Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
is." A feladatokat az egyleteken belül felállított szakosztályok fogadták el. Ezek általában a következőek voltak: műkedvelő, kulturális, sajtó, szociális, hitbuzgalmi és sportosztály.11 12 Sárközújlakon például 1942-ben a KÁLÓT helyi egyesülete népi színdarabot is előadott. A rendezői feladatot a helyi római katolikus plébános látta el. A főszereplő legény és leány később összeházasodtak.13 KÁLÓT tanfolyamok Szatmárnémetiben: A Jezsuita konviktusban szervezett képzések A KALOT-nak sikerült Érden és a közelében egy Népfőiskolái Központot és mintagazdaságot kialakítania, ahol neves előadók oktatók az ifjúságot különböző tanfolyamokon. Később sikerült a népfőiskolái mozgalmat kiszélesíteni az ország egész területére.14 Mindebben kulcsszerepet játszottak a bentlakásos KALOT-népfőiskolák. 1940-1944 között a következő helyeken működtek Észak-Erdélyben: Szatmárnémetiben,Csíksomlyón és Szilágysomlyón. Több tízezer fiatal parasztlegény vett részt e népfőiskolák különféle tanfolyamain.15 Szatmárnémetiben a jezsuita konviktusban lettek megszervezve 1941 novemberétől a KÁLÓT - népfőiskolai képzések. Ezek igazgatója P. Szalados Sándor szerzetes volt.16 A népfőiskolái tanfolyamok ritkán voltak ingyenesek. A képzés kezdetben napi 5 pengőbe került, de ebből a résztvevők csak napi 50 fillért, máskor 2 pengőt fizettek, a többit a KALOT-központ fedezte. Hogy miből? A Generálitól kapott anyagi juttatásból, a Levente pénzéből, különböző adományokból és abból a tekintélyes summából, amit a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium juttatott a népfőiskolák szervezésére. Gróf Teleki Mihály volt FM-miniszter közbenjárására 1941-ben 50 ezer pengőt kapott az érdi népfőskola. Gyakorlattá vált a tanfolyamköltségekhez természetben való hozzájárulás is. A legények babot, lisztet, sót, borsót, szalonnát, tojást, zsírt, cukrot s minden egyebet, amit tudtak, vittek magukkal. Élelmiszerjegyeiket leadták, ebből pótolták a hiányokat. Nincstelen vagy kevésbé tehetős fiatalok költségeit sokszor az egyházközség, az egylet vagy a vármegye szociális segélye fedezte.17 A KALOT-népfőiskolák pedagógiai elveit Érden dolgozták ki. .Kötelező érvényű tanterv tudatosan nem készült, hiszen az megölte volna a helyi körülményekhez és feladatokhoz igazodni képes kezdeményezőkészséget. A hercegprímás tájékoztatására viszont főbb vonalakban megfogalmazták a tananyag egységeit: 1. A vezető mint személyiség. 2. A vezető a családban. 3. A vezető a politikai községben, az egyházközségben, a társadalmi intézményekben és a mozgalmakban. 4. A vezető a KALOT- ban. Eszerint az oktatás célja elsősorban a népi vezetők képzése volt. Az elméleti tananyag feldolgozása beszélgetés és vita formájában történt. A népfőiskolái oktatás az „élő szót” előnyben részesítette az írással szemben, s ez a magyar elemi iskolák teljesítményéhez való kényszerű alkalmazkodásként értelmezhető. A tanfolyamokon igyekeztek olyan helyzeteket szimulálni, amelyekkel a falvakban gyakorta lehetett találkozni. A legények saját képviselőtestületet választottak, házi bankot, szövetkezetét alapítottak, ahol közülük kikerült „igazgatók” és „pénztárosok” intézték a „falu” ügyes-bajos dolgait. Nem volt olyan feladat, amit a gyakorlatban nem kíséreltek meg eljátszani. Tűzoltás, légvédelem, könyvelés, iratminták ismerete, nyugták, elismervények, szerződések, végrendeletek, váltók, kérvények, beadványok, jegyzőkönyvek, adóívek, különböző személyazonosságot igazoló iratok, kereskedelmi iratminták (csekk, szállítólevél, pénzesutalvány stb.) kitöltése mind szerepelt az általános tananyagban. Érdnek - s a későbbiekben létrehozandó népfőiskolák mindegyikének - volt néhány holdas mintagazdasága, ahol kertészeti ismereteket sajátíthattak el a fiatalok. A KÁLÓT tevékenysége a Szatmári Egyházmegyében a II. Világháború alatt 11 B.M., 60—61 .p. 12 B.M., 62-63.p. 13 Sárközújlaki Római Katolikus plébánia, História Domus 14 B.M., 122,p. 15 B.M., 140.p. 16B.M„ 10.p. 17 B.M., 125.p. 187
