Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-08-22 / 4. szám
2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 4-ik szám express“ cimii cikkében de Gerando Felix megpendítette az eszmét, mi pedig az északmagyarországi a Tátra- yidéki összeköttetés létesítésénél első szükségnek tartjuk és tekintjük, hogy Kolozsvár első sorban Szatmárral köttessék össze, mert Kassáig és túl a Tátráig a Magyar Északon és Északkeleten a vasúttal az az összeköttetés és az a vonal lesz összekapcsolva, melyen a honfoglaláskor és a régi kuruc és 48-a8 világban ment a magyar hadviselő világ a haza mentésére s egymás segítésére. Ha ezt az elfelejtett vonalat Szat- már-Kolozsvár összekötésével létesítik, megerősödik a magyar anyatest és karja, a szép Erdély. A Kolozsvár—szatmári rendes vasúti egyenes összeköttetés kérdésének megoldására felhívjuk a figyelmét úgy a mi törvényhatóságunk tagjainak, mint a kolozsvári, debreceni kereskedelmi kamarák s a közlekedési szaklapoknak. Akaraterő és kitartás. 2. — Mathews nyomán. — Julius Caesarról följegyezték a történészek, hogy nem annyira katonai képességeivel, mint tevékenységével és elsőben is óriási akaraterejével vivta ki győzelmeit, Hasonlót Írnak az egykoruak Hannibálról, a punok hadvezéréről, a rómaiak engesztelhetetlen ellenségéről is. Evekig dolgozott azon, hogy Rómával harcba bocsátkozhassák. Átkelt seregével az óriási alpesi hegyeken is, küzdött és szenvedett mindaddig, mig Róma falai alatt nem állt. Mert ezt igy akarta. Akaratának makacsságát csak a rómaiak múlták felül. Amikor Hannibal minden római sereget megvert s Rómát egészen megközelitette és már már biztos volt, hogy a várost beveszi, a rómaiak abban a pillanatban is azt a földet épen, amelyen Hannibál győzelmes seregei a város körül állottak, a nagy piacon tartott árverésen csak olyan magas áron adták és vették egymástól, mintha semmitől sem tartanának .. . büszke arra, hogy a fia ügyvéd, tekintélyes ügyvéd lesz Budapesten, az meg fogja a fiát kérdezni: Hogy megy az ügyvédi irodád, fiam ? Es a fia vagy azt mondja, hogy rosszul, vagy pedig hazudik neki egy nagyot. Mire való ez a makacskodás? Én nem akarom, hogy a doktur ur elvegyen egy leányt, a ki nem tetszik; én egyáltalán nem akarok semmit. Én csak azt mondom: itt van egy gazdag kereskedő, a kinek annyi pőre van, hogy három ügyvéd vöt is vehetne magának ; ennek a kereskedőnek azonban csak egy lánya van s azt egy becsületes fiatal ügyvéd elveheti. Nem mondom, hogy nyilatkozzék mindjárt. Ráér. Egy hét múlva megint eljövök. Ha a doktor ur látja, hogy az irodája úgy is megy, akkor ráér házasodni. Az öreg Deutsch nem akar senkinek se rosszat. A viszontlátásra! * Az öreg Deutsch egy hét múlva megint eljött. A fiatal ügyvéd leültette maga mellé. Az öreg egy pár percig mindenről beszólt, csak a házasságról nem. A fiskális egyideig lapozgatott, aztán zavartan kérdezte : — Mondja, Deutsch ur, mi van azzal a leánnyal, a kiről a múltkor beszélt? A franciák nagy császárjának, Napóleonnak egyik fő jellemvonása volt, hogy semmit sem tartott lehetetlennek. „A lehetetlen olyan szó, — mondotta, — amely csak az eszelősök szótárában található.“ — Mikor azt mondták, hogy seregének útjában állanak az Alpesek, kezével legyintett s hadseregével átkelt az Alpokon, miként Hannibál, bár a legnagyobb viszontagságokkal küzdött meg úgy ő. mint serege. Az életben a legtöbbször az okozza a balsikert, hogy az akarat erőtlen. Viszont maga az a hir, hogy valaki erős akarattal, szivósággal, fáradhatatlansággal rendelkezik: tiszteletet parancsol, megfélemlíti az ellenfeleket. Egy hírneves angol politikus tizen hatszor pályázott egy állásra. Tizenötször elbukott ugyan, de tizenhatodszor egy szótöbbséggel megválasztották. Ellenfelei belátták, hogy hiába küzdenek ellene, ellenállásuk megtört kitartásán és állhatatosságán. A komoly, férfias lélek nem retten vissza a nehézségektől, hanem úgy tekinti azokat, mint a kitflnésre való alkalmakat. Igaz, hogy sok ember úgy érzi magát mintha a szerencsével örök harcban állana. De ezzel szemben számtalan példáját látjuk annak, hogy aki valamely foglalkozásnál huzamosabb ideig kitartott, abbau többó-ke- vésbbé sikert ért el. — Brougham, a nagy angol politikus tudományban, politikában, irodalomban mindenütt fényes sikereket aratott, azért, mert kitartása és akaratereje példaszerű volt, úgy, hogy az a jellemző mondás kelt róla: „Hogy ha az életet mint csizmatisztitó kezdte volna, nem nyugodott volna addig, mig a legjobb csizmatisztitó nem lett volna Angliában.“ Robespierre is mint gyönge szónok, kudarcot vallott első beszédeivel, de szakadatlan kitartással képezte magát s végre is sikerült szónoklataival az egész francia forradalmi politikára döntő befolyást gyakorolnia. A marengoi csatában, a nap első felében a franciák voltak hátrányban, úgy, hogy a kimerült csapatok már várták a visszavonulási parancsot, mikor a szívósságáról és nagy erélyéről ismert Dessaix tábornok, kivel Napoleon tanácskozott, óráját nézve ezt mondá: „Felség, ez az ütközet tökéletesen elveszett; azonban még csak két óra van és még lesz időnk egy — másikat nyerni 1“ Ekkor a tüzérséget újra támadásra vezényelte és győzött. Ilyen emberek előtt még a hegyek is vakond-turásokká törpülnek. A mai korban a sikert csak kemény és folytonos munkássággal érhetjük el. Nagy lelkesedés kell a nagy dolgok eléréséhez, legyünk bármilyen pályán. A sikerben dús embereket az élet viharai, kisértései, próbái edzették meg. A kényelmes, gondtalan, elpuhult élet nem ismeri az akaraterőt és kitartást. ■ Egy régi példabeszéd mondja: „Légy elkészülve nemcsak a harcra, hanem annak következményeire is. Szerencsére, az élet bajai gyakran olyanok, mint a párduc; nézz bátran szeme közé és el fog tőled sompolyogni. Az élet bajai olyanok, mint a csatatéren való kockáztatások ; mindig kevesebb veszély éri azt, aki szilárdul áll, mint aki enged, — a gyávák mindig dicsőségtelenül lekaszaboltatnak a viadalokban.“ Tatorján István építész építési irodája Szatmár, Rákóczy-n. Fogarasy-ház. Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség- vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. Gőzmosó-gépek, mángorlók, háziéi konyha-felszerelési cikkek legelőnyösebb- ben beszerezhetők Szőlős Béla, vaskeres- kedósében Szatmár, Deák-tér 2., a városháza szomszédságában. 3—3 HÍREK. — A király nyolcvanadik születésnapja, Őfelsége nyolcvanadik születésnapjának megünneplése alkalmából, a születésnapot megelőző aug. 17-ón fellobogózták városunkban a házakat, este pedig általános kivilágítás volt. Különösen szép volt a művésziesen diszitett tűzoltó őrtorony, a Pannónia- szálló és az ösztreicher Tóbiás Deák-téri uj kétemeletes házának szines kivilágítása. Este nagy néptömeg hullámzott az utcákon. Eete 8 órakor megszólaltak a város összes harangjai s egy negyedórán át zúgtak. A születésnapon, aug. 18-án reggel az összes templomokban istentiszteleteket tartottak, a katonai gyakorlótéren pedig tábori mise volt, amelyen a helyőrségek tisztikara és legénysége vett részt. Délelőtt fél 12 órakor a városi törvényhatósági bizottság diszközgyü- lést tartott, Csaba Adorján'főispán elnöklésével. A díszközgyűlésen a bizottsági tagokon kivül egyházi, katonai és polgári küldöttségek is megjelentek. A diszmagyarba öltözött főispán megnyitó beszédében hódolattal emlékezett meg a nyolcvanéves király fölkent s személyéről hosszas uralkodásáról. Majd dr. Vajay Károly polgármester, aki szintén diszmagyarba volt öltözve, előterjesztette a mar ismert indítványokat: 1. intéztessék hódoló felirat őfelségéhez; 2. a születésnap emlékére 25 ezer koronás alapítványt tegyen a város, hogy unnak kamatai ipari pályára lépő ifjak segélyére és ösztön- dijjára íordittassanak: 3. az ötödik, uj óvoda Őfelsége nevével jelöltessék meg. Úgy a felirat, mint az alapitó, levél szövegét dr Pap Zoltán tanácsjegyző olvasta föl. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta mindhárom indítványt. A polgármester indítványára még azt is elhatározta a közgyűlés, hogy u király születésnapja alkalmából a város szegényei rendkívüli segélyben részesit- tessenek. Csaba Adorján főispán ezután a király éltetésével zárta be a díszközgyűlést. — Szent István király napját az idén is hagyományos fénynyel ülte meg u r. kath. egyház. A székesegyházban nagy istentiszteletet tartottak. Az ünnepségre a vidékről is sokan jöttek be Szatmárra. — Királyi tanácsossá^. A király Szentpály István halmii földbirtokost, Ugo- csavármegye nyug. alispánját királyi tanácsossá nevezte ki. A kinevezés aug. 18-án, a király születésnapján jelent meg a hivatalos lapbau. —• Személyi hir. Kelemen Samu, városunk országgyűlési képviselője f, hó 19-én mintegy két hétig tartó külföldi útra ment s Brüsszelbe is ellátfogat, ahol a világkiállítást olyan megrendítő tüzkatasztrófa érte. Bendiner Nándor zongoraművész, a szatmári dal- és zeneegyesület zeneiskolájának újonnan megválasztott tanára, aki a nyarat nejével a Balatonnál, nevezetesen Siófokon és Keszthelyen töltötte, nyaralásából tegnap tért haza. Távolléte alatt néhány sikerült hangversenyt is rendezett. — Királyi kitüntetések. Őfelsége a király özv. Serly Gusztávné nagykárolyi és Németh Jenőnó ököritói urhölgyeket, a jótékonyság és a humanizmus terén szerzett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. — A Szatmármegyei oltár egyesület Br. Yécsey Eszter Öméltósága kezdeményezésére f. évi augusztus hó 28, 29, 30, 31-ik napjain az első év lefolyása alatt szegény templomok felruházására készült munkáiból, az irgalmasnővérek zárdájában c célra szívélyesen átengedett helyiségben kiállítást rendez. A kiállításra az egyesület összes tagjainak és a nagy közönségnek érdeklődését felhívjuk. Belépti dij nincs, de adományokat e célra kitett perselybe az egyesület szivesen fogad. Az elnökség. Mindenféle nri divat különlegességek. Fehérnemüek. — Angol kalapok Mellények. Chantekler nyakkendők ; Ragályinál, Deák-tér 8. szám. Krámer Jenő but or áruháza Szatmár, színház mellett.
