Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-06-04 / 11. szám
3-ik oldal. SZATMÁRI KÖZLÖNY 11. szám. Majd Szász Zoltán tartott előadást a női test szépségéről. Nem lehet eltagadni, hogy sok érdekes dolgot mondott, de helyesen mégis úgy fejezhetnők ki magunkat, hogy sok ismert dolgot mondott érdekes v'tágításban. De valljuk meg, nem valami nagy előadói képességgel. Igen figyelemre méltó volt azonban előadásának konklúziója, — hogy keressük mindig a szépet s formásat, tehát keresse a férfi a nőben a külső szépséget is, mert az emberi faj szépségének eszthetikai fejlődése igy mindjobban biztosítva lesz, a külső szépség eszményi hatásokat kelt s az emberi faj szellemi fejlődésére is kihatást gyakorol. Az előadást Med- gyaszai kedves énekszámai fejezték be. — Étvágytalanságban szenvedők sokszor mindenféle csodaszerrel próbálkoznak, melyek a gyomrot megtöltik és ingerük, de a kívánt hatást csak egy-egy alkalomra képesek előidézni. A ki étvágyát állandóan helyre akarja állítani, célját úgy fogja elérni, ha nehány napon át a reggelizés előtt 1—2 deciliter Ferencz József-kese- rüvizet iszik. A Ferencz József-keserü- viz az egész orvosi világ osztatlan elismerésébenrészesült. így dr. Antonio Maggioranni, az olasz királyi ház főorvosa, azt irta róla, hogy „ez a legjobb hashajtó ásványvíz, melyet ismerek.“ A füszeríizletekben és gyógytárakban kifejezetten „valódi Ferencz József“- vizet kell kérni! A Ferencz József keserüviz-források igazgatósága Budapesten van. — Megcsalta az istent. Egy avasi polgártársnak a minap igen beteg volt a felesége. Megkísérelt minden gyógyszert a szerető férj, de az asszony csak nem tudott lábra kapni. Végre az istenhez fordult a férj és forró imádságban kérte az élet és halál urát, hogy adja vissza a feleség egészségét. Imádságához hozzá tette azon Ígéretét is, hogy — ha felgyógyul az asszony — egy tehén árát az egyháznak adja. cs az asszony felgyógyult. De az Ígéretben bőkezű férj ekkor már sajnálta a tehén árát. Összekötötte hát a tehenet egy kakassal s úgy hajtotta ki a vására. A vevők kérdésére kijelentette a különös pár gazdája, hogy a kakas ára 100 korona, a tehéné pedig 2 korona, de egyiket a másik nélkül nem adja el. Mikor elkélt a portéka, a 2 koronát oda adta az egyháznak, a 100 koronát meg zsebre vágta. így csalta meg az Istent. — Marhavész. Városunk területén, a Szatmárhegyen is, a szarvasmarhák közt száj- és körömfájás lépett föl; úgy, hogy a hatóság zárlatot rendelt el. A baj kiütött azok közt a faj-tehenek közt is, amelyeket nem régen a szatmári kültelki Gazdakör tagjai számára szállítottak Tolnamegyéből, ügy tartják, hogy ez állatok némelyike már régebbi helyén megkapta a betegséget. Érthető aggodalom fogta el a 6—700 koronás svájcer tehenek tulajdonosait, a csapásként rájuk zuduló baj miatt. — A hatóság bizonyára mindent megtesz, hogy a város területén kiütött vésznek akadályt vessen s különösen pedig a fajteheneket biró kisgazdákat lehetőleg megoltalmazza a súlyos károsodástól. — Öngyilkosság. Tóth András 35 éves timármester jun.2-án Mátyáskirály-utcai lakásán felakasztotta magát. Mulatós ember volt s azt mondják, hogy feleségének kor- holásától való félelmében követte el tettét. — A nőtlenség okai. Társadalom- tudósok mindenféle szenzánciós jelenségekből magyarázzák, hogy miért apad év- ről-évre a házasságok száma. Serao Matild olasz írónő e kérdésről hosszabb tanulmányt tett közzé, amelyben kimondja, hogy a nőtlenség okait magukon a mai leányokon kell keresni. A hires írónő azt találja, hogy a férfiak még mindig szívesen házasodnak, de a mai nők oly nagy igényeket támasztanak a házasélet iránt, hogy legtöbbször elmegy a férfiaknak a kedve attól, hogy életüket ily problematikus vagyoni alapokra helyezzék. Ha a leány gazdag, azt kívánja, hogy jövendőbelije kétszer, háromszor any- nyit keressen, mint a mennyit a hozomány kitesz. Ha pedig a leány szegény, akkor meg mindenáron gazdag férfit akar fogni. A legtöbb nő a házasságra lépést olyasminek tekinti, mint amellyel az előző életéhez képest magasabb fokú jobb anyagi viszonyokhoz váltott volna belépőjegyet. Sokan azt hiszik, hogy a házasság a szakadatlan boldogság állapota, amelyből ő az imádat folytonos tárgya és hogy az életnek néha prózairészében is van derű, költészet, sziv- nemesitő öröm, azt kevesen tudják elképzelni, annál kevésbbé átérezni. Serao azután kimutatja, hogy aránylag a szegényebb osztályban több a házasság, mint a polgárság között, a minek okát abban látja, hogy a szegényebb osztály leányai semmi különös igényeket nem táplálnak férjükkel szemben és nem is válnak terhűkre, sőt inkább segítőtársaik az élet küzdelmeiben. Az olasz írónő ugyan az olasz viszo- nyokhos vonatkozólag mondja mindezeket, de részben ráillik ami viszonyainkra is. — Magyarország részvétele az olasz kiállításban. Az olaszországi nemzetközi világkiállításon Magyarország is részt vesz. Sovinizmus nélkül elmondhatjuk, hogy kiállítóink nagy része a legjobb dolgokat mutatja be a nagyvilágnak. De azt már nem mondhatjuk el, hogy ezek a szép tárgyak megfelelően művészies s ízléses pavilonokban volnának elhelyezve, — aminek aligha a kiállítók az okai. Láttuk ugyanis úgy külföldi, mint magyar képes-lapokban a kiállítás reprodukcióit, igy a magyar kiállítást is kívül és belül. Micsoda különcködő módon vannak a magyar épületek tervezve s megépítve. Laposak, gunyhósze- rüek s csupaszok. Furcsa egy művészi ízlés az, amely ilyen szellemszegény s bátortalan dolgokat hoz létre. Ilyen a belső díszítés is. Nem felemelő, nem imponáló. Aligha dicsérhették ezt meg másképen, mint barátságos kőnyomatos lapok utján. Ha pedig az olaszok dicsérték, azt udvariasságnak is lehet tekinteni, de a magyarok iránti föltétien rokonszenvek is. A legmelegebb nyarak. Kr u. 658- ban a kutak elszikkadtak (hol ? azt nem mondja el a krónika); 879-ben a munkások a nap heve alatt elpusztultak; 933-ban elszáradt a vetés és a gyümölcs; 1000-ben Magyarországon kiszáradtak a kutak és folyók, a halak oda vesztek; 1152-ben megrepedezett a föld és a Duna medre kiszáradt; 1159-ben borzasztó hőség Olaszországban, 1171-ben Németországban; 1260-ban a bélai ütközetben napszurás ölte meg a katonák nagy részét; 1276. és 1277-ben a nap minden takarmányt elszáritott; 1303 és 1304-ben is kiszáradt a Duna, a Loire, a Szajna, a Rajna; 1393. és 1394-ben nagy éhség egész Európában; 1646-ban szintúgy; 1652-ben Skóciában a legnagyobb szárazság; 1698-ban tehát a 17-ik század végén ismét kimondhatatlan hőség terjedt el egész Európában. A tizennyolcadik századnak mindjárt elején a legnagyobb hőséggel köszöntött be. 1700, 1701 és 1702-ben égető hőség uralgott. 1718-ban Párisban bezárták a színházakat és öthónapon át nem esett egy csep eső sem és Reaumur termométere, melyet nem rég találtak fel, 36 fok meleget mutatott árnyékban, a fü és a vetemények elszáradtak. 1723 és 1724-ben hőség és szárazság, 1743 és 1746-ban igen meleg nyarak, 1748, 1754, 1760, 1767, 1778, 1779- ben rendkívüli hőség. 1761 és 1793-ban Magyarországon árnyékban 37 és 38 foknyi hőség; Bécs 1794-ben rendkívül sokat szenvedett a hőség által, mig augusztus 9-én borzasztó égiháboru 10 fokkal lejebb szállította a hőmérséket; végre 1797 szintén iszonytató hőséget hozott. A múlt évszázadnak legmelegebb évei: 1800, 1802, 1811, 1820, 1830, 1834 voltak. Újabban 1846, (hires bortermő év) 1863, (borzasztó éhség Magyarországon), 1868, (bortermő év) 1877. kitettek magukért. — Kerti és terrasz bútor minden színben, háló szoba berendezések vas és rézből, szabadalmazott kézi mángorló gépek és szabadalmazott jégszekrények mükőlap burkolattal, miáltal 50 százalék jég takarítható meg, horgony lemezből készült fürdő kádak, nickel, aluminium és réz abroncsoskonyha edények és mindennemű konyha felszerelési cikkek, legnagyobb választékban kaphatók Szatmáron Melchner Testvérek vaskereskedésében, dr. Lehoczky ház, Telefon: 162. — Egy órán túl tilos a cigányzene. A rendőrség pár hét óta nem engedi meg, hogy a vendéglőkben és kávéházakban éjjeli 1 órán túl a cigányzene szólhasson. A barna legények egy órakor összerakják hangszereiket; s a zenére vágyó emberek jórésze azok felé a tájak felé veszi útját, ahol vígan ropog a zongorista ujjai alatt a sok izgató dallam. — Japáni szokások. Egy német egyetemi tanár hosszabb munkát irt Japánról. A sok érdekes megfigyelésből érdekesek azok a tapasztalatai, amelyek azt bizonyítják, hogy Japánban nagyon sok az európaitól teljesen eltérő szokás dívik. Japánban például nem a gyümölcséért tenyésztik a cseresznyefát, hanem a virágáért és e célból leginkább arra törekednek, hogy mennél pompásabb cseresznyevirágokat termesszenek. Egyes fafajtáknak különböző alakokat adnak. így a törpefenyők rendesen galambok alakját mutatják. A lovak fejjel a kapu felé állanak az istállóban és ezt nagyon logikusan akként magyarázzák, hogy ilyen módon könnyebben és gyorsabban lehet a lovakat az istállóból kivezetni. A házat oly módon építik, hogy először megépítik a faalkotmányt, amelyre a tetőt rakják és ezután emelik a falakat. A japáni férfi mindig előbb megy be a szobába és csak utána megy a felesége. Eső alkalmával a nő tartja a férfi fölé is az ernyőt. A japáni vendég mindig a gazdának ad borravalót és sohasem a szolgaszemélyzetnek. — A sör és a légy. Egy tudós eth- nológus külön tanulmány tárgyává tette azt a fontos kérdést hogyan viselkednek az egyes emberek a légygyei szemben, amely véletlenül az előttük álló pohár sörbe esett. Á népek lelkének ez a kitűnő ismerője a következő megfigyelésekkel szolgál: A spanyol fizet és távozik. A francia kiveszi a legyet, eltiporja, azután összeszidja a személyzetet. Az angol kiönti a sört, uj poharat kér és máris egészen más dologról beszél. A német kiveszi a legyet — és megissza a sört. Az orosz nem ilyen finnyás, az a légygyei együtt issza meg sörét. A legnagyobb Ínyenc a kínai, aki előbb megeszi a legyet, azután nagy élvezettel issza meg a sört. — Feleségek tizparancsolatja. Egy lipcsei lapban olvassuk a feleségeknek a következő tízparancsolatát: 1. Kerüld az üres beszédet mindenek fölött. 2. Külsődet ne hanyagold el meggondolatlanul, hogy sokaknak, különösen a férjednek tetszél. 3. Kisérd meleg érdeklődéssel férjed munkáját és törekvéseit. 4. Szeresd férjed rokonait és barátait, utóbbiakat csak korlátozott mértékben. 5. Férjed rokonait és barátait azonban ne avasd be minden semmiségbe, ami köz- ted és férjed között van, nincs ehhez köze sem anyádnak, sem apádnak, sem bármiféle rokonodnak. 6. Ne vedd rosznéven férjedtől, hogy az emberekkel barátkozik. 7. Ne terheld uradat mindenféle semmiséggel ami házadban előadódik. 8. Az élet apró bajait ne panaszold el neki, szóval hagyd békében. 9. Férjeddel ne gondolj kevesebbet, mint gyermekeiddel, mert ez nem illenék. 10. Ne felejsd el, hogy csak neked nem szabad hibáznod. Férjednek és rokonaidnak lehetnek hibái.
