Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-08-08 / 2. szám
TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI HETILAP. »EUJKLI^IK miDEX HÉTFŐST. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 íiIlér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden szó 3 fillér. — N'yilt-tér sora 20 íillér. Felelős szerkesztő cs laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca S. szám. Mindennemű közlemények és dijak e cimre küldendők. A lovagias esetek. Szatmár. 1910. augusztus 5. A tóvárosi lapokban olvastuk a következő esetet: Nyíregyházáról Írták, hogy egy ur haragosa helyeit, aki róla sértőleg nyilatkozott, tévedésből egy másik teljesen hasonló külsejű férfit vert arcul a Nyíregyháza felé robogó vonatban Később kiderült a tévedés. Az ok nélkül bántalmazott ur lovagias elégtételt kért inzultálójától s pisztolypárbajt vívott vele, amelyben egyikük sem sérült meg. A hirhez még azt a megjegyzést is hozzá fűzték a lapok, hogy az érdekes eseten jól mulatnak most Nyíregyházán. Ez az eset érdemes arra, hogy hozzá néhány megjegyzést fűzzünk. Kiváló férfiak nagyarányú mozgalmat indítottak a párbajnak megszüntetésére vagy legalább is a lehetőségig való korlátozására. A párbaj- ellenes szövetségnek különösen Magyar- országon kell nagy tevékenységet kifejtenie. Mert itt igen nehezen lehet eredményeket elérni. Mindenesetre érdekes, hogy ’ míg Magyarországon a divatos áramlatok szerint a mai »gentleman“ mintaképét Angliából kölcsönzik: addig Angliában nem párbajoznak az emberek és mégis kiváló gentlemanjei vannak Angliának Nem akarunk mi a párbaj intézménye ellen Írni. Utóvégre is lehetnek a mai társadalmi életnek még mindig olyan helyzetei, a hol a lovagias elintézésnek fegyveres módjai nem mellőzhetők. De meg azonnal meg nem változtatható ez a szokás sem. A jól megalapozott akció, amelyet illetékes tényezők indítottak, lassanként céljához közeledik. De egy egészséges, a kultúra magaslatai felé törekvő, modern társadalomban mindent el kell követni arra, hogy a párbaj-esetek száma lehetőleg mérsékeltessék, illetőleg mindenütt, ahol a lovagias elintézés békés utón történhetik, ott az „Istenitélet“-szerü fegyveres elintézés kikerültessék. Nem akarjuk mi a nyíregyházai esetnél eljáró urak lovagias felfogását lekritizálni. bizonyára tiszteletre méltó intenciók vezették őket, de a magunk részéről a nyíregyházai esetet is olyannak látjuk, ahol a fegyveres elintézés a lovagiasság szabályainak megsértése nélkül is mellőzhető lett volna. Utóvégre is nem mindig tévesztenek célt a golyók s aztán meg van a baj, a keserűség és a bánat, amit pedig talán, — ha jól meg hányjuk-vetjük a dolgokat — könnyen el lehetett volna hárítani. A nyíregyházai esetnél tévedésből szenvedett egy ártatlan ember inzultust. De miután kétsígbevonhatat- lanul kiderült, hogy a sértés nem neki szólt, világos, hogy az illető lovagias becsületében célzatosan megsértve nem volt. Sajnálatos tévedés áldozata lett ugyan s joga van ahhoz, hogy meg- bántója a legmélyebb bocsánatot kérjen tőle, esetleg kártérítést nyújtson neki a sértés milyensége szerint. Biztosan hisszük, hogy az inzultáló sajnálta legjobban tettét. Az ügyet ebből a szempontból kellett volna tekinteni. Ám, ha egyenesen a megsértett személynek szólt volna az inzultus, a párbaj kifogásolható nem lett volna. A magyar társadalom békés elő- haladásának, magasabb szellemi és’ erkölcsi fejlődésének érdeke, hogy a kiegyenlíthető lovagias ellentétek békésen intéztessenek el. Ne veszélyeztessék az emberek egymás testi épségét ott, ahol az a lovagiasság fogalmainak meg- felelőleg is elkerülhető. A megbízottak necsak rideg paragrafusok szerint, vagy elfogult vélemények kedvére járjanak el, hanem a békés felfogás jóakaratával igyekezzenek elsimítani vagy enyhíteni a lovagias ellentéteket s irtani az egymás elleni gyűlölködésnek csiráit. S ha mindent megtettek, amire képesek voltak, s nem lehet kitérni, csak akkor engedjenek utat a további fejleményeknek. Cs. Gy. A kereskedelem és ipar terjeszkedése. (Gó.) a magyar kereskedelem és ipar jövendőjének legfontosabb problémája Magyarország belső piacának kiépítése, vagy ami azzal egyértelmű, a magyar falu meghódítása. Magyarország háromnegyed része falu, nem fogyaszt semmit, s igy nem szolgálhat egy hatalmas ipari termelés és kereskedelem alapjául. A falu meghódítása tehát az igen fontos feladat, mely a magyar kereskedelemre és iparra hárul. A falu meghódítása elé azonban óriási akadályok gördülnek. A falusi nép elmaradottsága, konzervatizmusa, a mezőgazdasági cselédek és munkások olcsó munkabére az agrárizmus erejének alapja. Ezt a hatalmi alapot támadja meg az előretörő és kulturterjesztö kereskedelem, ezt védelmezik kétségbeesetten az ag- ráriusok képviselői, a nagybirtokosok, s azért egész bátran állíthatjuk, hogy az agrárizmus és a merkantilizmus közötti küzdelem ütközőpontja a falu. Az agrár hatalom fellegvára a falu, s bár a falu meghódításától függ a magyar kereskedelem és vele együtt az ipar fejlődése, az agrárok minden hatalmukkal a falura fekiisznek s a kereskedelem útját elálljákA kereskedelem szempontjából a falu lakosságának tulajdonképpen csak három nagy csoportja bir különös fontossággal. A mezőgazdasági munkások, és cselédek, valamint a kisbirtokosok. Az első két csoport, a mező. Mindenféle nri divat különlegességek. Ragályinál, Deák-tér 8. szám. mélyen leszállított árak mellett adom el. STARK divatáru háza Szatmár Deák-tér e. SZATMÁRI KÖZLÖNY; ' / / .. r
