Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)
Cultură şi civilizaţie
9 As értelmiségképzés műhelye a XIX. századi Szatmáron 325 A könyvtár anyagában számos protestáns szerző müvét is megtalálhatták, így Millius, David; Jacobus Vilhelmus Fererlinus; Basnagius, Sámuel, valamint a svájci irányzatot képviselő Sebastianus Castellio és Paulus Sarpi(us): Polanus, a jénai Struvius, Burcardus Gotthelffius, a magyar szerzők közül pedig Otrokócsi Fóris Ferenc és a puritánus Komáromi Csipkés György írásait. 5.7. A filozófiai évfolyamok tanulói valószínűleg valamelyes jogi ismeretre is szert kellett hogy tegyenek. (A dokumentumanyagból nem állapítható meg, hogy ez melyik tantárgy keretében történt.) A könyvtár anyagában két, a líceum számára előírt tankönyvet találunk: Pichler, Vitus: Candidatus abbreviates jurisprudentiae sacare és Szegedi János: Tripartitum juris hungarici tyrocinium című müvét. Ez utóbbi — gyakorlati jogtudományt és magánjogot tartalmazó — tankönyv anyagának elmélyítésére tanulmányozhatták (az érdeklődők vagy a jogi tanulmányokra készülők) Aszalai István: Index seu Compedium operis Tripartiţi, Et Generalis Decreti, Consitutionumque lnclyti Regni Hungáriáé ac Partium eidem adnexarum és Huszti, Stephanus: Iurisprudentia practica seu commentarius noims in jus Hungari (libri 3) című munkáját. A természetjoggal ismerkedni kívánónak Desing, Anselmus: Jus Naturae, a római jogot megismerni akarónak Gothofredus, Dionysius: Corpus Juris Civilis Romani cum notis integriis című müve állott rendelkezésére. 5.7.1. A könyvek között katolikus kánonjogot (Pirhing, Ehrenreich: Jus canonicum in V., libri Decretalium distributum; Engel, Ludovicus: Collegium universi juris canonici) és luteránus egyházjogot (Pfaff, Christophorus Matthaeus: De originibus juris ecclesiastici veraque eiusdem indolae über singularis) tárgyaló munkák is voltak. 5.8. A könyvtárban nyelvek tanulását, illetőleg nyelvi ismeretek bővítését elősegítő könyvek is álltak a tanulók rendelkezésére. Latin beszédgyakorlatokat tartalmazó tankönyv volt Erasmus Rotterdamus, Desiderius: Colloquia jamiliaria című könyve, Georgius Watehius: História critica Latinae Lingvae című munkája pedig a latin nyelv történetét ismertette. A görög nyelv tanulmányozásához Schrevelius, Cornelius: Lexicon manuale graeco-latinum et latino-graecum című népszerű, számos kiadásban megjelent szótárát használhatták. Görög nyelvű szövegeket Stephanus: De urbibus quem primus Thomas de Pinedo LusHanus . .. donebat című — görög és latin szövegeket párhuzamosan tartalmazó —, és Leusden, Ioannes: Leudeni Compediam Graecum Novi Testamenti című könyvében találhattak. Az olaszul tanulni kívánó diák olasz nyelvtankönyvet (Grammatica Italica)14 is talált. Bizonyos egyházi énekeket tartalmazó könyvek voltak a rutén nyelvű himnuszokat (Hymni Ruthenici) és zsoltárokat (Psalterhim RuthenicumJ15 tartalmazó könyvek. 11 Nem ismerjük sem a szerzőjét, sem kiadásának helyét, idejét. 15 Egyiknek sem ismerjük sem a szerzőjét, sem kiadásuk évét, idejét.
