Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-02-12 / 5. szám
2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 5 ik szám nek! A harc, a kü/delem, sok rossznak az okozója, de belőle származik a jó is. Alkalmunk volt látni, hogy éppen a drágaság kérdésének tárgyalásánál, a melynél az ellentétek eleinte kiegyen- litheteileneknek látszottak, a küzdelem folyamán jött létre bizonyos közeledés. A surlódó felületek lecsiszolódnak és az erők mérkőzése megszüli az ered ményt is. Éppen azért ennek a harcnak a fölideződése aggodalomra és félelemre nem adhat okot, ellenkezőleg, bizonyos garanciát nyújt a jövőre nézve, hogy sok eddig hiába elpazarolt erő ezentúl itt, a komoly munkálkodás mezején f g érvényesülni. A sajtó sérelme. Szatmár, 1911. febr. 11. Nem mondhatja senki, hogy Szatmár yáros nem viseltetik jóindulattal a színé szét iránt. Felesleges elősorolni, hogy milyen anyagi áldozatokat hoz az. érdeké ben. A mellett a közönség estéről-estére megtölti a színházat; eltűrte a helyárak lényeges fölemelését s nem tiltakozott a szinésznyugdij javára reá kivetett adó ellen sem, pedig mindakét dologhoz sok szó fér. Sőt szívesen tapsol a szereplőknek, még akkor is, a mikor nem igen érdemlik meg. Ezzel szemben az ellenértékek, legkevésbbé sem növekedtek, hanem nagyon is kétségesek s kifogásolhatók. A sajtó sem kezeli Szatmáron tulszigoruan a kritika jogát s inkább túl néz a hibákon, ahol dicsérni nem lehet, nem akarván megnehezíteni a színészek kenyér- keresetét s csak akkor szólal fel, amikor valami kirívó hiány vagy gyöngeség feltétlenül szóvá teendő. S mi történik? A túlságosan kedvező körülmények elbizakodottá teszik a színészek nagy részét. Akik szerény várakozással költöztek be falaink közzé a szezon elején, azok Csakhamar önteltekké lesznek s némelyek úgy járnak-kelnek közöttünk, mint valami Irvingek, Kean Edmondok, Coquelinek, Sarah Bernhardok stb., pMig ha jól vesszük a dolgot, a legtöbb szerepben a gyakorlatlan műkedvelő is kiáltaná velük a versenyt. Túltengő önérze ükben aztán mód felett idegesekké s türelmetlenekké válnak, ha időnként a kritika most ő vele. A nem várt makacsságra nöttön nőtt a nagymama aggodalma s végre is ő ment a kedves babusért. Oda furakodott a bokrok közé s elkapta a menekülni akaró leány kezét. — Meg vagy kis madaram. Most már nem bocsájtalak el. Jer csak ki szépen velem s gyónj meg mb dent. Mikor kiért vele a kerti útra, magához ölelte az arcát rejtegető leánykát. — No most beszélj édes kis bogaram. Tudod, hogy mennyire szeretlek. Én majd segítségedre leszek. Hibáztál ? — Nem ! — Hát akkor mi lelt? Megharagi- tottad anyádat ? — Nem! — Apádat? — Nem! — Hát mit tettél ? — Semmit! — No hát ilyet ne mondj. Valamit csak tenned kellett, ha igy szégyenkezel, ha futsz, menekülsz és rejtőzöl. — Semmit sem tettem ... A szobában . . . — Nos ? — Ott van Béla. — Hát ezért? — Nem I — Hát miért? — Megkérte a kezemet... jogos intéseiben részesülnek s nem valami finom izlé-sel választják meg a módot, hogy indokolatlanul reagáljanak. Ilyen eset történt a napokban, ami kor egy színész a kritika jogos alkalmazásáért boszuból a színpadról olyan durva sértéssel illette egyik helyi lap szini tudósilóját, hogy ez a támadás az egész helyi sujtót mozgásba hozta s a legerélyesebb f-ilépé-.re késztette. Utóvégre is teljesen tűrhetetlen, hogy egy színész a színpadról a sajtó munkását sértegesse, a ki jogos kritikával élt s annak határát túl sem léptei De a színpadról egyáltalán bárkit is inzultussal illethessen! A színpad nem az a hely, ahol a színész személyes „kedvteléseinek“ kifejezést adhat. Alább ismertetjük a helyi sajtó állás- foglalását, amelyből látható, hogy meg- torlatlanul nem hagyja az ilyen színészi berzenkedést, hanem kész — és képes is lesz — azért elégtételt szerezni. KIVONAT a szatmári újságírók 1911. évi febr. hó to én tartott értekezletének jegyzőkönyvéből. Csomay Győző, a „Szatmári Közlöny“ szerke-ztöje előadja, hogy a szatmári várod szinhá/ban 1910. február hó 9 én este a „Cigányszerelern“ cimü operett előadása közben a szi társulat egy tagja részéről jogtalan, durva és ízléstelen támadás érte a sajiót. Ugyanis Haltai Hugó nevű társulati tag egy páros jelenetben nyílt szinen súlyos sértéssel illette egyik helyi lap színházi referensét. Miután nevezett színész használt kifejezésével nemcsak személyét en sértette meg az igy aposztrofált hírlapírót, hanem durván inzultálta az egész helyi sajtót, indítványozza, hogy az értekezlet keressen módot arra, hogy a megsértett újságírói kar a kritika jogának indokolatlan megsértéséért méltó elégtételt kapjon.Az értekezlet a maga részéről is hozzájárul ahhoz a megállapitáshoz, hogy az inkriminált szavak éle minden burkolt- ság dacára is a helyi sajtó egyik tagja s az ő személyén keresztül az egész újságírói kar és a jogos kritika ellen irányult, ennek következtében Seress Imre, a „Szamos“ főszerkesztője inditványára egyhangú határozattal kimondja, hogy „a szatmári újságírói kar megbotránkozását fejezi ki Heltai Hugónak a „Cigányszere em“ előadása alkalmával a „Szatmár és Vidéke“ cimü hetilap szini referensével szemben elkövetett Ízléstelen és a kritika jogát mélyen sértő inzultusa felett. Kijelenti, hogy úgy Heves Béla színházigazgató, mint Heltai Hugó színész részéről elégtételt vár és amennyiben ezen elégtételt meg nem kapná, kész jogos kívánságának erősebb eszközökkel is érvényt szerezni. Kijelenti az értekezlet, hogy az elégtételadás módját az említettek részéről hírlapi u'on közzéteendő bocsánatkérö nyilatkozatban látja. Miután a sértés nyilvános és félre nem magyarázható volt, kijelenti az értekezlet, hogy elégtételül is csak nyilvános és félre nem magyarázható bocsánatkérést vár és fogad el. Ezen határozatát az értekezlet Heves Béla színházigazgatóval közölni rendeli. Kmf. Seress Imre sk., Dénes Sándor sk., Ferencz Ágoston sk., dr. Veréczy Ernő sk., dr. Biky Andor sk., dr. Bartha József sk., Ruprecht Sándor sk., Varjas Endre sk., Világossy Gáspár sk., Barna Samu sk., Rissdorfer János sk,, Csomay Győző sk.“ Tatorján István SpftSS építési irodája Szatmár, llákóezy-n. Fogarasy-ház. Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség- vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. HIH EK. B ■ ■ Elvi jelentőségű minister! határozatok. Szabó és varrótanfoiyam engedélyezése. A szabó és varrótanfolyam felállításához, illetve f-ntartásához iparigazolvány szükséges. Azok elEn tehát, akik másoknak tanitásával hivatásszerüleg (keresef- szerüleg) fog ialkoznak, d** ip irigazolvAnyuk nincsen, az 1894 évi XVII. t. cikk i56. § a alapján az iparkihágási eljárás megindítható (32.434 i9iousz. keresk. Miniszteri rendelet.) A mellfüzökészitö ipar házi iparnak való minősítése. A mellfüzökészitö ipart általánosságban házi iparnak minősiteni nem lehet, amenyiben úgy gyárilag, mint házi iparilag állíttatnak elő. Hogy valamely községben a mellfüzökészitö ipar egyes egyének részéről házi iparként vagy iparszarüleg űzetik-e, azt megítélni az illető helyi viszonyokat leginkább ismerő elsőfokú iparhatóság van elsősorban hivatva. Akik megrendeléseket kiváltnak mellfiiz.őkre gyűjteni, oly helyhatósági bizonyítványt tartoznak kérni, mely cikkeknek házi ipari jellegét állapija meg. E megítélésnél főszempont, hogy akik otthon, saját lakásukon vagy családtagjaik segítségével, kézi erővel állítják elő a fűzőket, kézi iparosok (5.061/1910. keresk. ministeri rendelet.) Gépkocsival gyakorolt társaskocsijáratok engedélyezése. A rendes járati időhöz kötött, vagyis társas kocsi iparnál az a körü'mény, hogy az ipar gépjármüvei (automobillal) gyako- roltatik, külömbséget nem tesz, aki tehát gépkocsival kíván társaskocsi ipart űzni, ugyanolyan iparengedélyt tartozik kérni, mintha a kérdéses útvonalon rendes, lóval vont jármüvei gyakorolt omnibu-ipart kívánna gyakorolni. (18. 732—1910. keresk. Miniszteri rendelet.) Tanoncoknak sztrájk joguk nincsen. Az i884. évi XVII. t. cikk az i-kolai fegyelem, illetve a munkaadó fegyelmi hatalma alatt álló tanoncoknak sztrájk jogot nem biz'Osil, amint ez határozott kifejezést nyer az iptnörvény 162 és t64 §-aiban, mely törvényszakaszok rendelkezései kifejezetten csupán a gyári munkásokra és iparos (sereskedö) segédekre, nem pedig a tanoncokra is vonatkozik. Az i884 XVII. t. cikk iö4 § a nem is alkalmazható akkor, ha sztrájkban álló segédek tanoncokat igyekeznek sztrájkba lépésre kényszeríteni. (74 3i7 —1910. sz. keresk. Miniszteri rendelet.) Farsangi naptár: Február 12. Dr. Kováts István ref. lelkész beiktatási ünnepélye. Február. 12. Asztalos ifjúság bálja. Február 12. A kath. legényegylet táncmulatsága saját helyiségében. Február 12. Ref. egyházbál a Pannóniában. Február 16. A zeneiskola kamarazene hangversenye a Cecil egylet nagytermében. Február 19. A gör. kath. egyház táncmulatsága a Vigadóban. * — Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári református egyházmegye közgyűlése e hó 2t-én lesz Szatmáron a ref. egyház tanácstermében. — Gyászhir. Márkus Márton, a Pannónia-szalló közbecsülésben álló tulajdonosának neje f. hó 9-én hosszas szenvedés után 58 éves korában Szatmáron KASSAY KAROLY S2^1JLCS a városház alatt.
