Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-08-29 / 5. szám
5-ik szám nél 1910. évi aug. hó 22-én kezdte meg. A most forgalomban levő, 1902. évi január hó 2-áról keltezett 100 koronás bankjegyek behivatnak és bevonatnak s ezek az osztrákmagyar bank fő és fiókintézeteinél 1912. évi augusztus hó 31-éig szolgáltatandók be fize- zetés vagy átváltás végett, úgy hogy e bankjegyek bevonásának végső határideje 1912. évi augusztus hó 31-ike. Ettől az időponttól kezdve e behivott bankjegyeket az osztrákmagyar búnk intézetei már csak átváltás végett fogadják el. 1918. évi aug. hó 31-ike után az Osztrák-magyar bank többé nem köteles beváltani vagy átcserélni. — A Szamosba dobta gyermekét. Beck Róza panyolai illetőségű leány, törvénytelen gyermekét, megszületése után mindjárt a Szarosba lökte, amelybe belefult a csecsemő. A bűn kitudódván, a szatmári kir. törvényszék aug. 26-án hat havi börtönre Ítélte a gyermekgyilkos leányt. — Halálos végű játék. Aug. 27-éii este egy öt éves, Kercsun Anna nevű kis leányt szállítottak be Arunyosmegyesről a szatmári közkórházba, súlyos lősebbel. A kis leány egy mezőőr 13 éves fiával játszadozott. A fiúnál revolver volt s tréfából Kercsun Annáraj fogta, abban a pillanatban elsült a revolver s a golyó a kis leány hasába fúródott. A leányka megmentésére mindent elkövettek az orvosok, de nem lehetett életben tartani; tegnap reggel 9 órakor kiszenvedett. — Csupa mulattató és érdekfeszitő mozgófényképet mutat be a „Fehérház“-i mozgószinház. A változatos képek estéről- estére sok embert vonzanak a „Fehérház“ ba, amelynek uj kávésa Weisz Izidor, a legnagyobb előzékenységgel áll a közönség rendelkezésére. A szép tágas, újonnan átalakított helyiségben a szórakozni vágyók kellemesen tulálják magukat. Igényeiket gondosan elégíti ki a kávéház tulajdonosa, akinek minden törekvése odairányul, hogy helyiségéről a közönség csak a legjobbat mondja. Aki tehát jól akar mulatni, menjen a „Febérház“-ba. Browning fegyverek és Browningrevolverek; Meteor folyton égő színes majolika-kályhák; jégszekrények mükőlap burkolattal, miáltal 50 százalék jeget takaríthatunk meg, — úgy szintén horgany lemezből készült fürdőkádak, valódi nickel és ércabroncsos konyhaedények legnagyobb raktára Melchner Testvérek vaskereskedésében Szatmár, dr. Lehóczky-ház. Szerkesztői üzenet. Érdeklődőnek. Az a cikk, amely a „Szamos“ aug. 26-i ki számában „Kohn Ármin“-nak, a több nevű szélhámosnak szegedi elfogatásáról s ügyének az ottani törvényszéken történt tárgyalásáról szól, egy világosan tendenciózus bevezetéssel kezdődik. Ez a bevezetés olyasféléket tartalmaz, mintha a Szatmáron is manipuláló „Kohn Á.“ ellen tavaly folytatott hatósági nyomozást dr. Csomay Aladár első alkapitány „úgy vezette és irányította volna“, hogy a Kohn Ármin ellen itt tett följelentés előtt történt Haverda-féle szabadkai gyilkossággal akarta volna mindenáron összefüggésbe hozni a Kohn Á rmin személyét s e nyomozás, amelynek szálai Szabadkáig nyúltak, „már majdnem egészen más irányba terelte a Haverda-ügyet, mint amelybe akkor haladt.“ Utána jártunk a dolognak s meggyőződtünk arról, hogy ez az ügy nem úgy áll, mint a hogy a „Szamos“ megírta. Meggyőződtünk, hogy a „Szamos“ vagy nem ismerte jól az ügy adatait, vagy nem akart azokra súlyt fektetni, de mindenesetre ismét egy nyári élcelődést próbált megereszteni. A helyes tényállás a következő: Egy Schumy Ottó nevű budapesti könyvelő múlt évi május 9-én Szatmárra jött s megjelenvén a rendőrségnél s csendőrségnél, előadta, hogy egy apró hirdetés következtében, amely március 21-én a „Pesti Hírlap“-ban jelent meg s amely Szatmárra egy könyvelői állásra hirdetett pályázatot, — kérvényét bizonyítványaival fölszerelve idekül- dötte a hirdető „Kohn Ármin“ nevére Petőfi-u. 18. sz. alá. Leutazott Szatmárra, de Petőfi-u. 18. sz. alatt Kohn Ármint nem találta meg. Hanem ott a háziaktól azt az értesítést nyerte, hogy a magát Kohn Árminnak nevező egyén, aki „Szatmári Leszámitoló bank mint fogyasztási szövetkezet“ igazgatójaként szerepelt, időközben Szatmárról elutazott s meghagyta, hogy az esetleg érkező leveleit Szabadkára, a főpostára irányítsák. Schumy, miután mindezideig választ nem kapott, közben pedig a nem sokkal az előtt történt szabadkai gyilkossági ügygyei kapcsolatosan olyan hirek keringtek, amelyek a vélt tettes személy- leírására is vonatkoztak s e találgató sze- mélyleirások az ő bizonyítványainak adataival sokban egyezni látszottak, s végül, mert itt Kohn Ármint nem találta meg, mert az Szabadkára utazott, — az esetleges kellemetlenségek kikerülése céljából is saját érdekében szükségesnek tartotta, hogy — alibijét és egyéniségét minden irányban pontosan igazolva — az itteni hatóságtól kérje, hogy lépjen közbe. Indítson vizsgálatot s szerezze vissza bizonyítványait, mert attól tartott, hogy a gyanús körülmények közt épen Szabadkára utazott Kohn Árminnál vagy az ő utján irományai rossz célra használtatnak fel és ebből neki kára és kellemetlensége származbatik. A följelentés alapján a csendőrség részéről Papolczy Lajos őrmester azonnal Szabadkára utazott Schumy- val. Tehát a Schumy följelentése adta az impulzust a Szabadkára való utazásra. Megjegyzendő, hogy épen ez időtájt ellopták Yajnay Lajos szatmári építész kerékpárját s kevésre rá a hírlapokba került, a szabadkai ügygyei kapcsolatosan, hogy a szabadkui határban egy gazdátlan kerékpárt találtak. Ez nem tartozik a Schumy-ügy érdemére, de mindenesetre olyan gyanús körülmény, amely gondolkozóba ejthet bárkit. Már most, amikor Szabadkán megjelenő csendőrőrmester s Schumy előadták a rendőrségen s a kir. ügyészségen a dolgot, a kir. ügyész nyomban elrendelte, hogy a postán „Kohn Armin“ névre érkező levelek tilttassanak le s az érettük esetleg jelentkező egyén figyeltessék meg. Tényleg mintegy 12 darab levelet találtak, amelyek néhány nap óta hevertek ott, s amelyek közt aztán föltalálták a Schumy irományait is. Azonban mivel a levelek után napokon át nem jelentkezett senki, a címzett Kohn Ármin személye Szabadkán is alapos gyanúba került, annyival is inkább, mert Jánosi fogva volt ugyan már, de csak szintén gyanúsítottként, még semmit sem vallott s lényeges bizonyítékok még nem merültek föl ellene; tehát a kir. ügyész is úgy határozott, hogy nem lesz helytelen, ha Jánosihoz kérdéseket intéznek a Kohn-féle ügyre vonatkozólag, vájjon nem lehetne-e valamit megtudni tőle erre az ügyre nézve. Ez utóbbi föltevést erősen támogatta az a körülmény, hogy Jánosi azelőtti vallatása közbeD megemlítette, hogy Szatmár vidékén is járt. Itteni kalandozása összeesett a Kohn Ármin- féle szatmári manipulációk idejével. Papolczy csendőrőrmester tényleg beszélt is Jánosival és sikerült is annyit megtudnia, hogy Jánosi ismer egy Kohn Ármin nevű „bankhivatal nok“-ot; utána ugyan Jánosi mindjárt „téves“-nek jelentette ki a „bankhivatulno.k“ kifejezést s „ügyvéd“-nek nevezte az ő általa ismert Kohn Ármint. Ennyi az összefüggése a Kohn-féle ügynek a szabadkai gyilkossággal. Ha a „Szamos“ annak idején többet látott és irt meg ennél, az is csak azt bizonyítja, hogy mindenáron szenzációt keresett, mint pl. egyes pesti riporterek tették volt az úgynevezett „nyíregyházai gyilkosság “-i ügygyei. — Szabadkáról Budapesre utazott Papolczy őrmester s itt jelentést tett az államrendőrségen, amely igy Kohn Ármin ellen, aki a fölmerült körülmények folytán kétségtelen szélhámosnak bizonyult, saját hatáskörében nyomozást indított. Miután pedig a Schumy-féle iratok megkerültek, az őrmester vissszautazott Szatmárra. Ez a tényállás hiteles vázlata. Látható ebből hogy a szatmári hatóság, sem dr Csomay Aladár alkapitány, sem Papolczy őrmester nem akarták Kohn Ármin személyében elfogni a szabadkai gyilkost, „sem elterelni nem akarták a nyomozást a szabadkai hatóság által fölvett irányból. Ha itt-ott a ■ SZATMÁRI KÖZLÖNY 3-ik oldal Schumy féle ügyben eljáró csendőrőrmester összefügést is látott a Haverda ügygyei s azt nem hagyta figyelmen kiviil, ez "semmi- esetre sem hiba, hanem érdem. A „Szamos“ még azt is Írja említett, aug. 26-iki cikkében, hogy a szatmári rendőrség abban keresett vigasztalást, hogy „kevéssel ezután egy áll. vasúti mérnök személyében elfogta Kecskeméthy Győzőt.“ Ez az állítás sem fedi a valóságot. Ennek is utana jártunk. Ez a szatmári „Kecskeméthy “-eset úgy történt, hogy a vasútnál egy idegen ur sok pénzt számolgatott s egy társaságban arról vitatkozott, hogy a Kecskeméthy-iigy már elévült. A nagy pénzt mutogató beszédének egyes szavaira a járókelők egyikemásika figyelmes iett s a regényes dolgokra hajló közönség körében kiszínezve terjedt el az a naiv hír, hogy „Kecskeméthy Szatmáron van, az állomásnál“. A vasútnál szolgálatot teljesítő hatósági közegek részint a további híreszteléseknek elejét veendő, részint, hogy a sok pénzt mutogató ur kilétét megállapítsák, fölszólítottak az illetőt, aki aztán igazolta is magát. Ide zsugorodnak össze a „Szamos“ állításai, amelyek magukon viselik a célzatosságot s világos könnyelműséggel próbálják a hatóságot humoros színben bemutatni. Ez az irányzat nem uj keletű laptársunknál s 8emmiesetre sem rokonszenves a jóizlésü közönség előtt. Ezért is mm hagyható szó nélkül. A „Szamos“ ahelyett, hogy az annyi minden-fele Oldalról kínálkozó közérdekű kérdésekkel foglalkoznék hasábjain, személyes élű közleményeket szeret leadni, még ha tartalmuk nem is fedi a valóságot s ha nem is igazságosak. Az oknélküii személyeskedés két élű fegyver, amely a személyeskedőt is megsebezheti. A jelen esetben pedig, úgy látszik, elfogult személyi bosszúra vezethető vissza. De utóvégre is személyeskedni mindenki tud, ez azonban ízlés dolga, Az bizonyos, hogy az ilyen tendenciózus irány jo vért az intelligens közönségnél sem szül s semmi esetre sem növeli u „Szamos“ erkölcsi tőkéjét. Legolcsóbb bevásárlási forrás utazó cikkekben, háztartási, valamint diszmü- óe játékárukban Szatmári Bazár, SÄH Blatniczky Istvánnál. Kiadó helyiség. Szatmár város egyik legforgalmasabb utcájában, a Hám J. utca 5. sz. a. hivatalnak igen alkalmas, több szobás emeleti helyiség — (amelyben egy 100Q méteres utcai terem is foglaltatik), hozzá való pineével, kamarával és padlással folyó 1910. évi —í—► november 1 -töl kiadó, -e—e - Értekezhetni a tulajdonossal, Csomay Imre ügyvéddel. Szatmár, Hám János-utca 5. szám. A szemétkihordást jutányosán vállalja el s tisztán, pontosan végzi minden egyes háznál BERNÁTH MÓR Szatmár, Kazinczy-utca 8. szám. Mivel az orvosi tudomány számtalan esetben kimutatta, hogy az udvarokon összegyülemlett hulladék és szemétdomb melegágya a mindenféle betegséget terjesztő bacillusoknak, ajánljuk e vállalatot a háztulajdonos urak és a n. é. közönség szives figyelmébe annál is inkább, mert a tisztaságra rendkívül rossz szemétgödör tartása is elkerülhető e vállalat igénybevétele által. % m c* r ÍN
