Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
megnövekedett kisebbségeket. Ezzel a szándékkal az agráritjúsági mozgalom egyrészt azt a katolikus politikát folytatta, amely érdeklődéssel és megértéssel közeledett az egyházhoz hű nemzetiségekhez, másrészt szerepet vállalt a magyar kormányok nemzetiségi politikájának megvalósításában. Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült felvidéki területeken 1938 decemberének végén, 1939 januárjának elején indult meg a szlovákság politikai szervezkedése, abban az időszakban, amikor a náci német birodalom részéről a magyar kormányra a legnagyobb nyomás nehezedett a magyarországi németek náci típusú megszervezésének érdekében. Nem véletlen tehát, hogy a KÁLÓT felvidéki terjeszkedésének kezdete ugyanerre az időre esett. 1938. decemberének utolsó napjaiban Rozsnyón zajlott le a KÁLÓT, az EMSZO és a SZKIE vezetőségének első találkozója. Az ekkor megkötött 14 pontból álló szerződés gyakorlatilag a SZKIE teljes beolvadását eredményezte a két hivatásrendi szervezetbe. A KÁLÓT országos vezetősége a mozgalom vezérkarába fogadta a SZKIE választmányát, átvette központi irodáját, pénztárát, moderátori intézményét, kiadványait és a munkáspihentető táborok felszerelését. Bubnics Mihály rozsnyói apostoli adminisztrátor a SZKIE fővédnökeként feltételhez kötötte az egyesüléshez adandó jóváhagyását: ha a kisebbségek részére nemzetiségi vezetők irányítása mellett ügyosztályokat állítanak fel a KÁLÓT keretén belül. Kisebb nehézségek után 1939 szeptemberében a KÁLÓT megalakította a Sdruzenie Katolickej Mládeze (SKM - Szlovák Katolikus Ifjúsági Egyesület). Székhelye előbb Rozsnyó, majd Érsekújvár lett. A KÁLÓT központjában felállította a nemzetiségi osztályt, amelynek élére azt a Meggyesi Sándor állította, aki addig a SZKIE-t vezette. Ungvárott P. Kerkai tájékoztatta a papságot és a tanítói testületet a mozgalom törekvéseiről. A munka eredményeként 1940 első havának végéig 33 helyi csoport alakult, mintegy 2700 legénnyel, és több mint tízezer pártoló taggal. A szlovák titkárság felállításával járó költségekhez a Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya 6120 pengővel járult hozzá. A későbbiekben rendszeres havi támogatásban részesült az SKM: eleinte havi ezer pengőt, majd 1940. szeptembertől 1944. októberig 1300 pengőt kapott.A kormány anyagi támogatása mögött a szlovákok politikai szervezkedésének remélt megakadályozása, de legalábbis késleltetése állt.31 Teleki miniszterelnök 1940-ben nem engedélyezte a Szlovák Néppárt megalakulását, csak a Slovenská Jednota (Szlovák Egység) hetilap kiadásához járult hozzá. A lap a szlovák sérelmek egyedüli fóruma lett. Mivel Szlovákia minden külső támogatást megadott a lap terjesztéséhez, ezért szinte természetes, hogy a Slovenská Jednota a szlovák állami eszmék szellemében szólított „őrségbe” a magyarországi szlovákok védelmében. A „jednotárok” vezérkarában egyre inkább Böhm Emánuel kezdett vezető szerepet játszani, aki már a megalakulni nem tudó Szlovák Néppárt kassai körzetének vezetője volt 1939-ben is.32 A Böhm irányította Szlovák Nemzeti Egység Pártja eljutott 1942. január 7-én szervezeti szabályzata elfogadásához. A magyar kormány továbbra is igyekezett vidéki szerveződésüket akadályozni. 1942. március 1-jén a SzNEP Budapesten megtartotta nagyválasztmányi ülését. Ekkor hozta nyilvánosságra az országos szervezkedésre és a magyarországi szlovákság egyedüli képviseletére igényt tartó programját. A sorozatos tárgyalások Bárdossyval a megegyezés felé vezettek. 1942. március végére a Bőhm-féle párt már rendelkezett Budapesten főtitkársággal, Érsekújváron, Kassán, Szobráncon, Békéscsabán és Petrőcön titkársággal. Szobráncon Blasko Stefan volt a titkár. A SzNEP aktivitása fokozódott, szeptemberre Kassán sikeres szlovák könyvnapot szervezett. 1943-ra már 20 saját kiadású könyvsorozattal is büszkélkedhettek. Ezek népdalgyűjtemények, modern táncdalok szövegei és kottái, drámák, verseskötetek, nyelvtankönyvek, mesekönyvek, regények és képzőművészeti gyűjtemények voltak. 1942. december 5. dátummal - a belügyminiszter felhívja az alsóbb közigazgatási egységek figyelmét, hogy a párt adminisztrációs és szervezeti ügyintézését ne akadályozzák.33 A KÁLÓT tevékenysége a Szatmári Egyházmegyében a II. Világháború alatt 31 B.M., 129-130. p. 32B.M„ 130. p. 33 Tóth István-Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között. Régió. 1994, 1. sz., 156-174. p. 191
