Magyarországot tartották, de a haza térbeli kiterjedése az országhatárán belül elsősorban a szűkebb falukörnyezetet is jelenti.6 Lampland szerint „nincs haza föld nélkül, és nincs nemzeti szellem vagyon nélkül. A sváb parasztokra ugyanúgy igaz, mint a magyarokra, hogy „a vagyon növeli a patriotizmus érzését. A föld iránti lojalitás egyben a 'A határt a trianoni békeszerződést követően húzták meg a két település között. 1940-ben a második bécsi döntést követően Csanálos és Vállaj között megszűnt a határ. 1944-ben újra országhatár választja el őket egymásól. Majd 2002-ben határátkelő nyílt, az Európai Unióba való belépést követően pedig még jobban leegyszerűsödött a határátlépés. 2A határ két oldalán. 3Az adatközlők kora szerint. 4 Vonház 1931 5 Bindorffer Györgyi A magyarországi németek hazaképe. Magyar és német együttélés a közös hazában. Betelepedés, asszimiláció, nemzeti identitás http://www.mtaki.hu/docs/bindorffer_gyorgyi_moi_nemetek_hazakepe.html 6 Uo. Satu Mare - Studii şi Comunicări, nr. XXV, 2008
