Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-10-27 / 13. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1910. Október 27. Csütörtök. 13-ik sz © e ‘■I'IO TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÖZGAZDASAGI HETILAP. Előfizetési ár : Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden sző 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSŐ MAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. Rekord-láz. Mióta Andre pompásan felszerelt léghajójával neki indult az észak kietlen vidékének, alig egy évtized múlt el, de a haladás, melyet a légi repülés tekintetében azóta felmutathatunk, nem egy rövid évtized munkájának tetszik, hanoin túltesz mindenen, a. mit a levegőben való közlekedés terén a megelőző összes századokon keresztül elértünk André utolsó búcsúzó kézintése a komor sziklaorom felé, ahol kis családja nézte felszállását, az utolsó életjel volt, melyet tőle bírunk A pólus kifürkészhetetlen, minden emberi tudományt csuffá- tevö légáramlásai elkapták a léghajót, mely bár három esztendei készletekkel volt felszerelve, Andréval és elszánt társaival együtt nyilván már a légi utazás harmadik vagy negyedik napján elpusztult. A legesekéi) ebi) nyom vagy híradás se került töltik többé lakott vidékre. Az utánuk küldött expedíciók mind eredmény nélkül tértek vissza. A légutazás történetében minden bizonnyal André tragédiája lesz a ménfőid mutatója az aeronautika soha nem Sejtett fellendülésének. A mi azóta Wellmann mostani vállalkozásáig történt, tagadhatatlanul az emberiség fejlődésének egyik legdicsösé- gesebb fejezetét képezi Hiszen tulajdonképen Wellmann vállalkozott eredetileg arra, hogy egy kellően felkészült léghajón követi André gömbjét s két évnél hosszabb ideig tanyázott a Spitzbergákon, várva az alkalmas időre, a mikor tervét- megvalósíthatja. Ismeretesek a viszontagságok, amelyekkel meg kellett küzdenie. Végül is el kellett ejtenie az egész tervet, mert megéri tették vele hogy a mpga és társai életém-k kockára tételével mit sem használ a tudománynak és a haladásnak. Így került vissza Amerikába, ahol már egy i/.bön Alaska felöl készült megközelíteni az északi fény borzalmas és rejtélyes régióit, de ezt a vállalkozását aera ->:.•»• drék inegva- lósitani, mert ez esetben is csak nehány emberélet, hiába való feláldozására lehetett kilátás. A nyughatatlan léghajós azonban nem nyugodott bele, kortársai tiltó döntésébe. Végre olyan tervet tűzött maga elé, melyről csak a vállalkozás költségeit viselő ujságvállalat emberei bírtak tudomással. Egy évnél hosz- szabb ideig készülődött és kísérletezett néhány hi vével egészen uj rendszerű léghajójával, melynek legjellegzetesebb felszer- lése az egyensúlyozó készülék volt. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy a legvégsőbb esetben, ha a főgömb elpusztul, az utasoknak a bajő- kosár alatt megerősített csónakban leendő megmenekülését lehetővé tegye. A ki-érletek alkalmával ez az equilib- rátor jól bevált, a vakmerő légi utón azonban éppen ez a készülék vált Wellmann és társainak legnagyobb veszedelmévé. Még nem ismerjük ennek az uj szerkezetnek a részletes leírását, mert hiszen, amim már megjegyeztük, az egész vállalkozásra a legnagyobb titokban készültek, de a mostani balsiker ellenére is azt hisz- szijk hoo-e Wellmann enniUhráf.ora a 1 Oy A szilárd állású kormányozható léghajók fejlődésében és a közlekedés Céljaira való felhasználásában igen értékes haladást jelent. Mi azonban Wellmann szívósságában nem a kutató vagy tudós kiHalottak napján a temetőben. Légy üdvözölve e napon csonka erdő, lombtalan fáiddal bus sirfák csonka erdője, szomorú temető leporlott s uj hantu sírjaiddal I légy üdvöz, közös nyughelye annyi ártatlanok, jók és bűnösök hamvadó porainak! Milyen egyhangú néma itt kebeledben minden ... Kívül e gyász-kerten öröm, itt belől gyász, hulló levelek, kívül hemzsegő élet, itt enyészet a sápadt arcú ősz kebelén! Talán azt mondjátok nekem élő ha rátáim: boldogok vagyunk mi itt fenn, kik élünk s látjuk még szemeinkkel a jóltevő napot, ezerszer boldogabbak vagyunk azoknál, kik itt lábainknál rideg sírjaikban hamvadoznak ?! Óh nem ...a sírok hazája nem puszta, nem rideg ... szelíd álom karjain ringatja ez lakosait, szemökre zavartalan nyugalom fátyolát teríti... Csöndes éj az enyészet, olyan minő a harmat az égető nap fáradalmai után... szerető édes anya ez, ki ha az élet tengerének hullámai sziklákon tördelik szét létsajkádat s ennek reményszálai is szétszakadoznak és kebled is sötét tengerré vállott: résztvevöleg zár mentő karjaiba ! Látjátok, hogy kívül e kerten az életben a kisértés mérges kígyója lappang az őrizet nélküli fiatal szív virágai közt ...hűtlenség miatt vérzik a baráti érzé kény kebel ... mézes ajkú kétszínűség fon- dorkodik körültünk mindenfelé ... becsületünket marcangolja minduntalan az irigység és rágalom ... Kígyót nevel itt az élet mezején keblében a jóltevő embertárs... hálátlansággal jutáimaztatik a könyörület ...nemtelen bosszuállás tombol az ártatla nők bukása felett... kigunyoltatik az erény, vakn erő lábakkal tapodtatik az égi igazság... nehéz békókban szenved, nyög az igazság... az emberszeretet tüze a keblekből végleg kialudt... Mily boldogok vagytok itt ti, nyugvó kedveseink ! Nem halljátok ti onnan kivül a kétségbeesés jajjait — ne,m látjátok szemeink könytengerét, nem hal 1 ik le hozzátok kebleink szakadozott sóhaja, az ártatlanok nyögése, a méltatlanul üldözöttek keserve, mindennapi panaszuk hangja az élet sokadozó terhei ellen! De mi még ideig-óráig itt mara-. dunk ... Időnk sebesen röpül .. . a gyer- mekböl csakhamar ifjú, az ifjúból legott férfi válik, ez pedig kevés idő múlva, mint lámbotra szorult aggastyán ide tévedez hozzátok végső nyugalma helyét kijelölni önmagának. Boldogok vagytok ti ide költözött kedveseink . . . jobb nektek ezerszer itt, mint nekünk kivül... a fáradság után oly édes itt a pihenés, oly csendes itt a siri éjszaka . . örök béke honol itt közöttetek 1 Meglátogatjuk gyakran borongó fájdalommal sírotokat, fájó könyeinkkel öntözzük sirhalmaitokat, ápoljuk sóvirágaitokat, őrizzük kedves emlékeiteket... Az éj bánatos homályát frissítő reggel váltj t tel; a sirhalmaitokon elszáradt viráyok tavaszszal kizöldülnek hosszú siri éjetekre egykor örök nappal virrad, kedves és fájó megemlékezésünk soha ki nem alvó, örökké égő fáklyájának kiolthatlan fénye világosija fel előttünk éjjel és nappal, bus könyeinkkel öntözött sírotok sötét kebelét s ebben hamvadozó poraitokat! Nyugodjatok s csendesen aludjatok kedveseink ... Megnyugodt kebellel távozunk körötökből ... nyugodjatok . . . álmotok legyen zavartalan ... jó éjszakát... Isten veletek! K. Zs. Az őszi idény beálltával megérkeztek az elsőrendű kályhák Kellner és Sándor Deák-téri vaskereskedésébe, s a legnagyobb választékban kaphatók.
