Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-20 / 8. szám
XXVIII. évfolyam. Sxatmér—Németi, 1919. febuár 20. 8. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egt» ina 14 K - t I Negyedé™ — I K SO f. Félévre — 7 „ — „ | Egy** szám ára 30 fillér. Laptulajdenea 4 SZATH&R - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. Á szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes kiilda- mények, pénzek, hirdetések stb. Pézmény.sajtó (Iskola-utca 5. az.) aimre küldendők. Pályázati klrd.téuk .gyuwl kBsléso 1* kOi.it ---------------- Ny litter sora 40 filler. ---------------Me gjelenik minden estitörtttkSn. Magyarság és vallás. Irta: Dr. Gobi Alajos. A földkéreg felületén élő mindenegyes embernek joga van ahhoz, hogy létérdekeit védje. Magánszemélyét illető jogaival mint számottevő egység szerepel a családban, a nemzetben, a fajban. Á magánszemélyek között kialakult élotviszonykaposok bizonyos jogviszonyokat, jogszabályokat, törvényeket szültek, melyek kőtelesságszerü- leg előírják, parancsolják, ra.kóp viselkedjék a magánszemély az apja, az anyja, a testvérei, rokonai, felebarátja, a nép, a nemzet közösségével szemben. A jogok tudatának és a kötelességek ismeretének egyensúlya biztosítja a társadalmi lét egyensúlyát, illetve biztosítaná, ha jogtudat és kötelességórzet egyensulyos tényezők volnának. Évezredes tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jogok és kötelezettségek nem egymást egyensúlyozó, hanem egymást csak kiegészítő tényezők. A jog: az uralomvágy embertársaink akarata fölött, mindig csak terjeszkedni, csak nőni óhajt, a kötelezettségek rovására. Viszont a törekvés, hogy magánkötelességeinket a mások vállaira rakhassuk, szintén csak nő, csak erősödik a mások jogainak rovására. Ezen érdekellentétek a társadalmi életben egyensúly-zavarokat teremtenek, nivó- különbségeket eredményeznek. A jogtudat hegyekké tornyosul, a kötelessógérzet mélyre, a völgyek fenekére sülyed. A jogok magas begyeinek szakadékos oldalaiba építették a hatalom birtokosai, a cézárok, a királyok, a fejedelmek, a kiváltságos arisztokraták és a feudális tőke váraikat, hogy onnan felülről, a magasból rárakbasssák a kötelességeket a völgyek mélyében szerényen meghúzódó népre. A világtörténelem összes háborúinak okai a jog tudatának és a kötelességek érzetének kiegyenlítődési törekvéseiben találják rugóikat. A szabadság, az egyenlőség, a testvériség, a szociálizmus, a radikálizmus és kommunizmus internácionális vívmányai évszázadok óta, miként a hó, fénylő sima mázzal, alkotmányos kéreggel vonták be a hegyoldalak sza- kadékait s a völgyek mélységeit, de a hatalom gerinceit elbordani, a kötelességek völgyeit feltölteni még az európai hatalmaknak az ántánt csoporttal vívott óriási küzdelme sem volt képes. 1918. október végén az ezen óriási mérkőzésben a végromlás szélére jutott Magyarország Géniusza, a turulmadár rászállott az olasz havas gerincére. Éles csőrével kikezdte, erős karmával megbolygatta a havas gerinoének fagyos burkát. A fagyos burokból egy parányi bógomoly rágurult a lejtőre és lecsúszott. Cuszás közben rátapadtak szóéi á- li8ta, radikális és kommunista hópehely-test- vórei. A parányi hótömeg térfogata nőtt, súlya szaporodott, helyzeti energiája meghatványozódott. Megindult a hógörgeteg, a lavina, mely letörte, összezúzta a szabadság, az egyenlőség, a testvériség tórfoglalását akadályozó hatalmasságok, a cézárok, a királyok, a hadvezérek, a főrendek és a feudális tőke sziklaszilárd alapra épített várait, hogy roncsaikkal betöltse a mélységek szakadókait. Igen, a turulmadár leborotválta a hatalom hegyszakadékairó! a túltengett jogokat és kiváltságokat, de egyúttal eltemette az olasz havas északkeleti oldalán, lent a völgyben elterülő ezeréves Magyarországnak idő- szakonkint Összesz9rkesztett régi alkotmányát is. Most ott állunk, jh°gy a régi helyett uj alkotmányra van szüksége a mi édes hazánknak, a háború fo.gatában megtépett, megtaposott drága Magyarországnak. A négy ós féléves háború nyomorúságai által felzaklatott, meggyötrött magyar nép szociálista, radikális ás kommunista érzelmű vezetőfórfiai 1918. nov. óta az ujjon- nau szükséges magyar nemzeti alkotmány megszerkeztése céljáért az óhajok, a kívánságok ós követelések oly óriási tömegével állanak elő, hogy a higgadtan gondolkozó magyar állampolgárnak, polgári rendnek attól kell tartania, attól kell félnie, hogyha e javaslatok mind törvénybe cikkelyeződnek, akkor a csehek, a románok, a szerbek, a németek körmei közül kikerülendő szabad és független de gyenge, beteg, lázas Magyar- ország e boldogság súlya alatt össze fog roppanni. A szatmárnémeti függetlenségi Károlyipárt választmányi tagjai által összeállított s a nagygyűlésen előterjesztett programmjavas- latok túlzásoktól mentes egyéni higgadtsággal s állampolgári körültekintéssel vannak összeszedve. E szükséges, életrevaló javaslatok és. követelések helyesek és fontosak. Legfontosabb követelésünknek tartjuk amaz óhajunkat, hogy Magyarország továbbra is Magyarországnak maradjon területi épsége fenntartassék. Legfontosabb óhajunknak pedig tartjuk ama követelésünket, engedtessék meg a magyar népnek, hogy a magyarok Istenét tovább is imádhassa, hogy a magyar nép valláserkölcsi érzésének és lelkiismereti szabadságának folytatólagos és fokozatos neveltetése oőljából a vallás tanítása az elemi, közép- és szakiskolákban kötelezővé tétessék s minden vallásfelekezet számára belső ügyeinek vezetésére teljesjogu autonómia biztosittassék. Hogy miért sorozzuk e két programm javaslatot a legfontosabb javaslatok sorába, azt Szatmárnémeti városnak higgadtan gondolkozó polgárai előtt indokolni nem szükséges. E szükségletek fontosságát minden magyar ember érzi, minden vallására büszke ember tudja. Á népek önrendelkezési joga, Irta: Dr. Czumbel Lajos. II. Az államegyedek megállapodott kijege- cedése után az önrendelkezés elve igy szói : Joga van minden népnek a fennálló állami keretek megtörésével külön államba tömörülni. Es az elv sokkal veszedelmesebb, mint az első. Általános bölcseleti sarkigazság, hogy ugyanaz szokott lenni a fennmaradás oka, ami oka a keletkezésnek. Az állam alakulások legfőbb irányitó elve, mint láttuk, nem a nemzetiségi hovátartozás, hanem a külső és belső békesség és a jólét biztosítása. Következésképpen ez dönti el azt is, hogy valamely állam jelen alakjában megmaradjon, avagy felbomoljék. Már pedig a nemzetiségi egység nem mindig mozdítja elő a békességet ós a jólétet, hanem gyakran ellene fordul. 1. Ha a nemzetiségek külön állaraala- kitásának kedvéért jogos volna a fennálló államalakulatokot megbontani, akkor elözön- léssel jogosan el lehetne hóditani egy országrészt. Példa lehet Erdély. Erdélyben valamikor nem voltak oláhok, amikor már az a magyar államhoz tartozott. Századokon keresztül, részint lassú ozmózisszerii beszivárgással, részint telepítésekkel az oláhok nagy tömegei lepték el Erdélyt. Ilyenkor két eshetőség lehetséges: Hogy megtiltják az államok szomszéd népek bevándorlását, ami a közjó ellen van, hiszen lakatlan és természeti kincsekben gazdag területeket lehet igy hasznosítani, amelyek különben népesség hiányában parlagon bevernének. Vagy pedig, amilyen mértékben megtűrik az idegenek beözönlését, olyan mértékben mondanak la azon országrészekről, amelyeket a bevándorlók elleptek. Ez következnék az önrendelkezési elvből. Ámde mindakét föltevés lehetetlen. Lehetetlen az államoknak általában a bevándorlást megtiltani, mert arra sokszor szükség van, mint volt pl. Magyarországon a tatár, vagy törökdulás után; lehetetlen ezen engedélyt azért megadni, hogy azután bekövetkezzék a közmondás : Fogadd be a tótot, kiver a házból. Hiszen az állam nem tehet valamit a saját felbomlására: minden lény őrzi létét és cselekvése fennmaradására irányul. Tehát annak az idegen bevándorlónak, aki más országban boldogulást keres és talál, ott békességgel meg is kell maradni. 2. Lehetetlen sokszor az országhatára-
