Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-01-02 / 1. szám
„SZATMÁRI HÍRLAP zai ruthén lakosság autonom jogait. A fél- milliónyi ruthén nép átveszi a saját birtokába az általa lakott területen található összes állami vagyont s a közigazgatás, iskola, egyház és mindmegannyi belső ügy a saját kezelésébe jut. A posta, vasút, pénzügy stb. közös intézmény s közös marad az állam- polgárság is. A ruthén vidék felveszi a Buszka Krajna, Bunin Föld nevet s a magyar nyelvhasználatban is a ruthén elnevezést, a murin fogja felváltani. A törvényjavaslat, a messze jövőbe vetiti a kormány szándékait a románokkal és a tótokkal szemben is, akiket a megszállás ürügye alatt fegyveres erőszakkal akarnak tőlünk elszakítani ; védelmébe veszi a csehektől és ukránoktól szorongatott maroknyi, Ung, Béreg Ugocsa, Máramaros területén lakó ruszin lakosságot, amelyet a lelketlen1 izgatás folytán a régi egyháztól való elszakadás, a schisma is fenyeget. A törvényjavaslatnak meglesz-e az üdvös hatása a külföld előtt, ahol a magyar nemzettel szemben a rágalmazás és rut befeketités üli diadalát s a már önrandelkező ruszin városba: Máramaros-Szigetre román katonaság kéezül bevonulni. i — Ä közigazgatás krónikája. Aki ma az eseményekben okot és okozatot keres, a keresgélésben könnyen megfájdulhat a feje. Csendbeu-rendben megvoltunk idáig. Vasárnap reggel meglepetésszerűen jött, hogy negyven román gárdistánk is van már. Hát jó, megnyugodtunk, hogy a román csapatunk előőrsei gyorsan mozognak. Ámde hamar rájöttünk, hogy a derék gárdisták a falvakból lettek toborozva, hova még napokkal ezelőtt mi küldöttünk nemzetőröket rendcsinálás végett. így fordul a világ kereke, szegény fegyelmezetlen Szatmár-Nómeti község elérte, hogy Zsadány és Nagymadarász kulturköz- ponti városok felvilágosult lakói vigyáznak a rendre. * Aradon is,|Szatmáron is incidensek voltak éppen a francia tábornok jelenlétében. Ismerjük magunkat, a helyzetünket, jól tudjuk, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a fennálló rendet a maga tiszta mivoltában mutassuk a világnak. Meg kell állapítanunk tehát, hogy az itteni összetűzés mesterkélt és nagyon gyanús színezetű. * Szatmár-Nómeti váró« megyeszékhely- kérdését a gyakorlati szükség dobta ismét felszínre. Nem is a demokrácia érzi, hogy a grófok hatalmi karával Nagykárolyban tartott székhely ügyében most van alkalma az igazságon ejtett sérelmeket reparálni, honnan egyszerűen a korszakalkotó események áttették valóságban a megye székhelyét hozzánk és csak eszmény az, .hogy Nagykárolyban van. Ez az eszményi elhelyezkedés azonban sok fáradságot és pénzt kíván. Politikai, közigazgatási, gazdasági faktorok bolyonga- nak a képzelt székvárosból a valóságos központba és vissza. Ez a kényszerű szükség és az ebből származott tarthatatlan állapot idézte elő, hogy most már komolyan gondoskodnak az áthelyezés kivitele fölött. * A szatmári polgári szervezkedés kezd kívánságunk szerint kialakulni. Orsságosan adták ki a jelszót, hogy minden polgárra 2 _________________ szü kség van s mi bizalommal nézünk elébe, hogy ezt a nagyfontosságu kérdést polgárságunk minden árnyalata megérti és átérzi. Nem pártárnyalatokra, egységes magyar pártra van szükség, amely dolgozik, megérti az idők szavát, a kor követelményeit, vállvetve dolgozik együtt mindenkivel a magyar demokratikus népköztársaságért, de amelyiknek gerince is van s ellent tud állani minden olyan törekvésnek, mely az ország fennállását teszi kockára. Koresztényszooialisták. A kormányelnök kezdeményezésére mindjobban tért hódit a polgári pártok tömörülésének eszméje. Nemcsak arról van szó, hogy a pártok bizonyos megállapodással kezdjék a januárban meginduló választási küzdelmet, hanem arról is, hogy azokat a polgári pártokat, amelyek még nincsenek képviselve a kormányzásban bevonják az ország aktiv vezetésébe. A kormány már meg is tette az első lépéseket, tárgyalt a kerentényszociálista-^Avt képviselőivel és a kisgazda-párt vezérével abban az irányban, hogy egy-egy taggal képviseltessék magukat a kabinetben. A ksresztényszo- cialista-párt hajlandó támogatni a kormányt, de a részére felajánlott államtitkári állást egyelőre nem fogadta el. A kisgazda-párt szintén kész támogatni a kormányt. Hajlandó résztvenni a kormányzásban is, de a réezt- vételt ahhoz a feltételhez köti, hogy a kormány a birtokreform kérdésében honorálja-e álláspontját? Az erre vonatkozó tárgyalás még nem fejeződött be. A kormány helyzete változatlanul súlyos kifelé ós bent. mmammmmm. ■rsmmmmmmmmmm t Fölkel Béla 1860-1918. Tehát beteljesedett! Amitől féltünk, a minek sejtése az ő lelkében is úgy megrez- zsnt — bekövetkezett. Az év utolsó napján, reggel nyolc őrs néhány perckor kilshelte lelkét. Mire az alkony ráborult a városra, az ó-óvesti harang megszólalt... ő ravatalon fekszik. Lezárt szemekkel, kihűlt szívvel, mozdulatlan tagokkal. Ezen az estén amúgy is ráborul lelkünkre a múlandóság fájó érzése. Főleg most, mikor a nemzeti közfájdalom tépi szivünket. Mikor múlt, jelen és jövendő rajként küldi agyunkba a gondolatokat — most ez a ravatal érzékenyebben ;szól a lelkűnkhöz. Fájóbban rezegteti meg lelkünk húrjait és gyújtja fel emlékezetünk világát is. Fogyunk, megyünk! Sorra következünk . , . Kartársi sorainkból már hányán hiányozunk I Hol van Fechtel János, Irinyi Tamás, Báthory Endre, Blazseí Géza, Vadász Gusztáv, Horacius Pál kikkel együtt töltöttük ifjúságunknak legszebb éveit? Már mily régen nincsenek 1 Most elhagyott minket Fölkel Béla is, az igazán jó barát, az őszinte, igaz kartárs. Az 1860-ik évben születstt Kisszeben- ben, Sáros megyében. Sáros megyei születésű volt, de szépen folyó tiszta magyarsággal folyt ajkáról a beszéd. Sőtj kispaptársai közt kiváló szavaló, előadó számba ment és nem egy versenynél győzelmet is aratott. Sok szép külső és belső adománnyal látta el a Gondviselés. Csinos, intelligens megje___ ______Szatmár-Németi, 1919. január 2._ ♦ len ésü ifjú volt, aki a vele érintkezőknek ro- konszenvét gyorsan megnyerte. Egyéniségét bizonyos lágyság, szinte leáDyosság jellemezte, araiért társaitól a „kisasszony* elnevezést kapta. A kisasszony azonban gyakran akaratos és szeszélyes is tudott lenni. De ez a hangulat csak mulékony természetű lóvén: ő mindig kedvelt és szeretett személyiség volt már a papnevelőben is. Elvégezvén a theológiát Schlauch püspök az aulába rendelte actuariusnak. ő azonban nemes ambíciójával a tanári pályára vágyódott. Püspöke méltányolta is a fiatal, üde lélek kívánságát, és 1885. évben a kolozsvári egyetemre küldötte több társával egyetemben. Áz 1889. évben segédlelkésznek küldötte az egyházmegyei hatóság — Ungvárra. Itt a derék kath. városban nagy tudással és kötelességszeretettel működött a lelkipásztórság mezején. Megszerezte főnökének és az egész városnak közbecsülését, do az ő lelke újra csak a tanári pálya felé fordult. 1896.-ban csakugyan a szatmári kir. kath. főgimnáziumhoz segéd- tanárnak nevezik ki; Kolozsváron leteszi a tanári vizsgálatot, mire 1902.-ben rendes tanárrá leszen, majd igazgatója a Pázmány- konvilü tusnak. ' Sajnos, pár esztendővel ezútán betegeskedői kezd. Fórfikorának legszebb, legmun- kára-ajánlkozó idején sokat kellett szenvednie az őt lenyügző kórtól, betegségektől. Operációkon ment keresztül, de ő azért szívós kitartással viszi dolgait, végzi kötelességét s bár huzamosabb időkön átal szobáját kell őriznie, élénk érdeklődéssel, sőt olykor részvéttel volt minden szakmájához tartozó és a társadalmat szolgáló ügyekben. Az utóbbi években s főleg a múlt évben már észre lehetett venni, hogy gyakori és kínos szenvedései, idegessége hatással vannak szervezetére és egész lelke hangulatára. De ő azért most is tartotta magát. Sőt legutóbbi időben szinte feltűnően kereste meghitt barátainak társaságát s boldog volt, ha otthonában' felkeresték és köztük szórakozást találhatott. Lelke azonban tele volt sejtelmekkel. Erezte, tudta, hogy végzete mi leszen. Mikor Fbdor Gyula dr., egyik legbensőbb barátjának halála hírét vette, lelke nagyon elborult. — Meglátjátok — mondotta, hogy én követni fogom, nemsokára . r. nem is sokára. Elolvasván az elhunyt barátjáról szóló megemlékezést, szinte érezhető intuícióval kérdezte: — Vájjon rólam is meg fog-e emlékezni? (Már t. i. a nekrológot iró.) E sorok Írójának nem egyszer mondotta : mennyire fáj neki, hogy ő nem vehet részt egyes mozgalmakban és társadalmi tevékenységben. Lelke vágyódását találta el és önbizalmát keltette fel az a meghívás, mely őt a székesegyházban tartandó (II órás misén) sorozatos szónokok sorába invitálta. Elfogadta. Jól esett neki, hogy egykori sikereit megújíthat ja.Beszélt is, lelkesen, csinosan és gondos köszörülettel. Mint mindig, ha beszélnie kellett. Karácsony előtti napokon levelet kaptam tőle, melyben nagyon kór, beszéljek helyette Karácsony másodoapján. ót ugyanis orvosai a fővárosba küldik. Ne tagadjam meg tőle. A fiúcskának, kivel sorait közvetítette, meghagyta, hogy addig várakozzék reám lakásomon, mig ebédről haza érkezem. Ez d. u. 2 óra előtt volt. Válaszoltam, hogy érte szivesen megteszem. Nyugodtan mehet.