Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-01-23 / 4. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI L.A.P ELŐFIZETÉSI ARAK: Égési irr» H K — t. Negyedévre — 8 K 60 f. Félévre — 7 » — „ Egyes szám ára 20 fillér. Szabadság1, Wilson híressé lett programmjában, a tizennégy pontban ez is benne foglaltatik. Szabadságot, önrendelkezési jogot hirdet és követel minden nemzet számára s ebben látja a jövendő korok békéjének igazi biztosítékát. Az már más kérdés, hogyan fog ez az elv a gyakorlatban érvényesülni, csakugyan szabadság, önrendelkezési jog lesz az, ami reánk, megpróbáltatások elé néző magyarokra vár a béketárgyalásokon s tépett madárként nem fog-e a hatalmasok és hatal- maskodők körmei között megvérezve semmivé változni? A mai helyzet teljesen vigasztalan s ha a versaillesi tanácskozások jelenlegi stádiumára gondolunk egy részről, más részről a még mindig folyamatban lévő megszállás további céljait vizsgáljuk, nemzetünk szabadságát, önrendelkezési jogát illetően nem sok jót remélhetünk. Nőm sok jóval biztat a szabadság szárnybontogatása idehaza, áldatlan belső politikai élelmikben sem. A gyülekezési, egyesülési és véleményszabadságra utalunk, amelynek régi béklyóiból való kiszabadítása a népkormány legelső gondjai közé tartozott; a szociáldemokratákra és a radikálisokra, akik oly sűrűn élnek, sőt visszaélnek vele. Miként a győzők és megszálló csapataik minden szabadságot és Önrendelkezést úgy értelmeznek, ahogy az céljaiknak és hatalmi vágyuknak leginkább megfelel, úgy ez a két párt is a gyülekezési, egyesülési jogot és véleménynyilvánítást kizárólag magának foglalja le és abban senkit sem enged részesedni. A „rendőrpaták,“ a cenzúra, az ügyészség és sok egyéb általuk annyiszor támadott intézmény korszaka lejárt s mindez a — szabadság nevében. De kérdjük, van-e most igazán szabadság ? Városok és falvak bosszú sorozata a tanú rá, hogy a szociáldemokrata helyi hatalmasságok minden ökölnél, patánál rosszabb valamivel kezelik a szabadságot. A nem nekik hirdetett gyűléseken ott teremnek, közbeszólásaikkal zavarják a szónokot s a hallgatóságot ezer okkal-móddal terrorizálják. A vörös zászló szabadságot hirdetettkövetelt, amig a politikát csak távolról szemlélte s redői között nyomban hurkot és ostort rejteget, amint hatalomra került. Egyenesen megdöbbentő, ahogyan például a vallást, egyházat, iskolát, papságot és összes keresztény — legtöbbször csak katho- likus — intézményeinket támadják. Hova tovább terjeszkednek, egyre jobbau kiviláglik tulajdonképpeni céljuk : letörni a keresztény magyarságot, kiszolgáltatni ezeréves múltúnkat és teljesen tönkretenni ezt a. szeLaptulajdonoa A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. rencsétlen országot. Soha annyi tehetségtelen, alkalmatlan „pártember“ nem volt vezető állásban, mint manapság; soha nem űzték még oly nagy mértékben a veszedelmes méregkeverést, mint éppen napjainkban. Azonban ne feledjük el, hogy mindennek van határa, hogy népünk egész jelleme leggyökerón keresztény s a vallástalan, megrontó áramlatokkal szemben ebben rejlik ereje is. Az igazi újjászületés a kereszténység hatékony ereje nélkül meg Dem történhetik 1 A szociáldemokráciának, radikálizmus- nak van szervezeti, anyagiakra irányuló értéke és politikai hivatása, de egész eszmeköre, végső céljai lényegesen elütnek népünk igazi vágyaitól, mely nép mégis csak a nemzet túlnyomó többsége a két töredékkel szemben. Honnan veszik há- a politikai egyeduralom jogát és a szabadság kisajátítását ? Mi szabadságot kö/ételünk a magunk részére is az egész vonalon. A keresztény szociális párt minden ereje,* meg fogja feszíteni, hogy a gyülekezési, egy , lést és véleményszabadság egyenjogú fegyverseit érvényre juttassa a magyar nép igazi politikai akaratát! Papírpénz. Már magunk is mosolygunk, ha a tárcánkból egy bankót veszünk ki. Az egy és kótkoronásra azt mondjuk, hogy jancsi bankó; silány, mert hadipénz. A 25 és 200 koronásra ráfogjuk, bogy számolócédula és szabadulni igyekszünk tőlük. Felváltjuk, becseréljük, csakhogy el ne dobjuk, vagy el ne szakítsuk véletlenül. A 20 koronásból uj „második“ kiadást bocsátottak ki s több százmillió magyar bankjegy is készült, amelynek forgalomba hozatala érthető okokból elmaradt és igy tovább. Csakugyan annyi volna a pénzünk ? A bankjegyek forgalomban levő értéke 34 milliárdnál is több, holott a háború kitörésekor csak két milliárd volt. S az ércfedezet a 337 milliót meg nem haladja 1 A bankjegy egyre távolodik az ércfedezettől ; vásárló értéke kisebb lesz, a külföldi pénzpiac tartózkodóbb s a drágaság egyre tűrhetetlenebb. El vagyunk árasztva papírpénzzel s államcsőd fenyeget. Az össze- omlAst sietteti a népkormány hallatlan költekezése; pár hét alatt többet költött, mint a régi kormányok egy óv alatt s a drágaság és a munkabérek ellen újabb papírpénz nyomásával védekezik. Hová fog ez vezetni ? Az ország népe, mikor erre gondol, nézzen befelé is egy kicsit és keresse a hibát önmagában is. Ne rejtse el, ne tartsa magánál a pénzt, hanem forgassa, jövedelmezttsse. Az elrejtett milliók igy napfényre kerülnek, pénzünk értéke javulni fog s a népkormány nem fog kényszerülni az összeomlást siettetve, szegénységünket növelve, újabb jancsisoro- zatokat és számolócédula-halmazt kibocsátani. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. FAzmAny-sajté (Iskola-utca 5. sz.) eimre küldendők. Pályásat! hirdetések agyasért kOzléaa 19 korosa---------------- Nyllttér sora 40 fillér. ---------------Me gjelenik minden esti törtökön. Vasárnapi munkaszttnet. Mindazt a jót, amit el akarnak érni az emberek, elérik együttérzéssel, tömörüléssel, szervezkedéssel. Az uj idők átformálják az embereket, hova-tovább lassan-lassan megkapják jogaikat, teremtenek maguknak olyan társadalmat, amelyben a munkások is polgárokká lesznek. Így ügyes, megértő szervezkedéssel sikerült kivívni a borravaló-rendszer eltörlését. Még nagyobb eredmény egyik-másik hivatalban és már sok iparágban a teljes vasárnapi munkaszünet kirivása. A tőke a maga korlátlan hatalmával rabigába hajtotta az embert. Lelketlen gépezetnek, igavonónak nézte, tartotta s kergette a munkára éhbórrel a szervezetlenségükben tehetetleneket. Maga a közönség is megszokta már azt, hogy neki joga van ünnepelni, de a borbélynak, kereskedőnek, hentesnek kézművesnek, hivatalnoknak robotolnia kellett a maga műhelyében, a maga asztalánál Végre megértjük egymást, végre belátjuk, hogy mindenkit megillet pár óra pihenő egy héten. Örvendünk a vasárnapi munkaszünetnek, hogy felfrissülnek az izmok, megnyugodnak a fáradt agy velők. De örvendünk leginkább annak, hogy a vasárnapi munkaszünet következtében joguk van az embereknek lelkűkre is gondolni, lelkűknek is szolgálni, a Teremtőnek szándéka szerint megszentelni a hetedik napot. Ma már nincsen társadalmi tudományokkal foglalkozó komoly tudós, aki tagadná az Istent, a lelket. Komoly szociáldemokraták, akik megértésre számítanak, leghatározottabban állítják, hogy a materiálista gondolkodás, az embernek csak mint anyagnak az értékelése megbukott a XIX. századdal, megbukott különösen a világháborúval, mert a világpusztulást, a materiálista világfelfogás indította meg. Legyen tehát az egész héten robotoló munkásnak is vasárnapja. Ne csupán gyü- lésezzék ezen a napon, hanem hallgassa meg a keresztény tanítást, olvasgasson a vasárnapi munkaszünetben szivót-lelkét nemesitő iratokat, keresztény módon nevelje magában a keresztény szellemet. így lesz a szabadság igazi szabadság, a lelkek élete az emberiségnek harmónikue együttműködése. Nem fog a magánérdek a köz kárára érvényesülni, ha a vasárnapi munkaszünettel igazán megpihennek, megújulnak az emberek. Ez az igazi vasárnapi munkaszünet, csak ez felel meg az ember jogainak, az ember értékének és méltóságának s igy, esak is igy fog belőle áldás fakadni. R.
