Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
297 Az ismert társadalmi eredetűek legszámosabb rétegét az értelmiségi családok gyermekei alkotják, 514 tanuló, az ismert származásúak 48,98 százaléka. A kisnemesi családok gyermekeinek csoportja követi őket, 267 tanuló (25,45 %), számottevő réteg a polgár családok fiaié (141 diák, 13,43 %), és a földműves, gazdálkodó családok gyermekeié (113 diák, 10,76 %). Kevés a munkás származású tanuló (8), hasonlóképp csekély a katona családból származók száma is (6). Meg kell jegyeznünk, hogy az értelmiségiek rétegei közül a líceumban is a legszámottevőbb a görög katolikus papi családok gyermekeié. Számarányuk a líceumban sokkal nagyobb, mind a gimnázium grammatikai, mind a humanista tagozatán tanuló hasonló kategóriabelieké Az értelmiségi családbeli tanulók közül 293 tanuló (az értelmiségiek 52 %), az ismert származásúak összlétszámának tizenhét százalék görög katolikus papi családból. Az értelmiségiek másik számottevő csoportja az állami és megyei tiszviselök gyermekeié: 97 tanuló (az értelmiségiek mintegy 9 százaléka). Amint azt összesítő táblázatunkból láthatjuk, igen jelentős a nemesi származású tanulók számaránya. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy ez a számarany téves következtetéshez vezessen bennünket. Mindenenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a XIX. századi Szatmár megyében a nemesek 12,4 százalékos számaránya messze meghaladta a mintegy 4-5 százalékos országos átlagot4“. És tudnunk kell azt is, hogy e jelentős számú nemesség túlnyomó többsége csak ún. hétsziivafás . bocskoros nemes: kisnemes, akinek életmódja nem különbözött a parasztokétól, aminek bizonysága az is, hogy a jobbágyfelszabadítás után ez a nemesi tömeg beolvadt a kisbirtokosok rétegébe. A kisnemesi származású tanulók nagy része és a város feudális függésben nem élő paraszt rétegéből származó tanulók életkörülményei közt valójában alig volt különbség. A kisnemesek más társadalmi rétegekkel való kapcsolatát, illetőleg velük való keveredését tanúsítják a tanulói jegyzetek azon bejegyzései, amelyek a tanuló családja nemesi állapotának jelzése közük az apa „polgári" foglalkozását is. így a nemesek között találunk jegyzőket, bírákat, papokat, tanítókat, orvosokat, uradalmi intézőket és iparosokat (mészáros-, és cipészmestereket, stb.) is. Ezzel párhuzamosan nagyon sok pap, tanító, crvos, mérnök stb neve mellé a polgári állapotát jelző „cívis" vagy „plebeius" bejegyzés olvasható. Ha összehasonlítjuk a szatmárnémeti katolikus gimnázium grammatikai és humanista tagozatú osztályaiba jaró tanulóinak társadalmi helyzetét a líceumi tanulókéval4®, az egybevetésből megállapíthatjuk, hogy a XIX. század első felében gyermekei iskoláztatásának törekvése - társadalmi részarányához viszonyítva - főképp a polgárságot jeílemezte. A megye lakosságának megközelítőleg nyolc százalékát kitevő polgárság gyermekei a grammatikai osztályok (ismert társadalmi eredetű) tanulóinak 27,13, a humanista osztályokban 28,40 százalékát képezték, tehát a polgárság részarányát háromszor, a humanista osztályokban három és félszer haladtán meg Érthetőnek tartjuk azobónban azt Is, hogy a - főleg jogi, orvosi, teológiai tanulmányok végzésére előkészítő - líceumi osztályokban a polgári származású tanulók számaránya csak másfélszerese társadalmi részarányuknak. Az ipari munkások és bányászok együttes számaránya Szatmár megyében valamennyivel az országos arány fölé emelkedett. Statisztikai adataink alapján úgy látjuk, hogy a grammatikai osztályokba járó munkásgyermekek részaránya a munkásság társadalmi részarányával egyező, valamelyest emelkedett a humanista osztályokban, viszont a líceumban társadalmi részarányának mintegy harmadára csökkent. A megye lakosságának az országos átlagnál is nagyobb százalékát jobbágyság és a városi földműves rétegek gyermekeinek gimnáziumi részaránya a legkisebb, a grammatikai osztályokban a jobbágyság és a falusi szabadok társadalmi részarányának
