Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 17-21/2. (2000-2004)
B. Etnografie - III. Identitate şi diferenţă
332 Szilágyi Levente közösségét.”8 Az előzetes feltevések alapján ez a kijelentés valósnak látszott. Ismerve a csedregi cigányok közös ős történeteit, valamint azt, amit ők maguk is gyakorta hangsúlyoznak, hogy mindenki mindenkinek a rokona, feltételeztem, hogy a társadalom belső strukturálódásában a vérségi kötelékek jutnak elsődleges szerephez. Az általam vizsgált család szerkezetének maghatározásakor és megnevezésekor több síkon is nehéz helyzetbe kerültem. A családszervezeti bibliográfiát tanulmányozva rá kellett döbbennem, hogy a hatalmas terjedelmű anyagban gyakran a fogalmak, ahelyett, hogy tisztázódnának csak több és több — gyakran egymásnak ellentmondó — tartalommal telítődnek. Faragó Tamás is szomorúan jegyzi meg, hogy ahány szerző annyi meghatározás.9 A szakirodalom megosztottságának felismerése után már könnyebben jutottam arra a következtetésre, hogy az általam vizsgált család egy olyan állapotot képvisel, amely nem írható le egyik alkalmazott rokonsági tipológiával sem úgy, hogy tökéletesen megfeleljen annak. Ebből a megfontolásból tartom fontosnak a családszervezeti kutatások főbb — gyakorlati szempontú — kutatási pontjainak rövid felvázolását úgy, hogy közben reflektálni szeretnék az általam vizsgált családban tapasztaltakra. Ebben Faragó Tamás munkájára támaszkodom, bár ő elsősorban a paraszti típusú társadalmakra vonatkoztatja elméleteit. Háztartás, család, rokonság című tanulmányában összefoglalja azokat a főbb csomópontokat, amelyek a családszervezeti kutatások elhagyhatatlan részei lettek. Nem tartozott a célkitűzéseim közé, hogy Faragó osztályozásait lépésről lépésre kövessem. A kiválasztott család strukturálódásának vizsgálatában a — különböző rokonsági szituációk mentén —, a könnyebb átláthatóság kedvéért, a következő terminusokat különítettem el: rokonság, család, háztartás, házasság, patronímia, klán. Úgy gondolom, hogy ezekeknek vizsgálatán át kielégítő képet kaphatunk a családszerkezetről. Családszervezet A rokonság A terepmunka korai szakaszában fogalmazódott meg bennem az a kérdés, hogy hogyan lehet az, hogy mindenki mindenkivel rokon, majd az, hogy melyik az a pont, ahol megkülönböztetődik egymástól a rokon és a családtag fogalma. A kutatás későbbi szakaszában ezek a kérdések kezdtek a szakirodalom által használt terminusok szerint megfogalmazódni bennem, mint például: A korporativ egységek rokoni avagy területi elvek szerint szerveződnek? Ezen belül: Háztartás vagy család? Milyen család-szerkezet az uralkodó, adott esetben? Beszélhetünk-e patrilineáris, vagy akár matrilineáris leszármazásról? Valamint az, hogy milyen módon alakulnak a kapcsolatok az egyének és a család között. Rokonság alatt az egyénhez leszármazás és házasodás vagy fiktív rokonság révén kapcsolódó rokon személyeket értjük. A körébe tartozás oldalágon meghatározott szabályok szerint korlátozott. A rokonságba tartozás nem feltétlenül örökíthető egyik generációról a másikra. A rokonság oldalági korlátái társadalmanként — sőt adott társadalmon belül történeti korszakonként is — változóak, csakúgy mint tagjainak funkciói, kötelezettségei.10 A rokonság bonyolult rendszer, melyben négy alrendszert különböztetnek meg: a rokoni viszonyok rendszerét, mely az egyének közötti, de az egyének döntésétől többá-kevésbé független kölcsönös kapcsolatok és szerepek, illetve az ezeket kifejező magatartások rendszere. Alapvető funkciója egyrészt a társadalmi kapcsolatok és tevékenységek szervezése, másrészt keretalkotás az egyén pszicho-szociális fejlődéséhez. A második alrendszer a rokoni csoport, mely korporativ egység és az egymással rokoni viszonyban álló, formálisan vagy nem formálisan társadalmi csoportba szerveződő emberek együttese. A harmadik alrendszer a rokonsági ideológia, amely a rokoni viszonyokon alapuló jogok, kötelezettségek, szokások, elvárások, a rokoni csoportról formált normatív és rituális elképzelések összességét 'foglalja magába. A negyedik, a terminológiai alrendszer a rokoni kapcsolatokat, a rokoni csoport tényleges struktúráját és a rokonsági ideológiát sajátosan, nyelvileg tükrözi.11 A csedregiek nagyon bizonytalanok a rokonsági terminológia használatában. Elbizonytalanodnak, amikor meg kell határozniuk, hogy kit tekintenek rokonnak és kit nem. Pontosabban ugyanazok a személyek — a kérdés megfogalmazásától függően — hol elfogadják, hol tagadják a rokoni viszonyt valamely személlyel. Ugyanakkor eltérések mutatkoznak egy adott családon belül is. Van, aki rokonnak tekint valakit, míg a család egy másik tagja kizárja azt a valakit, vagy esetleg ellenkezőleg, családtagként említi, s ezzel egy még közelebbi kapcsolatot enged feltételezni. A bizonytalanság inkább a kollaterális (oldalági), mint a lineáris (egyenesági) viszonyok számontartásában érezhető. Faragó Tamás szóhasználatával élve a „kizárás és a korlátlan »Daróczi 1993.14. 9 Faragó 1983. 237. 1,1 Faragó 1983. 225. 11 Faragó Tamás ebben a felosztásban Paul Bohannant követi.
