Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-09-22 / 8. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1910. Szeptember 22. Csütörtök. 8-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ár : Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek l'öl. — Apróhirdetéseknél minden sző 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20-fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos:- CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. Nagy gyűlés az általános választói jog érdekében. Az általános választói jog érdekében tartottak nagygyűlést városunkban. Ezzel az eseménnyel mi politikai szempontból nem foglalkozhatunk. De ez nemcsak kizárólag politikai kérdés, hanem vonatkozásaival a társadalom- tudomány körébe is belevág. Magyar- országon különösen, ahol a társadalmi osztályok egymáshoz való viszonya annyi elütő s lényegesen különböző jelenséget mutat fel. Az egyes osztályokat magába foglaló nagy társadalom erkölcsi, szellemi és anyagi továbbfejlődésének alapföltétele az illető osztályok erkölcsi, szellemi és gazdasági helyzetének megfelelő ellensúlyozásában rejlik. Felesleges fejtegetni, hogy Magyarországon e tekintetben nagy ellentétek állanak fenn, amelyek megakadályozzák a társadalmi erők egészséges működését. Ez ellentétek kiegyenlítésén és megszüntetésén fáradozni első rendű kulturfeladat. Kötelességünk keresni és megtalálni a módokat és eszközöket, amelyek oda vezetnek és oda segítenek bennünket, hogy a társadalmi bajokon enyhítve, az erkölcsi, szellemi és anyagi fejlődés akadályait elhárítva, a nemzet Akaraterő és kitartás. 4 — Mathews nyomán. — Majdnem minden nagy tudós, művész, iró és mindazok, kik az emberiség művelődés-történetében fényes nevet szereztek maguknak, sok nehézség és előkészítő küzdelem után érték el céljukat. Egy jeles egyetemi tanárról jegyezték föl, hogy bár korának legkiválóbb tudósai közzé tartozott, 48 éves koráig kellett szorgalmasan dolgoznia, hogy az őt megillető helyre juthasson. 26 évig pályázott az egyetemi tanári állásra, mig 4 szavazattöbbséggel megválasztották. ■— Balsac, a világszerte ismert iró 20 éves korában padlás-szobában kezdte pályáját 25 franknyi havi jövedelemmel. Elgondolhatjuk, mennyit küzdött. De 10 évi kitartása, folytonos szorgalma árán fényes lakáshoz, bútorozott palotához jutott, az anyagi sikerhez nagy erkölcsi dicsőséget szervezve. kulturális elöhaladását mindjobban biztosíthassuk. A társadalom érdekében tehát örömmel kell fogadnunk és rokonszenvvel kell kisérnünk minden olyan mozgalmat, amely akár közvetlenül, akár közvetve, a kitűzött nagy cél szolgálatában áll. Az általános választói jog létesítése érdekében alakult országos ligának szatmári osztálya vasárnap délután 3 órakor tartotta meg nagy gyűlését a ..Károlyi ház“ kerthelyiségében, a polgárság nagy részvételével. A gyűlésre eljött báró Bánffy Dezső volt miniszterelnök is, több kiváló férfiú társaságában. Délután 3 órakor nyitotta meg a gyűlést dr. Tanódy Márton, a liga szatmári osztályának elnöke, aki üdvözölte a vendégeket és bemutatta okét az éljenző közönségnek. Utána dr. Ferenczy Gyula debreceni theol. tanár beszélt, aki Debrecen nevében üdvözölte a nagygyűlést és ajánlotta figyelmébe az általános választói jog eszméjét. Majd báró Bánffy'Dezső emelkedett szólásra: Mi nem jöttünk ide pártpolitikát csinálni, hanem a jövő útjait akarjuk megmutatni. Az utat, amelyen a fejlődő viszonyok és haladó kultúra elfogadásával képes lesz hazánk tovább haladni. Én beismerem, hogy e tekintetben sokakat, talán engem is, mulasztás terhel. Mikor 1848-ban a mai választási törvény alkottatott, az az akkori viszonyoknak megfelelt, egy átmenet volt és ugrán- dozásokkal nem lehet viszonyokat megválAki tudja kötelességét és azt fáradhatatlanul teljesiti, a legmostohább körülmények között sem ernyed el. Egy kiváló púpról és egyházi szónokról jegyezték föl, hogy Indiában valami picinyke városkában egy 19 tagból álló felekezet, papja volt, alig 500 koronának megfelelő évi fizetéssel. Nem volt egyházfia, tehát ő maga söpörte a templomot, tisztította a lámpákat. És sohasem panaszkodott. — Az indiai alkirály egyszer meghallgatván szónoklatát, elragadtatással nyilatkozott fényes tehetségéről a nyomban egy nagy jövedelmű londoni lelkészi állásra hívta meg. — Egy newyorki világlap szerkesztője eleinte inas volt egy könyv- kereskedésben. Üres óráiban könyveket olvasott és akkor komolyan elhatározta, hogy tanulni fog, ha kell éjjel is, oly sokat, hogy a tanult emberek sorába léphessen. Veleszületett tehetségét napról-napra tovább képezte, — fiatal emberré serdülve kereskedői körökben fordult meg, tudását és képességét csakhamar elismerték és -vezető állásba választották meg. Szakadatlanul toztatni. Azóta azonban elmulasztották azt fejleszteni, most azonban itt az ideje, amidőn erről gondolkozni kell, amidőn a választói jog kérdését rendezni kell. De ez nem lehetséges úgy, hogy az apró foltozás legyen, hanem úgy, hogy ez a tény a jog- egyenlőségnek, a haladó kor kívánalmainak megfelelően történjék és ez nem lehet máskép, minthogy a választói jog általános, egyenlő, titkos és hogy tovább menjek a részleteiben, községenként! legyen. Nem a munkás, hanem a magyar állam érdeke követeli ezt. Nem engedhető meg az ugyanis, hogy a választói jog jövő alakulása tisztán a munkások érdekeinek a képviselete legyen. Bár nem az én hivatásom, de el kell hogy mondjam, hogy az utolsó idők tapasztalatai azt mutalják, hogy a választók száma ebben az arányban, mint most van, nem maradhat, a nemzet azon tagjai, akik pénz és véráldozatokkal szolgálják a hazát és jogokat nem bírnak, kell, hogy azok is megszerezhessék ezt a jogukat és a választói jognak titkosnak kell lenni. Nem lehet azt a frázist használni, hogy a magyar nemzet lovagiassága a titkosságot nem tűri. Magyarországon, sajnos, ahol a vagyoni viszonyok olyan korlátoltak, a független emberek száma is nagyon korlátolt. Itt kevesen vannak, mondhatnám vagyunk, akik korlátlanul nyilváníthatjuk akaratunkat és épp a középosztály az, amely legerősebben meg van kötve. Nem a munkásosztály, a középosztály az, amiért meg kell vivnunk a harcot, azért az osztályért, mely értelmisége által hivatott arra, hogy gerince, vezére legyen a nemzetnek. A polgári fejlődés útjaira szükséges átvinni az eddig agrár-feudális magyar államot. Ez nem kizárása a munkásképezte magát, nemsokára a kereskedők közlönyét szerkesztette. Majd munkatársa lett a nagy newyorki lapnak, amelynek par év múlva ritka szorgalma, akaratereje és kitartása árán szerkesztőiévé lett. Az ingadozás a foglalkozások választásában és üzésében megbosszulja magát. Ragaszkodjunk mindenekfölött ahhoz a foglalkozáshoz, amelyhez hajlamaink, képességeink legjobban vonzanak. A kapkodás feldarabolja erőnket, az egyik sikertelenség a másik irányban befolyásol és célt egyetlenegy dologban sem érhetünk el. Ha szétnézünk kortársaink körében, látjuk, hogy a legjobb sikerüket legtöbbnyire csak egyetlen munkakörben élvezhették. Ebből nem következik, hogy a rendes hivatás keretein kívül egyébbel nem foglalkozhatunk eredményesen. Igenis képezhetjük magunkat más téren is, de kell előttünk egy fő irány elvnek lebegni, amelynek a többit alárendeljük. Folytatjuk. Denton (Angolország), az angol kalap-ipar remeke kapható 1 évi jótállás mellett egyedül Kazinezy-n. 4-ik szám. KASSAY KÁROLY SZŰCS, a városház alatt.
