Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 14. (1997)
Cultură şi civilizaţie
332 Kereskény Sándor tudataként közelíti meg. Ekkor írja le azt is, hogy "a felelősség annyit tesz, mint készen állni arra, hogy magunkra vállaljuk a bűnt". A heideggeri filozófia erkölcsközpontú fordulatára aligha került volna sor a nácizmus felkavaró és megrázó tapasztalata nélkül. A nácizmus Heidegger számára a provincializmus alantas érdekeinek a lázadása volt az egyetemes értékek ellen. (Nagyszerű elemzés során világítja meg a nácizmus hősi halál kultuszának nyomorúságos kisszerűségét, bénító provincializmusát...) A történelem folyamán minden lényeges és nagy dolog abból származott, hogy az embernek "otthona volt" - míg ma már atombombára sincs szükség, az elgyökértelenedés oly pusztító módon bekövetkezett - írta nem sokkal halála előtt. "Már csak egy Isten menthet meg bennünket" - aki megajándékozhat az erkölcsiség, a hit és a tudás egyetemességével. Miként Pallas Athéné őrt állott a templomban a görögök számára, akképp nekünk is vissza kell nyernünk életünkben valami szent középpontot. Vissza kell nyernünk az Egyetlent, mert csupán ezen keresztül kapcsolódhat az egyéni az egyetemeshez Bárcsak korunk, melyet a külsővé vált kultúra és a sebes életritmus jellemez, visszapillantóbb módon tekintene előre - ez a heideggeri hagyaték egyik fő gondolata. Az újítások mániákus hajszolása, az, hogy az élet és a művészet tartalma és a történelem tanulsága fölött az emberek szinte őrült módon átsiklanak, a folytonosan váltakozó pillanatok csábítására beállított életfelfogás, az a nyomasztó levertség, amely a modern tudatból árad - mindez eszmény vesztésre utal... Vaj on ez lenne a posztmodern világfalu végső értelme? "Meggondolandó, hogy a technikailag uniformizált világcivilizáció korában lehet-e még otthonról beszélni...". A halállal szembenéző mester figyelmeztető szavai ezek. Vajon mit tehetünk? Elsősorban talán azt kell tudatosítanunk, hogy a vidék önismeretének feltétlenül el kell jutnia a történetiségig - az itt-volt egzisztencialehetőség erkölcsi vonatkozásainak a megragadásáig. Másrészt - ha abból indulunk ki, hogy a vidék, a mindennapi tevés-vevés terrénuma azért olyan, amilyen, mert látszólag "van ideje", mert "nem számol az idővel" - meg kell szüntetnünk az ittlét széttöredezettségét. Valós és jelképes otthonuk egyetemességbe emelésével, mert csak így térhetünk vissza a valóságos történelmi időbe. Fenomenologie şi Istorie. Martin Heidegger împotriva provincialismului istoric (Rezumat) In filosofia lui Martin Heidegger joacă un rol important, poate hotărâtor analiza relaţiei dintre subiectul axiologic şi spaţiul natal. Acest spaţiu apare într-o abordare istorico-fenomenologică. Numai un Dumnezeu ne poate salva - susţine filosoful. Acesta înseamnă că viaţa noastră - dacă nu vrem să se scufunde în provincialismul desăvârşit - trebuie să aibă un centru valorico-ontologic. Numai prin acesta se face legătura indispensabilă între universalitate şi individualitate. Phenomenologie und Geschichte. Martin Heidegger gegen historische Provinzialismus (Zusammenfassung) In Philosophie Heideggers spielt die wichtigste Rolle die Beziehung zwischen Subjektivität und Heimat. In seinem Werk ist die Heimat aus den phenomenologischen Ansicht gespiegelt. Nur ein Gott könnte uns gerettet - sagt der Philosoph. Das bedeutet, dass unser Leben einen Mittelpunkt braucht. Durch diesen Einzigen ist das Eigene mit der Universalität verbunden.
