Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
TERŰIK Szilveszter ho2záértő mesterembert szerezni. Károlyinak ugyan sikerült időnként Pozsonyból különböző kézműveseket lecsábítania, de úgy tűnik, hogy az építőmesterekkel nem járt szerencsével. Óhatatlanul is felrémlik az előző század második felében építkező erdélyi Bethlen Miklós példája, aki egyrészt mesterek hiányában, másrészt apja nagyfokú takarékosságának köszönhetően maga kényszerült egy kőművessel együtt megépíteni az európai utazásai során látott épületek mintájára tervezett kastélyát.109 Az erdődi vár belső terei is visszafogott díszítésűek lehettek. A szobák nagy többsége sík, vakolt (ún. stukatúrás) mennyezetet kapott, amelyeket stukkókkal is díszítettek. A falak meszelve, néhol festve voltak, „képíró” uram munkájának köszönhetően,110 aki a falak mellett a bútorok színezésével is fogalakozott. A bútorzat nagy része is helyben készült, helyi, vagy vendég kézművesek munkájaként. A szobák ékességei lehettek a kívülről fűthető, különböző színű, „almárium-forma” cserépkályhák. A falakon az inventáriumok szerint kevés kép függött, azok is inkább vallásos témájú, bekeretezett metszetek voltak. A belső dekorációban különlegesnek számított az a feliratokkal ellátott képi program, amely a vár egyik tornyának kerek szobájában díszítette a falakat. Nem tudjuk pontosan, hogy melyik toronyban lehetett, mindenesetre a 18. századi inventáriumok egyáltalán nem említik, míg a 19. századi beszámolók alapvetően csak a feliratokra koncentrálnak. A feliratok és festmények készítésének idejét a falképeken olvasható 1730-as dátum, mint post quem jelöli meg. Festője ismeretlen, talán valamelyik, a számadásokban is feltűnő mester készíthette: 1734-ben a nagybányai Stixt János képíróval a templom és a kápolna oltárának festésére, valamint képeinek elkészítésére szerződtek.111 Később Dubnyiczai László nevű képíró neve tűnik föl, aki oltárképek mellett mindenféle festéssel (pl. a bútorok festésével) foglalkozott, és úgy tűnik, hogy Károlyi Sándor szűkebb udvartartásához tartozott. 112 Az inventáriumok hallgatása miatt azt sem zárhatjuk ki, hogy a képprogram Károlyi Sándor halála után készült el. A képek feliratait a 19. században több helyen is közölték, de érdekes, hogy az adatközlők nem nagyon utaltak egymásra, vagy nem tudatosították az átfedéseket. Először Szirmay Antal Szatmár megye ismertetésében jelentek meg, de ő a középkorra vonatkozókat Károlyi Sándor által lemásolt építési feliratoknak vélte (amint láttuk, azt az értelmezést vette át Balogh Jolán is).113 Majd fél századdal később jelentette meg őket Lauka Gusztáv 1854-ben a Honismereti albumban, pontos átírásban.114 Ezek után a Nemzeti Múzeumban található 18. századi feliratmásolat alapján adta ki őket Szilágyi Sándor, de nem utal rá, hogy Lauka már publikálta ezeket.115 1864-ben Rómer Flóris is feljegyzi őket jegyzetfüzetébe,116 Henszlmann is idéz belőlük azévi beszámolójában,117 majd a Vasárnapi Újságban Nagy Iván újra megjelenteti őket, nem utalva a többiekre.118 Végül Horváth Sándor közli az 1545-ös feljegyzéseket a Bethlen levéltárból, és ezek alapján Szilágyi korábbi közleményeinek ősforrását vélt megtalálni, szerintünk helyesen, de ő sem utal arra, hogy a Szilágyi által publikált szövegeket már mások is közreadták.119 Ha egymás mellé tesszük a 18. és 16. századi szöveget, egyből látszik, hogy az előbbi alkotója nem csak ismerte, hanem kisebb módosításokkal és modernizálásokkal gyakorlatilag az utóbbit idézte: Anno 1481 Szent György napjának / Octavajan néhai Drágfi Bertalan kezdette / csináltatni ezen Erdőd várát a ’ kő falaknak / magosságát hatvan singnyire, szélességét / harmincgra, az tornyok magasságát / nyolczyanra, az kapu szélességét négy singnyire rendelvén el. Anno 1482 Ugyan azpn Drágfi Bertalan / Erdélyi vajda az Hatalmas Mátyás király / idejében Nagy Boldog Asszonynak octavájára, Isten/ nek dicséretire és az Nagy Asszonynak tiszte/jetire végeztette el az Nagy Erdődi Szent / egy házat is. 109 A bethlenszentmiklósi építkezésről: B. NAGY 1970. 110 Az ebédlő palota festéséről, Krasznay levelei: Függelék 2.4.24, 29. 111 Erdőd, 1734. dec. 22. MOL К. cs. Lt. P 397 Acta oec. 98. csomó Számadások 1733-1738., 193, 228. 112 Két, Károlyi Sándornak írt levele is fönmaradt, 1737-ből és 1742-ből, az elsőben oltárképek festéséről beszél. MOL K. cs. Lt. P 398, 13686, 13685. Vezetékneve szerepel 1738-as kiadásokban: MOL K. cs. Lt. P 397, 98. csomó 356r. Udvarbeli tisztére: „Udvezult Mgos Úr udvari népe: [...] Képíró László”. A lista tehát Károlyi Sándor halála, 1743. szept. 8-a után készült. A 39 fős listában 6 az ötödik. MOL K. cs. Lt. P 1502. 6. doboz /e. föl. 45. 113 SZIRMAY 1810, II, 167. BALOGH 1943,225. 114 LAUKA 1854,50-53. 115 SZILÁGYI 1859,83,90-91. 116 KÖH Könyvtár, Fotómásolat, Jegyzőkönyv, XV. 46, 52. 117 HENSZLMANN 1864,144. 1,8 NAGY 1869,6-7. 119 HORVÁTH 1898,566-567. 250
