Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1910-08-08 / 2. szám

2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 2-ik szám Utazási cikkek. Böröndö k. h“8pe&,óéhsálíportS: Ragályinál, Deák-tér 8. sz. RÓTE [ SIMi rj'M' nagy választékú cipöraktárát ^feSlbIv^SnSt: Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! gazdasági cselédek és munkások Ma­gyarország lakosságának csaknem a felét teszik. S ez az óriási tömeg, mint fogyasztó tömeg alig jöhet számításba. A mezőgazdasági cseléd és munkás elmaradott, tudatlan. Kulturszükségle- tei nincsenek, beletörődött a fennálló bérviszonyokba, melyek főképp termé­szetbeni szolgáltatásokon alapulnak. A cseléd mindent természetben kap. Ru­hát, lakást és élelmiszert. Készpénz­jövedelme alig nagyobb 50—60 koro­nánál. A mezőgazdasági munkás pedig szintén kedveli a természetbeni munka­bért, ezért vállalja el részért, az ara­tást és a cséplést, ezért miveli meg részért a burgonya, vagy kukorica földet, úgy hogy jövedelmének arány­lag csekély része készpénz. Ha még eh­hez hozzávesszük, hogy a mezőgazdasági munkabérek általában igen alacsonyak, teljesen tisztán áll ellőttünk, hogy a magyar falu lakosságának legtekin­télyesebb része a kereskedelem és ál­talában a fogyasztás szempontjából a városi lakosság mellett messze elma­radt. A kereskedelemnek, s a piacot kereső magyar iparnak tehát elsőrangú érdeke, hogy a mezei munkabérek emelkedjenek, s hogy a mai naturális szolgáltatásokat lehetőleg pénzértéken alapuló tiszta bérviszony váltsa fel. A cselédek és munkások mellett a harmadik fogyasztótömeg, a kisgaz­dák kik azonban Magyarországon rend­kívül elmaradott gazdálkodást folytat­nak. Tudatlanok, igen sok helyen még régi háromnyomásos gazdálkodást folytatnak, a nagyhozamu gumós nö­vényeket nem kedvelik s a termelési eszközeik primitivek. Ami kevés kész­pénzt keresnek, az elmegy adóba, úgy hogy tulajdonképpen kulturfogyasztásra kevés esik. A kereskedelmek elsőrangú érdeke hogy a kisgazdák száma s nagy birtokosok rovására növekedjék, hogy a kisgazdák tanuljanak intenzív gaz­dálkodást folytatni, s hogy a kisgaz­dák gyengítésére szolgáló magy'ar adó­rendszer gyökeres változáson menjen át. Meg kell tehát hödhani a falut a magyar kereskedelemnek ! És a foly­tonosan előretörő kereskedelem el is indult a hóditó utón. A kereskedelem kultúrát terjeszt, kulturszükségleteket ébreszt, s azért önmaga váltja ki azo­kat a hatásokat, amelyek a magyar faluból egy nagy fogyasztó telepet teremtenek. Azonban a cselédek és munkások munkabérkövetelése a kis­gazdák terjeszkedése és kulturális emelkedése a régi nagybirtokosok ha­talmát gyökerében támadja meg. S a nagy birtokosság egyszer csak azt vette eszre, hogy inog a talaj, a magyar falu megmozdult, ki akar lépni régi konzervativizmusából. S ekkor a ha­talmi pozícióját féltékenyen őrző nagy­birtokosság kiadta a jelszót : Ki a falu­ból a kereskedőkkel! A falu a merkanti­lizmus és a nagybirtokosság közötti küzdelem ütközőpontjává lett s meg­indult a harcz a falu körül. A szö­vetkezeti mozgalom, a végrehajtási novella, a mezőgazdasági cseléd és munkástörvény, a telepítési javaslat stb. bizonyságai annak a harcnak, mely a falut akarja elzárni a keres­kedők elöl. Ez a harc talán ma a leghevesebb. S hogyha a kereskedők szerény anyagi és társadalmi erejét a nagybirkosság óriási vagyonával és hatalmával ösz- szemérjiik, alig hihetünk a győzelem­ben. Ha a harc csak a kereskedelem és a nagybirtok között folynék, föltét­lenül az utóbbi javára dőlne el. Azonban a mezőgazdasági cselédeknek és munkásoknak, valamint a kisbirto­kosoknak kulturális és gazdasági emel­kedése nemcsak a kereskedőknek, ha­nem ezeknek a tömegeknek is minden­nél fontosabb érdeke. A kereskedelem tehát ne csak a nagybirtokos ellen harcoljon, hanem támogassa a falu emanpcipációs mozgalmát, a demokra­tikus mozgalmakat is, mert ezáltal gyön- giti igazán ellenfelét. Minden kulturá- lis és demokratikus haladás közelebb viszi a kereskedelmet a falu meghó­dításához, mert, az a falu anyagi jólét tét és szükségleteit, tehát a forgalmat növeli. Mindenkinek, akinek érdekei Magyarország belső piacának kiépíté­sét megkívánják, támogatni kell mind­azt. amit demokrácia és kultúra név alatt ismerünk. Ez az igazi ut a falu meg­hódításához. Tatorján István épftlíz építési irodája Szatmár, Rákóczy-n. Fogarasy-liáz. Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség- vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. H I R E K. Őfelsége a király 80-ik szüle­tésnapja megiinijeplése al kaiméból augusz­tus 18-án és a megelőző napon, városunkban a házakat fel lobogózzák. 17-én este 8 órakor általános kivilágítás lesz. Ekkor a tűzoltó őrtorony gyönyörű színes villany-lámpáit is fölgvujtják. EskÜVÖ. Dr. Friedman Árpád szat­mári ügyvéd f. hó 16-án tartja esküvőjét Sárospatakon id. Moskóvits Ignác leányával, Sárikával, Villámcsapásból támadt tűz. Teg­nap délután 6 órakor nagy vihar vonult keresztül Szatmár fölött, sűrű villámcsapá­sokkal. A villám belecsapott a hidon túl lévő ,szatmárréti“ buzara kodóba, ahol a környékbeli gazdáknak mintegy 30— 40 kazal búzája van összehordva. A villámcsa­pástól tűz támadt s három kazal búza, amely a dr. Har.tszfl,y Béla tulajdonát képezte, elégett. Tűzoltóink gyorsan kivonultak a helyszínre s nagy erőfeszítéssel sikerült meg­akadályozniuk a tűz tovaterj-dését. A leégett három kazal nehezén alvó parazsainak teljes eloltásával hajnali négy óráig foglalatoskod­tak a tűzoltók. A kár mintegy 1500 korona. Bendiner Heddy szerződtetése Bendiner H-ddy énekesnőt, a inagy. ki r. Opera volt tagját, aki legutóbb a berlini operában működött, a budapesti Ivirály-szin- ház 1910. okt. 15.-tői szerződtette, Lehár legújabb darabjának, a „Cigán-v8zerelemu-nek címszerepére. — . Bendiner Heddy nővére Bendiner Nándornak, a szatmári dalegyesületi zenede kiváló zongora-tanárának, s pár hónap­pal ezelőtt nagyszabású opera-estélyt is tar­tott Szatmáron.— Bendiner Heddy a Király- színháztól 2000 K havi fizetést fog kapni. Izgalmas jelenet. A napokban tör­tént, hogy a Beregszász félé reggel induló személyvonat Beregsom-Mezőkaszony állo­más közelében átment egy gyermeken, aki a sinek között feküdt. A mozdonyvezető rögtön a legnagyobb ellengőzt adta. mihelyt megpillantotta a gyermeket, de már nem volt képes a vonatot a kis fiú előtt megállítani, igy a mozdony s vagy négy kocsi áthaladt rajta. De az a legérdekesebb, hogy a gyerek­nek semmi baja sem történt. A fiúcska, — egy vasúti őr 5—6 éves gyermeke, — a pályatesten játszadozott s közben a két sin közzé lefeküdt s elaludt. A vonat átment fölötte, anélkül, hogy a fiú bármiféle sérülést szenvedett volna. A nagy izgalom, amely az eset nyomán kelt az utasok körében, nyomban megszűnt, mikor a nagy dübörgésre felébredő gyerek vigan bujt ki a kocsik alól, minden baj nélkül. A kis fiút bevitték az állomásra s átadták atyjának. — Esküvő. Szeles Albert kn\ adó­tárnok holnap délelőtt 11 órukor tartja esküvőjét Haidin.ger Lenkével Szatmáron. Eltűnt. Kaszonyi Sándor szatmári máv. fütőházi munkás jul. 26-ika óta nem jelentkezett a főnökségénél. Ma délelőtt aztán Teleky-utcán lévő lakását hatóságilag kinyittatták, de semmi különöset nem találtak a szobában. Kaszonyi egyre- dül lakott. Körözni fogják az eltűnt munkást. KUGLER-CUKORKA különlegességek Szentpétery M Szatmár. Krámer Jenő bútoráruháza Szatmár, színház mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom