Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 17-21/2. (2000-2004)
A. Istorie
52 Bura László A szatmárnémeti református főgimnázium történetére vonatkozó XX. századi hivatkozások, még a legújabbak10 is lényegében megrekedtek Bakcsy Gergely milléniumi hangulatú munkájánál (illetőleg a korábban említett forrásoknál), nem ismerik a magyar oktatástörténetet, jelentéstartalmukat nem/tévesen ismerve használnak szavakat/fogalmakat, és (valószínűleg valamilyen érzelmi okból) mereven ragaszkodnak az említett forrásokhoz, figyelmen kívül hagyva még azt is, hogy a Bakcsy Gergely könyvében foglaltakat másfél évtized múltán maga a szerző pontosította.11 Az értelmezés buktatóinak megvilágítása céljából idézzünk Bakcsy Gergely könyvéből (Ezt idézi Borovszky is.): „Az iskola keletkezési idejét csak hozzávetőleg lehet megállapítani, mert a hiteles adatok, amelyekről az alapítási évet teljes határozottsággal megjelölni lehetne, részint az 1703-as dühöngő nagy tűzvész hamvasztotta el, részint a sok ide-oda költözködés semmisítette meg”.12 (A kiemelések — a következőkben is — tőlem — B.L.) A következőkben idéz az 1594. évi matolcsi zsinat végzéséből: „A debreceni főiskolára való gyűjtésekre nagy gond fordíttassék, szintúgy a szatmárira.” A városi tanács 1607. évi jegyzőkönyvéből is idéz: „A scholához való segítség. A scholabeli diákoknak az város az régi szokás szerint főzet...”13 (A jegyzőkönyv végén utal a Tanács 1606. évi jegyzőkönyvére!). Végül idéz a szatmári ev. ref. egyház levéltárából: „Schola Szatmarina ab immemorale tempore suos habuit rectores et studiosos togatos plus minus 10. Anno 1610. Schola haec in celebrum gymnasii mutata est.” Azt hiszem, hogy mindenekelőtt a vizsgálódásunk egyik jelentős módszertani elvére kell utalnunk, a nyelvtudomány ezt a „szavak és dolgok” módszerének nevezi, ami esetünkben, az oktatási intézmények vizsgálatakor is azt kívánja, hogy pontosan vizsgáljuk meg, hogy egy-egy, az iskolára vonatkozó szó (fogalom) a vizsgálódás helyén és időpontjában mit jelentett. A Bakcsy könyvéből idézett szövegben az oktatási intézményre vonatkozóan megjelenik az iskola (a magyar köznyelvben latin eredetijét használták: schola), főiskola, gimnázium. Mit jelentettek ezek a fogalmak Magyarországon a XVI. század közepén? Az iskola természetesen oktatási intézményt, ahol gyermekeket tanítottak. Általában olvasni és írni. Általában. De a nagyobb városokban a 15-16. század fordulójától megjelentek az úgynevezett városi-plébániai iskolák, amelyek az iskola magasabb fokozatát jelentették, mindenütt kéttagozatosak voltak. Az alsó részlegén (továbbra is) olvasást és írást tanítottak, a felsőbb tagozatán a nagyobbak már latin nyelvtant és irodalmat és más praktikus anyagot is tanultak. (Ezt a tagozatot tekinthetjük a kor középiskolájának, erre a tagozatra vonatkozhat a protestáns zsinati jegyzőkönyvben említett főiskola (tulajdonképpen 'felsőbb iskola1) megnevezés, viszont minden bizonnyal a középiskola neveként használatos a gimná^um. Aló. század közepén, a hitújítás során, Magyarországon - három kivételével — az összes jelentős városiplébániai iskola protestánssá vált. Szatmáron is minden bizonnyal volt városi-plébániai iskola, a református iskolatörténet-író Kovács István is említi.14 Tény azonban, hogy a szakirodalom nem említi a 26 legkiemelkedőbb városi-plébániai iskola között. Említi viszont Kolozsvárt, Máramarosszigetet, Nagybányát, Debrecent és Sárospatakot. (A 16. század közepén/végén Szatmár és Németi együttes lakossága aligha volt több 4-5 ezernél.15 Földrajzi helyzete és stratégiai szerepe folytán, csak nagyjából számba véve, hogy mennyi pusztulás sújtotta a két várost (1536-ban mindkettőt felgyújtották, Szapolyai csapatai, a somlyai Bátoriak felváltva foglalják és pusztítják el. 1558-től a hírhedt Balassa Menyhárt uralja, 1565-től Ferdinánd király tábornoka, Swendi Lázár osztrák, 1605-ben Bocskai ostromolja a várat) aligha csodálkozhatunk azon, hogy Szatmár iskolája nem kerülhetett a legjobbak közé.) Szatmáron tehát volt iskola, valószínűleg rendezett latin iskola. (Nem biztos azonban, hogy Kovács István nem a Domonkos rendi szerzetesek Németiben működő iskolájáról16 hallott, amely csak 1570-ben szűnt meg.) Az iskola helye: a régi papiak mellett.17 10 Vö.: Szabó Teréz, A szatmárnémeti Református Főgimnázium rövid történek. In: A királyhágómelléki református egyházkerület tanintézeteinek évkönyve 1990-1993. Szerkesztette: Tolcay István, Barabás István, h.n. (Nagyvárad), é.n. (1993). 11 Vö.: Bakcsy Gergely, A főgimnázium 300 éves múltja és jelene. (A gimnázium 300. éves jubiláris ünnepén, 1918. május 18-án a szatmárnémeti református templomban megtartott előadás). 12 Vö.: Bakcsy 1898: 5. 13 Vö.: Bakcsy 1898: 5. 14 Vö.: Azt állítja, hogy a városban a régi papiak mellett rendezett latin iskola volt. (vö. Kovács: i.m. 88.). 15 1562-ben a telkes és féltelkes jobbágyok, a zsellérek, szegények, halászok együttesen 321 házközösségben laktak, mintegy két tucat nemes, ezenkívül iparosok, kereskedők, szolgák és katonák. 16 A Domonkos-rendiek Németiben működő iskolájáról a 14. századtól vannak biztos adatok, ebben tanult Bakócz Tamás is, 1554-ben iktatták be tanárául Petrus Bachkayt. 17 A Boldoasszony templom néven ismert plébániatemplom a mai Kossuth Lajos utcán/szomszédságában volt, a papiaknak minden bizonnyal valahol mellette kellett lennie. Ismerve a régi Szatmár házainak jellegét, szinte bizonyos, hogy földszintes, valószínűleg zsindelyes (esetleg szalmafedeles) volt.
