Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
paptársai, sőt főpásztora jelenlétében sem tud önmagára vigyázni, annak józansága teljesen megbízhatatlan...” Ezért ajánlja, hogy Csalfa a tibai plébániáról mondjon le a következő okokból: a) mert ezt ígérte, ha bárki ittasnak látta b) mert csak új környezetben válhat új emberré és értékesítheti Istentől kapott tehetségét c) engedelmességből...”75 Az ungvári csendőrség Csalfáról újabb jelentésében megállapítja hogy: „áthelyezését, illetve az eltávolítását nem hajlandó elfogadni. Ezzel szemben a szatmári püspöktől egészségügyi szabadságot kért. Azt hangoztatta, hogy amíg ő egészségügyi szabadságon lesz, addig az oroszok úgyis megszállják Kárpátalját és Ő akkor ismét egy tekintélyes tényező lesz...” A szovjet csapatoknak a határok felé való közeledtével kapcsolatosan, ismerve Csalfa György politikai állásfoglalását, nevezett papi szabadságától való megfosztását és Kárpátalja területéről való azonnali eltávolítását javasolták.”76 77 78 Csalfa plébános érdekében közbenjárt a püspöknél nagybereznai paptársa, Pásztor József: aki szerint az, hogy valaki szlovák, még nem lehet indok arra hogy internálják... A hívek tömegesen fordultak hozzá azzal a kéréssel, hogy járjon közbe Scheffler Püspöknél Csalfa plébános meghagyása iránt...”77 A püspök azt válaszolta hogy: „...a közvetítés hiábavaló. Pásztor nem tud helyette javulást ígérni.” A népe „ragaszkodása” nem hatja meg Schefflert annál, aki iszákos, hazudozó és heteken át nem misézik... Ebben az emberben nem a jó papot szeretik (ha szeretik), hanem mást... A világi hatóságoknál Scheffler nem tud érte (Csalfáért) felelőséget vállalni, legújabb „bravúrjai” miatt.78 Svábok részvétele a KÁLÓT képzésben Az 1944. évi szatmárnémeti KÁLÓT füzetben a 118 népfőiskolái végzősből 42 sváb volt olyan településekből mint Csanálos, Erdőd, Felsőbánya, Kaplony, Kálmánd, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagytarna, Szakasz, Túrterebes.79 Szolgabírók jelentései a Volksbund szervezetek megalakulásáról A nemzetiszocializmus problémakörétől nem független a német kisebbség 1930-as évek elejétől tapasztalható politikai aktivizálódása. A katolikus vallású svábság körében a KÁLÓT különösebb nehézség nélkül szerveződhetett. Amikor a magyar kormány - a német birodalom további támogatásában reménykedő gesztusként - engedélyezte a Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Szövetsége) 1938. november 26-i megalakulását, amely önmagát kezdettől a német népcsoport kizárólagos reprezentánsának tekintette, így egyre több helyről jelezték, hogy a KÁLÓT-tagságot csak a helyi németség ellenére lehetett összeverbuválni.80 A II. bécsi döntés után, a szatmári sváb falvakban 1941 koratavaszán indult meg a Volksbund helyi szervezeteinek megalakulása. A főispánhoz beérkeztek a főszolgabíróktól a beszámolók a megtartott gyűlésekről, illetve a megvállasztott vezetőkről. Az erdődi főszolgabíró megírta hogy megalakultak a szervezetek Szokondon, Homoródon, Szinfaluban, Krasznabélteken, Erdődön, Krasznasándorfaluban.81 Megjelentek a Volksbund nagykárolyi és más, környékbeli Gebietführerei mint Schönborn József, Juszli A KÁLÓT tevékenysége a Szatmári Egyházmegyében a II. Világháború alatt 75 Püsp. ikt.sz. 3320/1944, ikt.sz. 2568/1944, 76 Püsp. ikt.sz. 2641/1944, 77 Püsp. ikt.sz. 3694/1944, Püsp. ikt.sz. 2568/1944, 78 Püsp. ikt.sz. 3694/1944, 79 KÁLÓT-élet 80B.M. 101 p. 81 D.J.A.N. rola 284 199
