Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 22/1. (2005)
Eszter Istvánovits: A császárkori kutatás története Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Eszter IM I ANOI 'ITS temetkezéseket.51 léttől az időszaktól kezdve a szarmaták sűrű településhálózatával számolhatunk a megye nyugati felén. A lcletanyagban jelentős változás a IV. század végén mutatható ki. Az új típusú temetők és települések létét a Tiszadob—Szigeten feltárt temető,52 * illetve a Tiszavasvári—Városföldje—Jegyzőtagban feltárt településrésziét51 fémjelzi. A tiszadobi temető véleményem szerint eg)' olyan új iráni népesség hagyatéka, amely a szarmata belháborúkkal összefüggésben került ide. A hozzá hasonló IV. század végi temetők a Csörsz-árok mentén sorjáznak (Tiszakarád, Tiszavalk, Szihalom, Mezőszemerc, Újhartyán).54 A csoport körülhatárolása az 1990-es évek új eredményei közé tartozik. A tiszavasvári telepet egy cikádafibula keltezi az V. századra. Az itt előkerült leletek meghatározása ugyancsak fontos előrelépést jelent a kutatásban, mivel jó néhány cserép nagyon hasonló az Árpád-koriakhoz, s így a zárt együttesek vizsgálata teszi lehetővé, hogy a jövőben el tudjuk különíteni a két időszak kerámiáját. Végül néhány szó a jövőről! A szarmata leletek zömét a telepanyagok teszik ki. Ezek túlnyomó többsége máig publikálatlan. Ez már csak azért is gondot jelent, mert az elmúlt évtized történései megmutatták, hogy hazánkban a régészet új irányban indult el. A nagyberuházásokat megelőző leletmentések során 10, sőt lassan 100 ezres nagyságrendben kerülnek elő leletek. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is tervezik az M3-as autópályát és a Nyíregyházát elkerülő utat. Ezek régészeti mentése során feltehetőleg ugyancsak hatalmas mennyiségű tárgyra számíthatunk, új feltárásokra és új eredményekre. Elengedhetetlen azonban az új módszerek kidolgozása, ami lehetővé teszi az egyre nagyobb mennyiségű lelctanyag — és a növekvő mennyiségű, s lassan áttekinthetetlenné váló szakirodalom — feldolgozását, értékelését. A kéziratot 2002- ben zártam le. Azóta valóban sor került a fent említett nagy volumenű feltárásokra, elsősorban az M3 autópálya, illetve a hozzá csatlakozó Nyíregyházát keletről elkerülő út nyomvonalán. Ezt a munkát önerőből már nem tudtuk volna elvégezni, így egyfelől a múzeumban dolgozó hazai régészek létszámát bővítettük, másfelől a szatmárnémeti múzeum segítségét kértük. A Románia külömböző városaiból érkező 17 főnyi régészcsapat segítsége nélkül a 34,2 km- nyi szakaszon 45 lelőhelyet aligha tudtuk volna feltárni. Az előkerült objektumok között — természetesen — a legnagyobb hányadot a császárkoriak jelentik. Ha csupán a szarmata sírokat vesszük figyelembe, ezek száma is több száz. Így a Jósa András Múzeum és a Szabolcs- Szatmár- Bercg megyei császárkori kutatás történetében mindenképpen új fejezet kezdődött. Ennek értékelése azonban már egy másik dolgozat témája. Bibliográfia Almássy 2001: K., Almássy: New data on the Cello—Dacian relationship in the Upper Tisza Region. In: INTERNAI IONA!.... 2001. p. 45-55. ARANYAK 1997: Almássy Katalin — S. Cscrnák Zsuzsanna — Istvánovits Eszter — Kurucz. Katalin — Lőrinczy Gábor — Németh Péter— Ulrich Attila — Vörös István: Aranyak a Jósa András Múzeumban. Régészeti gyűjtemények. Nyíregyházán I. Szerk. Almássy Katalin — Istvánovits Eszter — Kurucz Katalin. Nyíregyháza 1997. Bóna 1986: 1., Bóna: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Magyarország műemléki topográfiája X. Szerk. Entz Géza Akadémia Kiadó, Budapest 1986. p. 15—91 Bóna 1993: 1., Bóna: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Szabolcs-Szatmár-Bcrcg megye monográfiája 1. Történelem és kultúra. Szerk. Cservcnyák László. Nyíregyháza 1993. p. 63—1.37. Carnap-Bornhcim 2001: C., von Carnap-Bornhcim: Das Waffengrah von Geszfercd (.Komilat Szabo/cs-Szalmár-Bcreg) ans „germanischer"Sicht. In: INTERNATIONAL.. 2001. p. 125—138. Csallány 1958: D., Csallány: ílamvasz/ásos és csontvázas htm temetkezések a l'elsö-’lisza vidékén. /Die bunnenzcitlichen Brand- undSke/eltgräher in dem Gebieten am oberen lunrf der Theiss.j In: / IOMI: II. 1958, p. 83-99. Csallány é.n.: D., Csallány: Die Yöpjcrsiedlung von Beregsuräny im spät kaiserzeitlichen Barbaricnm. Kézirat a jósa András Múzeum adattárában. Garam - Patay - Soproni 1983: K., Garam - P., Patay - S., Soproni: Sarmatischcs Wallsystcm int Karpalenbeck.cn. In: Régi Tiz II. 2.3. 198.3. Germanen.... 1988: Germanen, I Irinnen und Awaren. Schätze der Y'ölkerwandernngszeil. Hrsg. Gerhard Bott. Ausstellungskataloge des Germanischen Nationalmuseums, Nürnberg- Frankfurt 1988. 31 Köszönöm Kurucz Katalinnak, hogy anyagát megnézhettem.-s2 Istvánovits 199.3. V’ Istvánovits 1999. 54 Legutóbb Istvánovits 1998. — a további szakirodalommal. 154
