Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 14. (1997)
Cultură şi civilizaţie
302 Bura László Az iskola tanári kara a szükséglet szerint változó, általában hat - hét (az alaptantárgyakat tanító) állandó tanár és több (a tanítóképzőkben is alkalmazott) óraadó .' 4 Az iskola szaktanárait az egyházmegyei hatóság ajánlotta (ajánlhatta), de - az alaptantárgyaknál (nyelvek, történelem, matematika, természettudomány) bizonyosan - a minisztérium vizsgálóbizottsága állapította meg, hogy rendelkeznek-e megfelelő oklevéllel, szakképesítéssel, szaktudással. 1 5 A gazdasági tantárgyak tanítására a földművelésügyi minisztérium azzal a feltétellel biztosított szaktanárt, hogy az iskola (esetleg más iskolában kiegészítéssel) a működéséhez szükséges óraszámot biztosítja.^ Mind a közoktatási minisztérium, mind az egyházmegyei hatóság ellenőrizte és értékelte a polgári iskolai tanítónőképzőben végzett munkát, mind a II. évet követő alapvizsga, mind a tanulmányok befejezését követő szakképesítő vizsgák után a minisztérium (a kiküldött vizsgáztató bizottság véleményezése alapján) írásban közölte az értékelését.^ A közoktatásügyi minisztérium fontos tantárgynak tekintette (még) a rajzot is. Ezt tanúsítja az eljárása, amely révén behatóbban irányítani és ellenőrizni kívánta a polgári iskolai tanítóképzőben végzett rajzoktatást. Minden tanév végén az iskolában vissza kellett tartani (meg kellett őrizni) az elkészített tanrajzokból egy gyűjteményt, amely az iskolában folyó rajztanítás menetét mutatta, ezt el kellett küldeni a minisztériumba. A minisztérium pedig az országos rajztanárképző főiskola tanári karát felhasználva értékeltette, véleményeztette a rajztanítás menetét és színvonalát. * ^ Tanévenként (általában^) négy alkalommal ülésezett az iskola tantestülete: szeptember elején (a tanév megkezdésekor), december végén / január elején (az első félév befejezésekor), április végén / május elején ( a tanév befejezése időpontjának megállapítása és az év végi vizsgák előkészítése céljából), június végén (a tanév befejezése, a vizsgák eredményének megállapítása, a következő tanév szervezési - oktatási kérdéseinek rögzítése céljából). iskolában tanítottak: (1894-től) Perényi János, Kras/nay Zsigmond (1895-ig), Puskás Alexandrina, Vrasda Eleonóra (1895-ig), Kubovics Engelberta, Castelli Cornelia, (1895-től - a következőkben csak az új tanerőket soroljuk) Stark Lajos, Nedománszky Avelin, Pósch Alkantára, Szakáll Demetria, Bagossy Bertalan, (1896-től) Heigarl Hildegárd, Veszprémy Placida, (1907-től) Lehoczky József, Dr. Kováts Gyula, Szabó Honória, Hámon József, (1903-től) Dr. Schőber Emil, Holczmann Béla, Paulus Basilia, (1905-től) Németh Szilla, (1907-től) Zerdahelyi Sigismund, Tersányszky Edvina (1915-ig), Szilasi Emerita (1919-ig), (1908-tól 1912-ig) Varjas Endre, (1910-től) Máté László, (191 1-től) Dőry Leontina, Molnár Leonilla), Schwank Mervina, (1915-től) Névery Flávia, (1917-től) Govicski M. Salvatoris, (1919-től) Tempfli István, (1922-től) Huszár Polixénia, Obert Annuntiata, 1896. III. 28-án a tanári gyűlésen az igazgató ismertette a minisztériumi vizsgáló bizottság megállapítását. Daubner M. Cyrilla alkalmas a német és a francia nyelv tanítására a polgári iskolai tanítóképzőben. A minisztériumi feltétel teljesítése alapján nevezték ki 1910-ben a polgári iskolai tanítóképzőbe Máté László gazdasági szaktanárt. Az értékelések elégedettek az intézményben folyó munkával. A tanügyi reform bevezetésekor készült tanfelügyelői értékelés szerint sem a tanári kar, sem a tanulóanyag nem rosszabb az állami intézetekénél. Az 1906. évi decemberi gyűlésen ismertetett értékelés azt jegyzi meg, hogy a természetrajzi ismeretek növelését kéri.. Vö.: 1912.VI. 25-i jegyzőkönyv. A rajztanítás ellenőrzése hangsúlyozottan jelentőssé vált, ugyanis az intézetben 1910-től munkamesternői (= kézimunka) szakcsoport is működött, s ennek több rajz szaktárgya is volt. Szükség esetén és rendkívüli események (tanár elhalálozása) alkalmával soron kívüli tanári gyűlésen oldották meg az intézet ügyeit.
