Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-20 / 8. szám
I-— csak az egyes felekezetek dolga. Ameny- nyiben a szülők súlyt helyeznek gyermekeiknek vallástanitására, azt végeztessék el a maguk felekezetónek papjaival, még pedig az iskolán kívül. Mindehhez kellett a régi két miniszteri tárcát szétválasztani, mert csakis igy tudja a közoktatásügyi miniszter a maga erre irányuló akaratát mindentől függetlenül érvé- nyesiteni. „ A döntő szó még nem hangzott el s küzdolem, nagy küzdelem várható, amely a kereszténységben gyökerező magyar államot nem engedheti a vallás kérdésével szemben kö- zönbössó tenni. A valláserkölcs a sokat hányatott haza fönnállásának egyik legerősebb támasztéka s azért nem lehet a katholikus egyházat s vele együtt minden országos szervezettel biró felekezetet közjogi jellegének megszüntetésével raagánegyosülóssó sü- lyeszteni, mint az állampolgároknak bármely más, akár a legközönségesebb célra létrehozott testületi szervezkedését. Hogy a vallás- és közoktatásügy szétválasztásával kapcsolatban egy párt a fent- emlitett tervek megvalósítását szeretné, azt a gondolatot ébreszti fel bennünk, hogy az állam nem akarja ezentúl a valláserkölcsöt olyan alapnak elismerni, amire neki különösebb szüksége van, a kilencszázévet meghaladó kapcsolatot olyan fontosnak tartani, hogy teljes megszüntetését minden erejével meg kell akadályoznia. A szétváltsztásnak b különösen a tanügy szooiáldamokratizálódásának ily messzemenő következményei lévén, felekezeti különbség nélkül történendő tiltakozással valamennyiünknek résen kell lenni, hogy a nemzet jelene, múltja és jövője ellen intézendő támadás katasztrófára ne vezessen. Szatmár-Németi, 1919. február 20. Á közigazgatás heti krónikája, A polgári pártnak impozáns gyűlése volt vasárnap. Kétezer lehetett a megjelent polgárok száma, a Bzociálista-párt lapja szerint azonban csak négyszázan voltak. A Károlyi-párt szózata alapján történő csatlakozás volt a nagygyűlés tárgya. A szózat gyönyörű és fordulatos, méltó Hock .János tollához, különösen a vallási kérdésben tett furfangos megnyilatkozás. „A gyermekek valláserkölcsi nevelését a szülők jogának iekinti.“ Evvel a kijelentéssel el van intézve a kérdés úgy, hogy a párt semmilyen obli- góban nines a vallásoktatás szempontjából. Jól esett hallani a gyülósen jelen volt polgárság zajos és helyeslő megnyilatkozását, a mikor egyik hozzászóló világosan kör- vonalozta, hogy a szatmári polgárság csak azon feltétellel csatlakozik, ha a vallásoktatást az elemi és középiskolákban biztosítja a párt- programm. A kiáltvány furfangos szövegezésétől várható fejleményekkel szemben leszögezzük polgárságunk egyöntetű, szabatos megnyilatkozását. A köztársaság ideiglenes elnöke két miniszterünkkel városunkba érkezik vasárnap Az egész város osztatlan szeretettel fogadja őket. Győződjenek meg, hogy itt nincsenek ellenforradalmárok, csak hazájukat becsületesen szerető magyar polgárok. De ne legyen ez a látogatás a régi recept szerint való eszem-iszom királyfogadtatás banksttel, szónoklatokkal, parádéval, hanem legyen gyakorlati eredménye. A lá- ogatók intézik a város sorsát, ez a város a .SZATMÁRI HÍRLAP* múltban mostoha gyermeke volt a mindenkori kormányoknak, a királyok pedig messze elkerülték. Itt az idő megismertetni a várossal történt sok méltatlanságot, orvoslást kérni azoktól, kiknek most módjukban lesz közelről megismerni bennünket. Régen az államfők látogatása után csak egy-két gomblyukfájdalmas ur dörzsölte ösz- sze megelégedett várakozással kezeit, ma azt várjuk, hogy a látogatás nyomán intézmények keletkezzenek a sokat szenvedett lakosság javára s mindnyájan boldogan emlékezzünk rá, hogy itt volt az államfő és a miniszterek. * A közélmezési hivatal vezetője személyes kijárással biztosította lisztellátásunkat az aratásig. Ezért minden elismerés megilleti. Azok, akik minden alkalmat felhasználnak ezen hivatal becsmérlésére, azért teszik ezt, mert túlzott igényeiket nem lehetett kielégíteni, nem gondolván arra, hogy a fontos az, hogy senki se éhezzék. A függetlenségi párt nagygyűlése. A múlt vasárnap délelőttjén a függetlenségi, polgári, köztársasági párt nagygyűlést tartott az Iparos-Otthonban. A hatalmas mozi-termet az összegyűlt városi polgárság zsúfolásig megtöltötte, pedig itt nem olvastak névsort — mint az azelőtti vasárnapon a szociáldemokrata-párt gyűlése előtt láttuk. Ott volt mindenki, aki nem húzódik az uj idők szelétől s akinek a programmjában nem az ágáló és romboló ökölterror, hanem a becsületes épitő munka a vezérelv. A gyűlés mindjárt kellemes meglepetéssel kezdődött : a zenekar a Rákóczi-indu- lót és magyar egyveleget adott elő. Mikor pedig a Szózat-ra zenditelt, a közönség felállt és vele énekelte a mostan különöskép szívbe markoló magyar imát. Ezután Bélteky Lajos megnyitotta a nagygyűlést. Együttműködésre hívta föl a szociáldemokrata- és a radikális-pártot, hogy a Károlyi-pátttal biztosíthassák a forradalom vívmányait. Egyúttal bejelentette, hogy Károlyi elnök, Nagy Vince és Bőhm Vilmos miniszterek a hót folyamán meg fogják látogatni Szatmárt. Kossaczky kormánybiztos szükségesnek tartja azt a tisztulási folyamatot, mely a politikai pártok között most végbemegy, igy legalább nyilvánvaló lesz, kitől mit várhatunk. Bejelenti, hogy a közeli napokban ideérkező Bőhm hadügyminiszter főkép az itteni katonaság szelleméről akar információt szerezni. Reméli, hogy a Károlyi-, radikális és kisgazdapárt fúziója megvalósul. Egy közbe szóló kisgazda azonban a külön szervezkedés mellett szólalt föl. Oöbl Alajos dr. szerint a jog és kötelesség sohasem volt egyensúlyban. A radi- kálizmus, szocializmus és kommunizmus csak külső csillogó mázzal vonta be a társadalmi szakadékokat. 1918. október végén azonban rászállt a Turul az olasz hegyekre, lekaparta ezt a fénylő mázt s amit alatta talált: a királyságot és a feudálizmust ledöntötte a mélybe. De ledöntötte az ezeréves Magyar- ország alkotmányát is. Elfogadja uj alapul a Károlyi-párt programmját, de kívánja azt is, hogy Magyarország Magyarország maradjon, hogy a magyarok Istenét tovább is imádhassuk és gyermekeink úgy az elemi, mint a középiskolában ezután is nemesedhessenek és részesülhessenek a vallásoktatás vigaszában. Legyen vallásbéke! A közönség zugó tapssal adta jelét a szónokkal való együttérzésének. A beszédet lapunk vezetőhelyén közöljük. Unger István a tőke és a munka egyensúlyát s a tőkének, a nemzeti célok szolgálatába való beállítását sürgeti. Páskug Imre fel akarja vétetni a programomba az önálló vámterület megalkotását is. Kerekes 1. szíjgyártó lelkes és talpraesett szavakkal az öDálló iparosokat szólítja föl a szervezkedésre szociális nemzeti lobogó alatt ! Végül Thurner Albert és Veréczy Ernő várospolitikai javaslatokat tettek. A szépen sikerült nagygyűlés a Himnusz elóneklésével ért véget. Az Egyhm. írod. Kör és Kath. Karitász második felolvasó estéje. Vasárnap, e hó 16.-án tartotta az Egyházmegyei Irodalmi Kör és a Kath. Karitász második felolvasó estéjét. Ez is, miként az első, általános érdeklődésről tanúskodott. A közönség a t. a. kath. főgimn. dísztermét teljesen megtöltötte. Nem csoda, mert ez est, mint az előző, a tudományosság és a művészet jegyében folyt le. A papnövendékek énekkara Schumann „Honfidal“-át adta elő hagyományos precizitással. Majd Schőber Emil dr. főgimn. tanár tartott tudományos s egyben igen érdekes előadást a turistaságról. Úttörő értekezésében fejtegette a turistaság, vagy mint 6 nevezi, a talpasság történetét s a közjóra irányuló hatását. Kiemelte egyben, hogy a talpasság mennyire fejleszti a szépérzéket, előreviszi a tudományt, növeli az idegenfor- galmtt, a kereskedelmet, megismertet a hazai föld szépségeivel s igy a hazaszeretet szent érzelmét a legteljesebb mértékben fokozza. Utána Teibert József adott elő turistaáriákat zongorajáték mellett művészi tökélyre vitt fütty kíséretében. Kedves, bájos száma volt a műsornak a Kovács Rózsika által határozott tökéletességgel előadott „A téma“ c. monológ. Bodnár Oáspár tanár, aranytollu Írónk aktuális müve ez, melyben a haza szent szeretető lángol párosultan az igazán mély vallásos érzelemmel. A felolvasásra készülő, témát kereső leány azt mondja: „Adjátok vissza a haza lelkét (az életet adó kettős érzelmet) a nemzet erős, ellenálló, az igazságtól, az ezeréves múlttól és a hittől megedzett összetartó lelkét és a nemzet a szenvedések tüzéből újra mint magyar nemzet megujhodva emelkedik ki előttünk.“ Az izzó szavak oly mély hatást keltettek, hogy a közönség a monológ végén lelkesedésének kifejezéséül a Himnuszt elénekelte. A művészi hatást egészítette ki ezután Léhotzky Margit virtuozitással párosult remek hegedüjátéka. Hatásban ez is tökéletes volt elannyira, hogy a közönség a képzett művésznőt többször megismételtette. A fokozódó siker biztosítékot nyújt a következő folol vasások hoz. T. A Mária-Kongregáció szinieltí* adása. Az Ifjúsági Mária-kongregáoió február 23-án, vasárnap délután félöl órakor a tanulmányalapi kath. főgimn. dísztermében ólónk és változatos műsorral egybekötött, jó- tókonycélu szinielöadást ’rendez. Belépéskor a névreszóló meghívó felmutatása kötelező.
