Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 14. (1997)
Cultură şi civilizaţie
A szatmári rk polgári iskolai tanítóképző 311 dokumentumaiból megállapíthatjuk: Néhány gyenge tanulót (év közben) figyelmeztettek, egy esetben javasolták, hogy a mennyiségtan szakról iratkozzék át a nyelv- és történelemtudományi szakra. A polgári iskolai tanítónőképző tanulói valamennyien tanítóképzőt végzett növendékek, a magántanulók többsége falusi tanítónő, de sokan tanítottak városi felső elemi iskolában vagy polgári iskolában.4 1 A különböző tanítóképzőkben végzettek (matematika) alapképzése viszont nem volt azonos, számos tanítóképzőben nem oktatták azt az algebra és mértan tananyagot, amelyet a tanterv a polgári iskola I. osztálya számára előír,4^ s ami az ott tanítótól magasabb fokú méltán tudást kívánt meg. Az elmondottak következményeként a mennyiségtan tagozaton az igényes tantervi követelmények megvalósítása a matematikai tantárgyak oktatásában (többször is) gondot jelentett. Az 1906-os tanév megkezdésekor növénytan tanára is szóvá tette: sok tanuló természetrajzi ismeretei hiányosak és gyakorlatlanok a természetrajzban . A vizsgák Az osztályvizsgákat a tanév befejezését követő vizsgaidőszakban szervezték meg, először a szaktárgyak (magyar, német, matematika, természetrajz) írásbeli vizsgáit, majd a szóbeli vizsgákat (minden tantárgyból). A magántanulók vizsgáját a rendes tanulók vizsgája után külön szervezték. Lehetővé tették számukra, hogy hallgatóként részt vegyenek a rendes tanulók vizsgáján, hogy a vizsga menetét, követelményeit láthassák. A III. tanulmányi év befejezése után a tanári kar értékelte a tanulók munkáját és megállapította, hogy ki jelentkezhet a (szóbeli és gyakorlati részből álló) képesítő vizsgára. A képesítő vizsgát a tanulók a III. évfolyam befejezése után tehették le az erre kijelölt állami vizsgáztató bizottság előtt. A közoktatásügyi minisztérium nevezte ki a bizottság elnökét, két miniszteri biztosát, tagja volt az egyházmegyei tanfelügyelőség megbízottja, a bizottságba bevonták a szaktanárokat is. A képesítő vizsgára készülők számára (a tanév végétől) általában egy hónapnyi készülési időszakot biztosítottak. A III. évfolyamot végzetteknek jelentkeznie kellett a képesítő vizsgára, a jelentkezések alapján elkészítették a jelentkezési naplót.4-^ Ebbe bevezették, hogy melyik szakból jelentkezett, a kért vizsga jellegét: képesítő, félszaki,44 s azt, hogy milyen nyelvű tanításra ( magyar; magyar és német) kér szakképesítést. A szakképesítő vizsgára jelentkezőnek a tanügyi munkára való alkalmasságát, ennek megfelelő egészségi állapotát orvosi igazolással is igazolnia kellett. A képesítő vizsga menete a következő volt: írásbeli vizsga magyarból, németből, szaktárgy(ak)ból, ezt követte (három nap múlva) a képesítő írásbeli dolgozatainak az A tanévek összesítésében: 7,39 %. Összesen 9 tanuló, az összes tanulók 3,16 %-a. Budapesten, Bukarest református elemi iskolájában, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, Hajdurorogon, Kisvárdán, Léván, Ligetesen, Lőcsén, Miskolcon, Munkácson, Nagyváradon, Sátoraljaújhelyen,Selmecbányán,Szamosújváron, Szatmárnémetiben, Zalatnán. ^ A polgári iskolai tanterv előírása szerint az I. osztályban egyszerre kezdődik az algebra és a mértan tanítása. A szatmárnémeti katolikus felső nép- és polgári Tanítónő-vizsgáló bizottság jelentkezési naplója. ^ így nevezték azt a vizsgát, amely a nyelv- és történettudományi, illetőleg a mennyiségtan - természettudományi szaknak csak egyik részének (nyelv, mennyiségtan, természettudomány) tanítására képesített.
