Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istoria culturii şi civilizaţiei
învăţământul izraelit din Sătmar 475 A zsidó iskolában nagy súlyt helyeztek a magyar nyelv oktatására, a magyar nyelvű olvasás, írás megtanítására, valamint a számolásra.21 Az iskolában félévenként vizsgát tartottak, amelyen a hitközség elöljáróin és tagjain kívül a városi hatóságok, sőt a város keresztény társadalmának képviselői, neves személyiségei is részt vettek. Az izraelita tanítóság 1866-ban Szatmárnémetiben tartott gyűlésén - egyebek mellett - anyagi helyzetük rendezésének, valamint nyugdíjjogosultságuk kérdéséről is tárgyalt. Gondjuk az volt, hogy semmiféle szabályozás nem biztosította az izraelita felekezeti tanítók jogállását a munkaadó hitközséggel szemben. Javadalmazásuk általában a hitközség vezetőinek jóindulatától függött, sohasem érte el az államnál alkalmazott tanítók színvonalát.22 1867-ben a bérelt házból az iskola a hitközség által megvásárolt ún. Demidorféle házba költözik. Az iskola költségeit a hitközség fedezi 1873-ig, amikortól a városi tanács fedezi a tanítók fizetését, kivéve a hittan tanításáért járó pótlékot. Az 1878/79-es tanévtől a zsidó iskolában a szakrendszert felváltja az osztályrendszer. Ettől a tanévtől kezdődően a fiúosztályok tanítóinak fizetését teljesen a város fizette. (Ugyancsak a városi tanács fizette a Nagykárolyban működő zsidó iskola tanítóit is.) Az 1867-es kiegyezés után az országgyűlés megszavazta a zsidók emancipációját, jogegyenlőségét. A zsidóságon belüli irányzatok ellentétei nyomán viszont különálló ortodox és neológ hitközségek létesültek. A régi alapszabályok fenntartásával Szatmáron is megőrizte különállását a "status quo" hitközség, de (a megyében is) lábrakapott az ortodoxia talaján álló haszidikus irányzat.23 így aztán felmerült az összes izraelita gyermek felekezeti iskolában történő oktatásának lehetősége (is). Szatmárnémetiben 1880-től a zsidó hitközségi iskolába csak fiúk jártak24, lányok viszont a Szatmári Irgalmas Nővérek leányiskolájába, a zárdába.25 A tanulni akaró lányok számának állandó emelkedése nyomán a nővérek elemi iskolája már nem tudta beiskolázni őket, s így sokan kiszorultak. Ezért 1892-ben (az ún. Szuhányi féle házban) leányiskolát létesítenek. A lányok oktatását az első tanévben három tanítónő végzi.26 A tanulók állandóan növekvő létszáma és az iskola szerkezeti felépítésében tervezett változtatás - a négy osztályról hat osztályossá fejlesztés - szükségessé tette új iskolaépület megszerzését és felszerelését. 1895-ben mindkét iskola számára megvásárolták a Kazinczy utca 20. szám alatti emeletes épületet, amelyben az 1899/1900-as tanévben már hat - hat osztállyal működött mind a fiú, mind a leány tagozat. 21 Ez azzal is magyarázható, hogy mind a megyében, mind a városban élő zsidóság nagyobbik fele (90,6 , ill. 94,1 %) magyarnak nemzetiségűnek vallotta magát. Vö. Dr. Jakabffy Elemér: Erdély statisztikája. 7.old. 22 Vö.: Glück, i.m. 103., idézi a korabeli izraelita lapokat, így az Aradon kiadott "Jüdische Volksschule" címűt, amely a Szatmárnémetiben megfogalmazott igényeket közli. 2JVö.: Glück, i.m. 94. old. 24 A zsidó elemi iskolában a következők tan ítottak: Danczinger Ignác 1864 -1895, Grosz Emánuel 1864 - 1869, Neuländer Zoltán 1864 - 1878, Wollner Márton, 1864 - 1871, Schleissner Henrik 1871 - 1872, Pauker Lipót 1872 - 1873, Rosenberg Lipót 1873 -1902, Halász Mór 1878 - 1902, Kramer Miksa 1878 - 1885, Kurzweil Lipót 1885 - 1888,Ságh Alajos 1888 - 1902. (A névsort Halász Mór: "A szatmári izraelita népiskola története" című munkája alapján közli Dr. Stem Mór, vö.: i.m. 142-3. 25 Itt viszont nem volt zsidó hitoktatás. 28 A leányiskolában a következők tanítottak: Törökné Ullmann Gizealla, 1892 -1902, Cziegler Róza, 1892 - ’.902, Vajdáné Friedmann Gizella 1890 - 1902, Stem Judit 1896 -1902, Kövesdi Sarolta: 1897 -1902, Barta Janka 1898 - 1902. (A névsort Halász Mór munkája nyomán közli Dr. Stem Mór, i.m. 142-43.)
