Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-03-05 / 7. szám
7-ik szám SZATMÁRI KÖZLÖNY 3-ik oldal Asztalos József földbirtokos, dr. Südy Tibor ügyvéd. Nagy József számtiszt. A felügyelő-bizottság tagjai: Czira Endre bankigazgató, Schaunek Jarosláv földbirtokos, Berky Lajos kereskedelmi iskolai tanár, dr. Pirkler Ernő városi t. aljegyző, Bottyán László városi hivatalnok. Az intézet vezérigazgatójává dr'. Barabás Ferenc, ügyészéül dr. Ambrózy Sándor, ügyvezető igazgatójául Kanovich László, titkárául dr. Südy Tibor, pénztárnokául Gönczy Mihály, könyvelőül Fekete Gábor, gyakornokul Mertz László választattak meg. Az uj pénzintézet működését már meg is kezdte. — Értesítés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos évi bikavásárát ez évben is megtartja Szatináron; miután azonban a vármegye területén a száj és körömfájás még mindig nagyobb mérveket ölt, a vezetőség nincs abban a helyzetben hogy a vásár határidejét már most kitűzze; felhívjuk azonban úgy a vásárra telhajtó szatmármegyei gazdákat, mint a vásárló községeket és tenyészetek tulajdonosait, hogy úgy eladó apaállataikat, mint szükségleteik fedezését a vásárra tartsák fenn, a melyen a kereslet és kínálat még a múlt évinél is nagyobb mérvűnek Ígérkezik. A részletes tájékoztatást lapok utján és falragaszokkal fogjuk közhírré tenni. — A Németi Társaskör mulatsága. A nem régen létező, de teljes mértékben hivatása magaslatán álló „Németi Polgári Társaskör“ febr. 26-án, a Gubás ipartársulat épületében lévő helyiségében, minden tekintetben sikerült farsangi estélyt rendezet, amelyen nagyszámú közönség vett részt. A mulatságot műsor vezette be: Bodnár Gáspár képezdei tanár tartott zamatos, szép magyarossággal, eszmékben gazdag szabadelöadást a táncról, zajos tetszéstől kisérve. Azután dr. Fábián Lajos szavalt egy Ábrányi-költeményt érzés teljesen, szép hangsúlyozással. A közönség nem fukarkodott az elismeréssel. Végül műkedvelői szinielőadás volt: Lit- tecki Mariska, Bene Ilonka, 'Rácz Lajos és Szeghy Sándor játszották el a „Valami hibája van“ cimü egy felvonásos, kitűnő vígjátékot. Nagy otthonossággal, biztonsággal mozogtak a színpadon mindanyian. Temperamentumosok, értelmesek és ügyesek voltak. A közönség nagyon jól mulatott az *előadáson s a szereplők alig győzték köszönni a közönség lelkes tapsait. Az előadást Csomay Győző rendezte. Műsor után hajnalig tartó tánc következett. Az egész mulatság szép sikere első sorban Komáromy István társasköri igazgató érdeme, aki mindent elkövetett, hoey a közönség minél jobban szórakozzék és mulasson. — Házvétel. Dr. Fischer József ügyvéd a Merza József tulajdonát képező Rákóczy-s Árpád-utcai sarokházát 160.000 koronáért megvásárolta. — Az ernyőket (unbrella) már iöoo év óta használják Kbinában. (Firnisz- szel és olajjal bevont papir-ernyők.) Indiában az ernyő a méltóság jele s szolga viszi az ura után. Birmában az ernyő nagysága a herceg rangfokozatának felel meg. Jávában az ernyők 27 különféle rendfokozatot jelentenek. Sziámbán a hivatalnokok rangját az ernyők mutatják. Marokkóban csak a császárnak szabad ernyőt használni, valamint Abessiniában is. A kaf- ferek paizsot használnak ernyő gyanánt. Törökországban csak a szultán és első minisztere hordhat napernyőt. Mások a hőség ellen csak legyezőt használhatnak XIII. Lajos alatt az előkelőbbeknél apródok tartották a nők feje felé az ernyőt. — Közgyűlés. A szatmári Ill-dik temetkezési társulat vasárnap d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Tar Károly elnöklésével. A társulut most töltötte be működésének 50-dik évét, melynek történetét az elnök megnyitó beszédében részletesen kifejtette. Van a társulatnak ez idő szerint 1000 fizető és 1753 nyugalmazott tagja. A vagyona 113.553 K 13 f, a mely nagyrészt jelzálogi biztosítás mellett kölcsön van adva. A tárgysorozat legutolsó pontja a választás volt, melynek eredménye: Tar Károly elnök, liegéczi Sándor alelnök, Paládi Lajos jegyző, dr. Fejes István ügyész. Hatvani Péter pénztárnok, ezenkívül 12 tagú választmány és 3 tagú felfigyelő bizottság. A választás közfelkiáltással történt. A közgyűlés 12 óra után véget ért. — Eldugulások ellen, melyek a fiataloknál és öregeknél oly gyakran előforduló bélhurut következményekép mutatkoznak, a kórházakban a FereilCZ JÓZSef-keserüvizet körülbelül kétharmad poharas adagokban használják. Ez a természetes gyógyvíz a belet görcsök okozása nélkül kimossa; a nyelv megtisztul és nagyobb étvágy fog beállni, a nélkül, hogy a gyomor bármi módon meg volna terhelve. A valódi „Ferencz József“-vizet a gyógyszertárban, valamint a füszerkereskedésekben árusítják. !> — Browning fegyverek és Browning revolverek; Meteor folyton égő színes majolika-kályhák ; jégszekrények műkölap burkolattal, miáltal 50 százalék jeget takaríthatunk meg, — úgy szintén horgany lemezből készült fürdőkádak, valódi nickel és ércabroncsos konyhaedányek legnagyobb raktára Melchnér Testvérek vaskereskedésében Szatmár, dr. Lehóczky-ház. CSARNOK A mór kultura emlékei Spanyolországban. A nyolcadik század legelején a Jerezi csatában megbukott a nyugati góloknak országa és a birodalom legnagyobb részében úrrá lett a mór. A Pyreneusi félszigeten hét száz. esztendeig tartóit a mór uralom. S az európai műveltség történetében külön fejezet jut nekik s n kultúrtörténetnek azok a lapjai, amelyekre a mór uralom viselt dolgai vannak feljegyezve, a legbecsesebbek közé tartoznak. Az arab kultúra virágos kertjének legszebb, legszinpompásabb virágai spanyol földön nyilottak ki s hervadtak is el. Végig haladva a félszigeten, lelkünk édes vágyódással keresi, kutatja a távoli keletnek itt messze nyugaton fönnmaradt emlékeit. Vágyakozásunkat bár kielégíti a látott dolgok hatalmas tömege, de meg zavarja gyönyörünket a keserűség, mert rá gondolunk, hogy mi pusztulhatott itt el a spanyolok kezei között. Rombolás és pusztulás jelzi a kereszt diadalmas előnyomulását. Minden győzelmes csata, amit Castilia nemes lovagjai kivívtak az arab leventéken, egy-egy városnak keresztény kézre jutását jelentette. O bár csak ezt s ne többet jelentettek volna a hálaadó Te deumok fonnszárnyaló akkordjai. Mert nemcsak a félhold porba sujtását és a kereszt felmagasztaltatását hirdették az orgonának búgó hangjai s a lovagoknak ájtatos szent énekei. A félholddal bukott a mór kultúra is és tűntek el a föld sziliéről az Islam művészi alkotásai. A csatornáknak vizével öntözött virágos kertjei Andalúziának kopárakká lesznek. Elpusztítják az áldást adó víz gyűjtő medencéket s ezek helyét elfoglalja a menyek urától esőt kérő papság. Nem kell nekik a po- gánytól alkotott vizmü, nem látják be áldást hozó erejét a mozlim kezek alkotásainak. Isten káromlás az. A spanyol istenétől kér segítséget és ájtatos processió- kat vezetnek ki a földekre, mikor a tavasz melege rügyeket fakaszt a fákon és kisarjásztja a földbe vetett magot. Hiába minden! Az istenség nem oly erős, hogy pótolni tudná a mozlimok elpusztított öntöző csatornáit. Az eredmény pedig az, hogy nő évről-évre a sivatag. Átalakul lassankit a tájék. Kopárrá, szomorúvá válik a vidék, a. nedvességet nélkülöző rozsda- vörös szinü talaj olyan, mintha kiégett volna. Mintha meghalt volna az anyaföld. Az ápoló kezeket legyőzték, kiverték hazájukból, vagy a máglya tüzében hamvasztották el. A föld, az édes anyaföld megbosszulta elűzött vagy halálra kinzott gyermekeit és a győző számára, ki mindezt cselekedte, nincs más virága, csak bogáncs és kóró. A vagyon, a jólét elpusztult s a városok, a melyekben hajdan szorgalmas, munkás kezek pompás palotákat, gyönyörű templomokat, kényelmes fürdőket és a betegek százait befogadó kórházakat emel- I tek, szintén martalékául estek a diadalmas ! spanyolság vakbuzgóságának. Az ipar és kereskedelem, amely gazdaggá és hatalmassá tette a mórokat, szintén megszűnt a keresztény uralommal. A jólét helyét elfoglalja a nyomor és a szegénység, mert a XV. század spanyolja csak a fegyverforgatáshoz értett, az évszázadokig tartó harcok csak erre tanították meg őket. Amint lassankint kiszorították a mórokat a félsziget területéről, úgy kezd átalakulni a visszafoglalt országrész képe is. A környék kopárrá tétele a vízmüvek elpusztításával tíz első lépés. Következik utána a régi lakosság kikorbácsolása, az átalakítás munkáját a mecsetek lerombolása tetőzi be. S ezzel elpusztulnak az arabok művészi alkotásai is. Az arab művészet alkotásaiból legtöbbet őriztek meg számunkra Cordoba, Sevilla, Granada és Toledó. Legrégibb emléke a mór művészetnek a cordobai nagymecset. Ez sem volt azonban szent a spanyolok előtt. Az Omajjádák oszlop erdős, pompás mecsetét megcsufolták. Kidöngették nagy tömegét a porfyr és márvány oszlopoknak, helyébe tégla falazatot raktak és a mecset ünnepélyes harmóniáját megrontották a középre beépített keresztény templommal. Ha a Guadalquivir régi pompás karcsú ivü kőhidjáról nézzük az omladozó mecsetet, akkor az épület testéből messze kiemelkedni látjuk a spanyoloktól beépített keresztény templo mot. Egy egész történelem van e képben elbeszélve. A jóval alacsonyabb mozlim- mecset mintegy jelzi az Islam bukását s a kiemelkedő templom a győzelmes kereszténység diadalát hirdeti mohamed vallása fölött. Az örömök városának, a pompás Sevillának mór temploma még rosszabul Olcsóbb lett az építkezés! Szatmári faipar és Cementárugyár Részvénytársaság Kósa-féle fűrésztelep Szatmár-Szentvcr állomás (bikszádi kis vasat és közraktár) mellett. Nem nyerészkedésre létesült fakereskedés, hanem a szatmármegyei földbirtokosok és gazdák közérdekű szövetkezése saját gözfürészükön termelt jó és olcsó faanyaggal ellátni az egész megye iparosait és építkező közönségét. Mindennemű puha- és keményfa, szerszárafa, tűzifa, fedélcserép, nádfonat, fedéllemez, asbestcementpala, beocsini, cement, betoncsövek, cementlapok, üreges bet on tömbfal vázak. Telefon 208. Kedvező fizetési feltételek. Építkezéshez olcsó bankkölcsönök kieszközlése díjmentesen. Meghívásra érdeklődőket vidéken is személyesen meglátogatunk.
