Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1911-01-29 / 3. szám

2-ik oldal «C---A; ,t=-z--::zzzz=s:....1-------■■ Re ndőri Mntetö bíráskodás. Január i-én lépett életbe a közigaz­gatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901- iki KX. t.-cikk II. fejezete: a rendőri büntető bíráskodásról. Nincs tételes törvény, amely azt mondaná meg, hogy mi képez kihágást. A tudomány csak azt és úgy tanítja, hogy általában valamely rendőri tilalom vagy rendelkezés megszegése: kihágás. Kihá­gásra pedig törvény, miniszteri rendelet, a törvényhatóság vagy a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város, sőt rendezett tanácsú város is al­kothat szabályrendeletet. E szerint van kihágás, amely törvényben, miniszteri, városi rendeletben van kimondva. Elkép­zelhető tehát ezek száma. Hiszen csak 5i | különböző törvény állapit meg kihágást, , százakra megy a miniszteri és városi sza­bályrendeletben megalkotott kihágások száma. És ne feledjük, a hány kihágást megalkotó, annyi eljárás, annyi hatóság, annyi jogorvoslati rendszer van. Eddig legalább úgy volt. Január 1 -töl másként lett: egységes, egyöntetű. Az eljárás a vádrendszerre van ala­pítva. A vádat a hivatalból üldözendő kihágások esetén — a közvád képvise­letében eljáró megyei és városi tisztiügyész, nemkülönben a kirendelendő ügyészi meg­bízottak képviselik, de fel vannak jogosítva azon szakképviselök, kiket erre a törvény, miniszteri vagy más rendelet megjelöl. A sértett, kinek jogát sértette vagy veszé­lyeztette az elkövetett kihágás, mint pót- magánvádló jár el az ilyen ügyekben. Magáninditványra folyamatba tett kihá­gásban a fömagánvádló képviseli a vádat, de közérdekből a tiszti-ügyész bármikor átveheti a vád képviseletét. Az előzetes eljárás a legszűkebb mértékre van korlátozva. A magánjogi igényék tekintetében a jogvita az eljárás bármely szakában egyezkedés tárgya. A jogorvoslat háromféle. Perújítás, felebbe- zés és igazolás. Kétfoku felebbezésnek van helye. Korlátozás csak annyiban van, hogyha az elsöfokon a pénzbüntetés 5 a másodfokon pedig 30 koronát felül nem halad, csak eljárás során felmerült alaki semmiségi ok alapján van helye fellebezés- nek. A büntető parancs intézményét is meghonosítja a törvény. Ennek csak pénz- büntetéssel büntetendő kihágás esetén van helye, de csak akkor, ha a pénzbüntetés gény özvegyasszony iránt! ... Hát nem volt annak elég az eddigi gondja, keserves küzdelme az életért, most még gyermeké­nek, annak az édes, feketeszemü kis angyal­nak az életéért is aggódnia kell. Megin- dultan folytatta tovább: — Igen, igen, holnap minden bizony­nyal el fogok menni! — Óh! Ne holnap, asszonyom I . . . Csak tudná ön, hogy mennyire várja már magát a szegény kis Pauline . . . S hátha megtalál halni az éjjel. . . Jöjjön, jó asszo­nyom, most, rögtön .. . Ghislaine hallotta, a mint az óra hetet ütött. A fényesen berendezett villában ez­alatt Voparoff bizonyára nyugtalanul néze­geti az órát. Ha most el nem megy erre a találkára, akkor . .. Ott pedig, a szegényes majorságban, izgatottan várja öt egy beteg kis leány, láztól kipirult arccal, fénylő szemekkel, akire csak az ö megjelenése hatna meg­nyugtatóan és akit az ő látása talán meg is gyógyítana ... megmentene az életnek. Ghislaine nem habozott. Újra tokjaiba rakta ékszereit, levetette selyemfátyol toilettejét, utiruhába öltözködött s igy szólt az asszonynak: — Készen vagyok. Mehetünk! SZATMÁRI KÖZLÖNY is 30 koronát meg nem haladó összegben mutatkozik kiszabandónak. De még akkor is előfeltétele a büntető parancs kibocsá­tásának az, hogy a feljelentést hatóság, közhivatal, hatósági közeg hivatali hatás­körében vagy közvetlen tapasztalat alap­ján tegye és valósága ellen ne merüljön fel aggodalom. Eredhet a feljelentés magánféltől is. de akkor a büntető parancs csak akkor bocsátható ki, ha a kihágás elkövetése köz- vagy magánokirattal való- szinüsittetik és a rendőri bíróság a vád alaposságáról meg van győződve. Az i 5 nap alatti ellentmondás következménye á ' büntető parancs végrehajthatlanságá és tárgyalás. Az elöljáró hatóságok és közegek nem változnak ; kis és nagy községekben a főszolgabíró, városokban a rendőrkapi­tány elsöfokon, az alispán, illetve a ta­nács másodfokon és az illető szakminisz­ter utolsó fokon. Egy a kívánatos és ez az, hogy a törvény szelleme és célzata minél gyor­sabban menjen át a gyakorlatba, jogér­zetet váltson ott ki és szilárdítsa meg a hitet, bizodalmát. Mert a jogérzés meg szilárdulása legbiztosabb alapja a törvény szükségességének és annak, hogy a tör­vény bevált. Színház. Érdekes színházi esemény volt a na­pokban dr. Sziklay Ferencz szatmári kir. kath. főgimnáziumi tanár történeti drámá­jának „Az uj Isteninek bemutatója. A darab Szt. István első magyar ki­rály korában játszik. Szt. István atyja, Géza fejedelem nyomdokain haladva, éré lyes kézzel fejezte be a nyugati keresz- tyénség meghonosításának s a régi ma­gyar pogány vallás kiirtásának nagy munkáját. Nehezen ment ez, mert a régi vallásnak sok, erő? hive volt a magyarok között. Ilyen hatalmas hive volt a régi vallásnak a vezéri vérből származó Koppány j is, akit a legnagyobb erőfeszítéssel sike­rült csak Istvánnak legyőzni s kiirtani. Koppány és István összeütközése a darab meséjének gerince, amit a Koppány és István anyja között keletkező szerelem tesz érdekesebbé. Dr. Sziklay szép irálylyal s jó drá­mai érzékkel irta meg darabját. Gyöngéje a darabnak azonban, hogy az István és Koppány között támadt összetűzésben István és környezete kevesebb, mondhatni majdnem semmis erkölcsi erővel lép föl Koppánynyal szemben, akinek lelki motí­vumai pedig hatásosan vannak festve; a rokonszenv Koppány felé fordul, mint aki az idegenből beözönlő papoktól s fő­uraktól a magyarság faji érdekeit félti. így feltűnő s gyengén indokolt az a váratlan fordulat is, amelylyel az utolsó felvonás ban a szerző Koppányt gyűlöletessé, ön­magával meghasonlotiá s a bukásra érde­messé akarja feltüntetni s szerelmesét} is egyszerre elfordítja tőle. Ezeken a kifo­gásolni valókon azonban lehet segíteni s valószínű, hogy a szerző átdolgozza da­rabját, amely igy is méltó volt arra, hogy szerzőjét a közönség elismerésben részesítse. Csütörtökön egy igen kedves angol darabot újítottak föl: „A kis lord“-ot. Naiv, bájos meséje van e műnek, s felüditi és gyönyörkedteti a néző lelkét azoknak a derék, becsületes jellemeknek rajza, ame­lyek e darabban szerepelnek. A kis lord nagy és nehéz szerepét Horváth' Lenke játszotta, dicséretes készültséggel, kedvesen, ügyesen. Pénteken a „Tatárjárás“ cimü ope­rettet játszották, Albert Gizi vendégsze­replésével, A huszárönkéntest alakította. Temperamentumosán, de kissé modorosán játszott. Hangja gyönge. Igyekezetét mind- azáltal méltányolta a közönség. 3 - i k szám 31 szatmárnémetiéi 9al- és Zeneegyesület zeneisüoiájáfian az 1911 február hó 1-én kez­dődő második iskolai félévre újonnan jeientüező növendékek részére pótlólagos Beiratásofi február hó 1-6-ig tartatnak. SJeiratfiozni lehet és felvétetnek növendékek a következő főtanszakokra: Zongora * * Zfegedü * * fflíagánéneü Zeneszerzés és az összes fuvó-hangszereüre. Beiratási-dij újonnan jelentkezők­nek 12 K. Felvételi vizsga díjtalan. Tandíj június végéig az alsó és közép tanfolyamon 40 K, felső tanf. .50 K.------------------------­Va sárnap f. hó 29-én d. u. l/ß órakor a városháza köz­gyűlési termében az eddigi félévet bezáró I. nyilvános hangverseny. Hétfőn, 30-án d. u. jß-orakor II. nyilvános hangverseny. Kedden, 31-én d. u. 1/ß órakor III. nyilvános hangverseny. E három hangversenyre az érdeklődőket szívesen látják. Síi igazgatóság. KASSAY KÁROLY a városház alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom