Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1910-08-08 / 2. szám

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI HETILAP. »EUJKLI^IK miDEX HÉTFŐST. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 íiIlér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdeté­seknél minden szó 3 fillér. — N'yilt-tér sora 20 íillér. Felelős szerkesztő cs laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca S. szám. Mindennemű közlemények és dijak e cimre küldendők. A lovagias esetek. Szatmár. 1910. augusztus 5. A tóvárosi lapokban olvastuk a következő esetet: Nyíregyházáról Írták, hogy egy ur haragosa helyeit, aki róla sértőleg nyilatkozott, tévedésből egy másik tel­jesen hasonló külsejű férfit vert arcul a Nyíregyháza felé robogó vonatban Később kiderült a tévedés. Az ok nélkül bántalmazott ur lovagias elég­tételt kért inzultálójától s pisztoly­párbajt vívott vele, amelyben egyikük sem sérült meg. A hirhez még azt a megjegyzést is hozzá fűzték a lapok, hogy az érdekes eseten jól mulatnak most Nyíregyházán. Ez az eset érdemes arra, hogy hozzá néhány megjegyzést fűzzünk. Kiváló férfiak nagyarányú moz­galmat indítottak a párbajnak meg­szüntetésére vagy legalább is a lehe­tőségig való korlátozására. A párbaj- ellenes szövetségnek különösen Magyar- országon kell nagy tevékenységet kifejtenie. Mert itt igen nehezen lehet eredményeket elérni. Mindenesetre érdekes, hogy ’ míg Magyarországon a divatos áramlatok szerint a mai »gent­leman“ mintaképét Angliából kölcsön­zik: addig Angliában nem párbajoznak az emberek és mégis kiváló gentleman­jei vannak Angliának Nem akarunk mi a párbaj intéz­ménye ellen Írni. Utóvégre is lehetnek a mai társadalmi életnek még mindig olyan helyzetei, a hol a lovagias elin­tézésnek fegyveres módjai nem mellőz­hetők. De meg azonnal meg nem vál­toztatható ez a szokás sem. A jól meg­alapozott akció, amelyet illetékes tényezők indítottak, lassanként céljához közeledik. De egy egészséges, a kultúra magaslatai felé törekvő, modern tár­sadalomban mindent el kell követni arra, hogy a párbaj-esetek száma lehe­tőleg mérsékeltessék, illetőleg mindenütt, ahol a lovagias elintézés békés utón történhetik, ott az „Istenitélet“-szerü fegyveres elintézés kikerültessék. Nem akarjuk mi a nyíregyházai esetnél eljáró urak lovagias felfogását lekriti­zálni. bizonyára tiszteletre méltó inten­ciók vezették őket, de a magunk részé­ről a nyíregyházai esetet is olyannak látjuk, ahol a fegyveres elintézés a lovagiasság szabályainak megsértése nélkül is mellőzhető lett volna. Utó­végre is nem mindig tévesztenek célt a golyók s aztán meg van a baj, a keserűség és a bánat, amit pedig talán, — ha jól meg hányjuk-vetjük a dolgo­kat — könnyen el lehetett volna hárítani. A nyíregyházai esetnél téve­désből szenvedett egy ártatlan ember inzultust. De miután kétsígbevonhatat- lanul kiderült, hogy a sértés nem neki szólt, világos, hogy az illető lovagias becsületében célzatosan megsértve nem volt. Sajnálatos tévedés áldozata lett ugyan s joga van ahhoz, hogy meg- bántója a legmélyebb bocsánatot kér­jen tőle, esetleg kártérítést nyújtson neki a sértés milyensége szerint. Biztosan hisszük, hogy az inzultáló sajnálta legjobban tettét. Az ügyet ebből a szempontból kellett volna tekinteni. Ám, ha egyenesen a megsértett sze­mélynek szólt volna az inzultus, a párbaj kifogásolható nem lett volna. A magyar társadalom békés elő- haladásának, magasabb szellemi és’ erkölcsi fejlődésének érdeke, hogy a kiegyenlíthető lovagias ellentétek béké­sen intéztessenek el. Ne veszélyeztessék az emberek egymás testi épségét ott, ahol az a lovagiasság fogalmainak meg- felelőleg is elkerülhető. A megbízottak necsak rideg paragrafusok szerint, vagy elfogult vélemények kedvére járjanak el, hanem a békés felfogás jóakaratával igyekezzenek elsimítani vagy eny­híteni a lovagias ellentéteket s irtani az egymás elleni gyűlölködésnek csiráit. S ha mindent megtettek, amire képe­sek voltak, s nem lehet kitérni, csak akkor engedjenek utat a további fejle­ményeknek. Cs. Gy. A kereskedelem és ipar terjeszkedése. (Gó.) a magyar kereskedelem és ipar jövendőjének legfontosabb problémája Magyarország belső piacá­nak kiépítése, vagy ami azzal egyér­telmű, a magyar falu meghódítása. Magyarország háromnegyed része falu, nem fogyaszt semmit, s igy nem szol­gálhat egy hatalmas ipari termelés és kereskedelem alapjául. A falu meghó­dítása tehát az igen fontos feladat, mely a magyar kereskedelemre és ipar­ra hárul. A falu meghódítása elé azonban óriási akadályok gördülnek. A falusi nép elmaradottsága, konzervatizmusa, a mezőgazdasági cse­lédek és munkások olcsó munkabére az agrárizmus erejének alapja. Ezt a hatalmi alapot támadja meg az előre­törő és kulturterjesztö kereskedelem, ezt védelmezik kétségbeesetten az ag- ráriusok képviselői, a nagybirtokosok, s azért egész bátran állíthatjuk, hogy az agrárizmus és a merkantilizmus közötti küzdelem ütközőpontja a falu. Az agrár hatalom fellegvára a falu, s bár a falu meghódításától függ a magyar kereskedelem és vele együtt az ipar fejlődése, az agrárok minden hatalmuk­kal a falura fekiisznek s a kereskedelem útját elállják­A kereskedelem szempontjából a falu lakosságának tulajdonképpen csak három nagy csoportja bir különös fontossággal. A mezőgazdasági munká­sok, és cselédek, valamint a kisbirto­kosok. Az első két csoport, a mező. Mindenféle nri divat különlegességek. Ragályinál, Deák-tér 8. szám. mélyen leszállított árak mellett adom el. STARK divatáru háza Szatmár Deák-tér e. SZATMÁRI KÖZLÖNY; ' / / .. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom