Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
helyezték. Érteni kellett a fiatalok szervezéséhez, színjátszócsoportok, tánccsoportok, irodalmi önképző körök vezetéséhez. Őt a Szatmárnémetiben alakult Népfőiskolára küldték. A 30 fős tanfolyam résztevőit Szatmár egyházmegye községeiből toborozták. A községek plébánosait végiglátogatták. A résztvevőket a legmozgékonyabb, legértelmesebb legényekből a plébánosok válogatták, illetve küldték a tanfolyamra. A tematikát a központi tanrend alapján az igazgató állította össze, amit a megyei népművelési felügyelővel egyeztetett. Az előadók között sok rangos megyei szakember, tanár szerepelt. A tematikában megfelelő óraszámmal néptánc - és népdaltanulás is helyet kapott. A világnézeti előadásokat a rendházban élő, magasan képzett jezsuiták tartották. A Népfőiskola működésének a városban hamar híre kelt. Az ott működő más ifjúsági szervezetek, pl. cserkészek, levente egyesület, diákotthonok vezetői is keresték a KALOT-al a kapcsolatot. A legjobb barátság a velük egy épületben lakó felsős diákokkal alakult ki. Szabadidejükben bejártak hozzánk néptáncot, népdalokat tanulni. így alakult ki életre szóló barátsága a később országosan ismert néptánc-esztéta Vásárhelyi Lászlóval. Visszaemlékezéseiben Vásárhelyi írt arról, hogy ezek a találkozások indították el a néptáncmüvészet útján. (...) A volt tanfolyamhallgatóktól Lami is kapott meghívásokat. A Szatmárnémeti KÁLÓT Népfőiskola vonzáskörében Lázári, Batiz, Pátyod, Tyúkod, Csicser községekben kiváló KÁLÓT csoportok működtek. Valamennyit volt alkalma meglátogatni. Közülük kiemeli apátyodi KÁLÓT csoport látogatását. A község plébánosának voltam a vendége. Szegény eklézsiának olyan papja volt ez az ember, aki nem csak maga harangozott, de a község ügyes-bajos dolgait is ő intézte. Lemérhette, hogy szatmárnémeti mesterei, Molnár István és Muharay Elemér szellemét miként sikerült átadnia a tanfolyamokon. Másnap egy énekes családhoz vitték. Itt elmondta hogy szívesen vennék, ha olyan dalokat énekelnének, amelyeket a kultúrcsoport is megtanulhatna. Egymással tótul kezdtek beszélni: Keru im mám zaspievat? (Melyiket énekeljem nekik?) - kérdezte a férj a feleségétől. - Dobre, uzju mám! Jól van, már megvan!) - mondta, aztán énekelni kezdett. Aztán kérdezte, nem énekelnének-e valamit tótul. Megdöbbenve hallgatta szlovák beszélgetésüket és éneküket. Csak jóval később tudta meg, hogy Szatmár és Bihar megyékben tekintélyes számban élnek szlovákok. Az 1944. évi KÁLÓT füzet Az 1943-44. évi KÁLÓT képzés végzősei számára kiadtak a tanfolyamról egy emlékfüzetetet. Ebből talózva idézünk pár adatot. Scheffler János szatmári püspök útravalóul mondta a végzősöknek: hogy „a szatmári püspökség a falu népén épül fel. A hívek zöme becsületes földműves. A papok legnagyobb része egyszerű földműves család gyermeke. Azért örvend, hogy az itteni jezsuita atyák olyan szeretettel foglalkoznak velük és a jövő földműveseit emelni, művelni és boldogítani akarják.” Scheffler három áldást várt a KALOT-tól: Először hogy kicsiszolja az eszeket, több tudást és műveltséget adjon a falu leendő vezetőinek. A nagyobb műveltség gazdagabbá is fogja tenni a résztvevőket. De a KÁLÓT az örök boldogságról sem feledkezik meg. Az ész kiművelése és az okszerűbb gazdálkodás csak eszköz a kezében. Ezekkel is Istenhez kívánja emelni a népet.” Zolcsák József lázári gazda így méltatta fia KALOT-nevelését: Nem tudja eléggé meghálálni azt a nevelést és tanítást, amit a fia a népfőiskolán kapott. Otthon is megkapta a jó nevelést, de azt, amit a Népfőiskolán kapott, azt apja már nem tudta volna adni. Fia azóta nagyon megváltozott. Munkáját nagyobb felelősségérzettel végzi. Világosabban tud hozzászólni minden kérdéshez. A KÁLÓT Népfőiskolán fölemelik ennek az annyiszor lenézett falu népének ifjúságát, megmentik a magyar ősi hagyományt. Szalados Sándor a Nápfőiskola igazgatója, az 1943-44. évi munkát a következő gondolatokkal értékelte: Három éve már, hogy a téli hónapokban egymást váltják a tanfolyamos csoportok. A falu legtehetségesebb fiai jöttek a Népfőiskolára. Három éves működése után mintegy tíz kis rajt indított A KÁLÓT tevékenysége a Szatmári Egyházmegyében a II. Világháború alatt 189
