Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1910-10-03 / 14. szám

2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 14-ik szám A női szépségről. Nincsen tökéletesen eszményi-szép nő, de tökéletesen rutát sem találhatunk. Némelyek előtt a vörös haj a legszebb, másoknál a szőke vagy barna a legszebb. Itt azon elv az irányadó: kinek a pap, ki­nek a papué. A nők maguk másként gondolkoznak. A bájos Angouleme Margit a szépség sé­máját igy állította fel: a) három fehér: bőr, fog, kéz; b) bárom fekete : szem, szempilla, szem­öldök ; c) három vörös : ajk, arc, köröm ; d) három hosszú: test, haj, kéz; e) három rövid: fog, fül és láb; f) három vékony : ujj, ajk és haj; g) három széles: mell, homlok és szem­öldök köz. Meg kell adni, hogy a női szépség eme huszonegy eleméből igen csinos nőt lehetne eszményesiteni. De tetszenék e min­denkinek?! Mit szólnának azonban a kék szem, a szőke haj s a barna arcbőr tiszte­lői, ha ezt törvény gyanánt mondanák ki a regényírók 1 ? Ha a nő tetszik annak, a kinek tetszik, mindjárt szép s ehhez nem kell más, csak a nőiesség, a jóság kellemei s jelei az arcon, vagy kifejezése annak a jellemnek, mit egy férfisziv óhajt. Ez probléma és szabályt al­kotni rá nem lehet. NAPLÓ. — Kérjük azokat a t. vidéki olvasóinkat, akik az előfizetést la­punkra még nem eszközölték, hogy az előfizetési összeget mielőbb bekül­deni szíveskedjenek. — Eljegyzések. Tanódy Annát, dr. Tanódy Márton orvos leányát eljegyezte dr. Farkas Jenő helybeli ügyvéd. — Esküvő. Dr Ambrózy Sándor ügyvéd, kir. törvényszéki jegyző szombaton délelőtt esküszik örök hűséget Vajay Műikének, Dr. Yajay Károly kir. tanácsos, polgármester s neje óvári Szeőke Irén leányának. — Áthelyezett s.-tanfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hajnal Bernát Hajdú vármegyei segédtanfelügyelőt a Szatmár vármegyei taufelügyelőséghez át­helyezte. — Gyászhir. Móric Lajos nyug. törvényszéki elnök hétfőn délelőtt II óra­kor 79 éves korában elhunyt. A tnegboldo gult két évtizednél tovább vezette nagy szaktudással a kir. törvényszéket. Halála városszerte mély részvétet keltett. Nagy kiterjedésű család gyászolja. A Mátyás király utcai 11-ik sz. háztól tegnap d. u. 3 órakor helyezték a ref. egyház szertartása szerint örök pihenőre. — özv. Joó Ferenczné szül. Oravec Juliánná f. évi okt. 30-án éle­tének 74-ik évében elhalálozott. — Özvegy Gábriel Andrásné folyó évi október 31-én hosszas szenvedés után 84-1k évében elhalálozott, temetése november hó 2-án d. u. 3 órakor volt a Kinizsi-utca gyász­házból a hidontuli temetőbe. — Heves Béla színtársulatával f. hó 5-én kezdi meg előadásait a szinházbau. Meg­nyitó előadásul Kazaliczky Antalnak nagy­hatású darabja a „Kard becsülete“ kerül szin re. — A dal- és zeneegyesület választ­mánya megerősítette az igazgatótanácsnak a zeneiskola újjá szervezése ügyében tett intéz­kedéseit s elhatározta, hogy a város törvény­hatóságához mint az iskola pártfogójához átiratot intéz a városi segély s az iskola fennállásának garantálása iránt; megállapí­totta az 1910—11. iskolai év költségvetését 17.909 korona bevétellel s ugyanannyi kia­dással ; elfogadta az újonnan kidolgozott iskolai rendtartást s Herman László igazga­tót s Bendiner Nándor tanárt állásaikban véglegesítette. — Az izr. Patronage-egyesület gyűlése. Az országos izr. Patronage-egye­sület szatmári fiókja kedden délután fél 4 órakor gyűlést tartott a városháza nagy tanácstermében nagy számú közönség rész­vételével. A gyűlésre illusztris vendégek érkeztek: dr. Székely Ferenc udvari taná­csos, a budapesti belvárosi takarékpénztár elnökigazgatóju és az orsz. izr. Patronage- egyesület elnöke, dr. Hevesi Simon buda­pesti és Breuer Soma nagykátai hírneves rabbik. A gyűlést cs. Mayer Samu nyitotta meg. Azután dr. Jordán Sándor főrabbi magas szárnyalásu és megragadó szép hason­latokban gazdag beszéddel üdvözölte ti ven­dégeket. Dr. Székely Ferenc köszönetét mondott az üdvözlésért. Hangoztatta a Pat­ronage-egyesület céljait, árva és szegény gyermekek erkölcsi és anyagi gondozását, megmentését a nyomortól és bűntől, a tár­sadalom és a haza javára. Ugyancsak az egyesület hivatását fejtegette Breuer Soma is hosszabb beszédben. Szép mély orgánum­mal rendelkező szónok, aki maradandó hatást tud kelteni hallgatóiban. Tartalmas és len­dületes beszéde tanulságos és élvezetes volt. Dr. Fekete Samu, az állami meuhely és izr patronage orvosa számolt be a helyi bizottság eddigi működéséről. 22 gyermek van jelenleg gondozásban, cs. Mayer Samu nemeslelkü adakozása folytán pedig az egye­sület egy 6 gyermekre való izr. leány árva­házat létesít. A jelentés végén dr. Fekete Samu a hölgyek minél hathatósabb közre­működését kéri, mert ettől függ a siker. Azután dr. Hevesi Simon emelkedett szólásra s fényes beszédben hívta fel az izr. társadalmat az egyesület magasztos céljai­nak támogatására. Közvetlen, társadalmi igazságokban bővelkedő, szónoki formát te­kintve is szép beszéde nagy hutást keltett. Végül dr. Kelemen Samu orsz. képvi­selő jelentette be a tőle megszokott ékes szólással a legmesszebb menő közreműködé­sét. Ezután az elnök bezárta a gyűlést. Este a vendégek tiszteletére bankett volt. — A Gubásszin uj bérlője. A szatmár-németi gubás ipartársulat vendéglő­jére hétfőu tartották meg az árverést nagy­számú érdeklődők mellett. Árvereztek egy­másra mintegy tizenöten. A legtöbbet Ígérő azonban Berger Jenő volt, ki 5400 korona évi bérösszeg ellenében nyerte el a vendéglőt. — Előlegez színházi jelentés. Tisztelettel van szerencsém értesíteni Szat­már szab. kir. város és vidéke n. é. közön­ségét, hogy elsőrangú újonnan szerződött művészerőkből álló színtársulatommal és saját zenekarommal a szinévadot 1910. évi no­vember hó 5.-én, szombaton „A kard be­csülete“, Kazaliczky Antal óriási sikert ara­tott társadalmi színmű újdonsággal kezdem meg. (A. bérlet.) Társulatom névsora: mű­szaki személyzet: Heves Béla igazgató. Czakó Vilmos igazgató-helyettes. Baghy Gyula fő­rendező. Mátray Kálmán Operette-rendező. Vájná Károly titkár. Hajsinek Rezső kar­nagy. Négyessy Mátyás súgó. FLorváth Gyula ügyelő. Bállá Erzsi pénztárnoknő. Markovics Henrik gazda és könyvtárnok. Működő nők : H. Bulla Muriska, szubrett és népsz. énekesnő. Dénes Ella, coloratur éne­kesnő. Pongrácz Matild, énekesnő. Homokay Gabriella, anyaszinésznő. Zöldi Vilma, hősnő. Dinyési Juliska, társalgási színésznő. Czakó Mici, drámai és vigjátéki szende. Horváth Lenke, naiva. H. Reviczky Etel, komika. B. Kovács Lenke, Dunai Rózsi, Sz. Gajda Ilona, Pethő Stefi, Dinyési Rózsi, Marko­vics H.-né, Salgó Anna, Hajsinek Rezsőné, Két táncosnő kar- és segédszinósznők. Mű­ködő férfiak : B. Szabó József, opera-ope- rette baritonista. Baghy Gyula, jellemszinósz. Vidor József hős és jellem. Sipos Zoltán, bonvivant, szerelmes. Herczeg Vilmos, ke­nap, három éjszaka talicskázták a földet íurtumfurt. így menekedtünk meg, csakis így • — Jó, jó, az már régen volt. Most nincs árviz veszedelem. — Nincs, hála Istennek, ne is legyen. — De hát mit akar itt nálam ? — kérdezte a főszolgabíró türelmetlenkedve. — Épp azt akartam elmondani, mert hát voltaképpen azért is jöttem volna. — Csak beszéljen egymásután. Nem érek rá sokat prézsmitálni. — Tudom, hogy más dolga is van a tekintetes urnák. Hát igen. Akkoriban meg­ígértem a mészfalvi nótáriusnak, hogy nem kivánom ingyen a becsületes igyekezetei. Aszondtam, hogy meghálálom, mert dukál is. — Jó, jó, azt végezze el a mészfal- viakkal. Nekem azokhoz semmi közöm. — Tudom, nagyon tudom, de mégis... — Beszéljen háti — Igyekezem, könyörgöm alássan. Hát úgy történt, hogy én akkor azt Ígértem a mészfalvi nótáriusnak, hogy ártézi kutat ásatok a falunak. — Ártézi kutat ? — kérdezte a fő­szolgabíró csodálkozva. — Azt. könyörgöm alássan, mert na­gyon rossz az ivóvizünk, csupa sziksó, a jószág is csak kelletlenül issza. — Hát aztán ? — Hát aztán, mivelhogy megígértem, ura akarok lenni a szavamnak. Az a domb, a hol a kutat ásatni akarnánk, a tekintetes ur járásába esik, hát eljöttem bejelenteni, ne tessék túlságosan neheztelni érte. A főszolgabiró merően nézett egy ideig a gazdag parasztra, aztán meg­kérdezte : — Mennyibe kerül kigyelmednek az az ártézi kút? Bakos András megvakarta a füle tövét. — Bizony, tekintetes uram, rámegy arra ötvenezer forint, hu több nem. — ötvenezer forint ? — Annyi, a főmérnök megcsinálta a számadást. A főszolgabíró felkelt s egyik kezét az Íróasztal szélére támasztva, előkelő, úri pózba vágta magát. Aztán igy szólt: — Kötözni való bolond kigyelmed. Bakos András, annál is több, címeres ökör, — Igenis, tekintetes uram. — Kidob ötvenezer forintot, holott magától egy fuvart is sajnál. Az ilyen embert a bolondok házába kéne csukni. — Nem mondom, hogy nem. — Ne is mondja, vén szamár ... Kü­lönben tegyen, a mit akar. Miattam akár fel is kötheti magát. — Igen, de hát az engedély ? — Menjen a másik szobába a segéd- szolgabiróhoz, az majd eligazítja. Azzal leült az Íróasztalához és ismét belemerült az aktákba. Még az alázatos köszöntésre sem reagált, csak magába dünnyögte : buta paraszt . . . Három év után lényeges változás állott be a főszolgabiró magán és hivatalos körülményeiben. Megválasztották országos képviselőnek. Az uj képviselő nem sok vizet za­vart, de annál több kártyát kevert Buda­pesten. Az a festett kéregpapiros teljesen sterilis minden gőggel és pöffeszkedéssel szemben. Szidás, káromkodás, fogcsikorga- tás nem fog rajta. Annak kedvez, a kinek akar. Helyesbíteni, korrigálni csak bűnös utón lehet. Röviden, Mikola Imre képviselő ur veszített. Sokat és következetesen. Az anyagi körülmények súlyos ziláltsági tü­Gsajfios §yula órás és látszerész Szatmár, Deáktér. — - {Városház épület) . = Állandó nagy raktár zseb-, fali- és ébresztő órákban. Szemüvegek nagy választékban. — Javítások jutányos árban, lelkiismeretes pontossággal eszközöltetnek. ....................

Next

/
Oldalképek
Tartalom