Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
299 Magyarnak: (1808) Bobik, Haulik, (1820) Jassik, (1829) Hudik.- ek Magyarnak: (1806) Csernek, (1820) Mratsek.- ec Ruténnek: (1809) Magdinetz, (1815) Romanecz.- la Ruténnek: (1812) Matzola.- na Magyarnak: (1829) Brana.- ka Magyarnak: (1815) Pridevka; (1820) Zsuska; (1829) Maruska.- ár Magyarnak: (1820) Blanár, (1829) Hrabár.- uk Ruténnek: (1820) Andruk.- a Ruténnek: (1808) Severa, (1820) Hutza. Szlávnak: (1809) Zahora, Magyarnak: (*) Zima.- us Magyarnak: (1806) Ángyus, (1829) Drágus, Románnak: (1808, 1820) Drágus- kó Ruténnek: (1806) Deskó, (1809) Mesko Magyarnak: (1820) Schramkó.- ó Magyarnak: (1829) Kroó. Szláv és román névformáns egyaránt lehet:- án Románnak: (1806) Marián, (1814) Sorbán, (1820) Argelán, Buttyán, Laurán Ruténnek: (1806) Stéfán, Magyarnak: (1806) Drágán, (1829) Krizsán, Popdán, Prodán. Román névformánssal képzett nevek:-uj Magyarnak: (1820) Paskuly. Német névformánssal képzett nevek: • er Németnek vallja magát: (1820) Leitner, Rezler, Magyarnak: (1806) Forstenheizler, Meitzer, Prugberger, Stockinber, (1808) Faulvetter, (1809) Rottensteiner, Sájner, (1829) Brielmajer, Fraidhoffer, Gaidler, Hungréder, Langer, Lachner, Paier, Stettner, Tischler, Vangler,- el Németnek: (1820) Hampel, Magyarnak: (1806) Rumpel, (1829) Harkel. Magyar névformánssal képzett nevet viseltek rutén/ruszin és román anyanyelvű tanulók is: Rutének vallja magát: (1806) Asztalócy, Fogarassy, Gadáczy, (1808) Mitrósy, Sereghi, (1809) Zombory, (1815) Simonyi. Románnak vallja magát: (1806) Buday47, Madarászi, Mihályi. Több esetben köznyelvi magyar szó az idegen anyanyelvű tanuló családneve:
